Ha valahol kicsit megmozdul a föld, telefonhívások, beszámolók tucatjai érkeznek a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriumának szakembereihez. 

A Facebook hozzászólások és kérdések viszik a prímet, nem véletlen, hogy az intézmény közösségi oldalán a kutatók szinte azonnal igyekeznek válaszolni az embereket foglakoztató kérdésekre. 

Magyarország a tízmillió szeizmológus országa

- mondja Kalmár Dániel, a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium vezető kutatója.

A likeBalaton.hu azt írja:

a nagy érdeklődés miatt úgy döntött az obszervatórium, hogy a közösségi oldalán is havonta közzéteszi az azt megelőző négy hét hazai földmozgásairól szóló statisztikát.

A Sashegyen lévő adatközpontba jelenleg 47 mérőállomásról futnak be online az adatok:

  • ebből tizenöt a magyar szeizmológiai állomáshálózat állandó részeként működik,
  • ám ezeken felül az AdriaArray program keretében 32 ideiglenes állomás is figyeli a kőzetlemezek mozgásait. 

A kiterjedt érzékelőrendszer segítségével nemcsak a lakosság által érzett rengéseket tudják detektálni, hanem az ennél kisebb, 1,5-2-es magnitúdójú eseményeket is.

Érdemes tudni, hogy

egy 1-es magnitúdójú földmozgásnál nem kétszer, hanem harmincháromszor erősebb egy 2-es rengés

- magyarázza Kalmár Dániel hozzátéve, hogy

Magyarország egy közepesen aktív zónában van: a földrengésveszély mértéke átmenetet képez a szeizmikusan aktív mediterrán térség és a tektonikailag stabil Kelet-európai platform között.

Sokan emlékeznek még az 1985-ös berhidai epicentrumú, 4,9-es magnitúdójú, 7-es maximális intenzitású földrengésre, amely számos épületben okozott kárt. A berhidaihoz hasonló rengések 5-10 év közötti gyakorisággal fordulnak elő hazánkban, az 1956-os, két emberi életet is követelő, Dunaharaszti központú, 5,6-os magnitúdójú földrengéshez mérhető eseményekre pedig 50-70 évente lehet számítani. Ez alapján azt is mondhatnánk, hogy

lassan aktuális lesz egy nagyobb rengés Magyarországon, de ennek pontos idejét lehetetlen megbecsülni.

Hazánkban egyébként

  • a Komárom-Oroszlány-Berhida vonalon pattan ki a legtöbb földrengés,
  • ilyen terület az ország keleti határán húzódó Érmellék,
  • valamint Eger környéke is.

Ha földrengést észlelünk, és egy épületen belül vagyunk, akkor

  • fedezékbe kell bújni, ami lehet asztal, ágy, ajtókeret;
  • a szoba sarkába húzódva is elkerülhető, hogy tárgyak, vakolat essen a fejünkre. 

Ha szabadtéren vagyunk, távolodjunk el az épületek közeléből, legalább azok magasságával megegyező távolságra. Így kerülhetjük el jó eséllyel a lehulló épületelemek, cserepek okozta sérüléseket.