Az uniós adatvédelmi rendelet (GDPR) alapján egy ember arca, képmása személyes adatnak, a képfelvétel készítése, valamint az adatokon elvégzett bármely művelet pedig adatkezelésnek tekinthető – mondta el Osztopáni Krisztián, az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértője a Napi.hu-nak.
Osztopáni Krisztián kiemelte: a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) több ízben is állást foglalt, hogy kizárólag olyan tartalmak oszthatók meg, amelyek nem sértik mások jogait, a közösségi oldal alapelveit, illetve az internet általános használatával összefüggő más szabályokat és feltételeket.
Egyértelmű és kifejezett hozzájárulás
Tehát, mi a helyzet akkor, amikor lendületesen posztoljuk a nyaralásunkon készített fotókat és lényegében semmibe vesszük mások jogait?
A szakember szerint adatkezelésre csak akkor kerülhet sor, ha az érintett egyértelmű, megerősítő cselekedettel hozzájárult a fénykép készítéséhez. Ugyanakkor a fénykép esetében a bírói gyakorlat bizonyos körülmények között a ráutaló magatartást is elfogadja.
Így, ha valaki például csak napozik egy strandon, nem minősülhet beleegyezésnek, de más a helyzet, ha valaki egyenesen pózol a kép készítőjének, ami már ráutaló magatartásnak tekinthető.
Továbbá: egy szállodai alkalmazottról koktélkeverés közben készült fotó, videó egyáltalán nem ítélhető meg beleegyezésnek – még akkor sem, ha mosolyog, hiszen az csak szolgálati udvariasság, egy emberi reakció.
A GDPR összesen hat jogalap valamelyike alapján lehet adatot kezelni. Ezeket a jogalapokat a GDPR rendelet 6. cikke tartalmazza, amelyek a következők:
- az érintett hozzájárulása az adatkezeléshez;
- az adatkezelő vagy egy harmadik személy jogos érdeke indokolja;
- az adatkezelés szerződés teljesítéséhez szükséges;
- az adatkezelés jogi előírás, vagy jogi kötelezettség alapján kötelező;
- az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges;
- az érintett vagy egy másik természetes személy létfontosságú érdekeinek védelme.
Amikor egy megosztott tartalom sérti a jogaimat
A NAIH szerint ekkor először az adatkezelőhöz kell fordulni: az esetet jelenteni kell az érintett oldalnak, illetve lehet kérni az adat törlését is. Bizonyos esetekben (például úgynevezett rajongói oldalak) a Facebook és az oldal üzemeltetője közös adatkezelőnek minősül, így bármelyiküknél lehet eljárást kezdeményezni.
Amennyiben az adott oldal tulajdonosa vagy adminisztrátora nem megfelelően intézkedik, akkor az érintett panaszával a NAIH-hoz is fordulhat. A hatóság az ügy kivizsgálását követően a legsúlyosabb esetben adatvédelmi hatósági eljárás keretében akár magas pénzbírságot is kiszabhat, illetve az ügyben büntető feljelentést is tehet.
Feltették az ingatlan címét
Osztopáni Krisztián szerint az elmúlt években több tanulságos eset is történt, amelyeket a Facebook a jelentés után ki is vizsgált.
Egy kérelemben például azt sérelmezték, hogy nem csupán egy ingatlan, egy hétvégi ház fotóját posztolták ki, hanem „az alapos és lelkiismeretes” posztoló még a pontos címet is közzétette, utcával, házszámmal. Ám miután ezt jelezték a Facebooknak, a közösségi oldal törölte a bejegyzést, miután az egyértelműen sértette közösségi alapelveit.
Emellett fontos azt is kiemelni, hogy a közösségi oldalon közzétett fényképek más személy általi felhasználásához külön hozzájárulás szükséges. Ez azt jelenti, hogy pusztán az, hogy valaki feltöltött egy fényképet a közösségi oldalára, nem jelenti azt, hogy a nyilvánosságra hozott fényképet bárki korlátlanul felhasználhatja.
A magyar bírói gyakorlat szerint a fénykép posztolása nem teremt jogalapot arra, hogy azt mások engedély nélkül felhasználják. Az, hogy valaki a feltöltéssel hozzájárult ahhoz, hogy a közösségi oldalon megtekintsék a fényképet, nem értelmezhető kiterjesztő jelleggel. A hozzájárulás nem vonatkozhat előre nem ismert és előre nem meghatározható felhasználási módokra.
A közéleti szereplők megosztott fényképei
Egyébként ez a követelmény érvényesül a közéleti szereplők esetében is. Vagyis az általuk a közösségi oldalakon megosztott fényképeket például az újságok, internetes hírlapok nem használhatják fel korlátlanul, hanem az újság, a hírportál szerkesztőségének meg kell vizsgálnia azt, hogy például az adott képek úgynevezett közszereplés közben készültek-e vagy sem.
Ezt pedig a bírói gyakorlat szerint szintén nem lehet kiterjesztően értelmezni.
Így például, ha egy külföldi kiküldetésen részt vevő közéleti szereplő nem a hivatalos tevékenységen, hanem szabadideje eltöltésén készült fényképet közzétesz a profiloldalán, akkor azt egy újság nem használhatja fel pusztán abból fakadóan, hogy a fényképen egy közéleti szereplő látható.
A bíróság szerint ugyanis ezek magánjellegű fotók, amelyek közzététele nem szükséges a közszereplő közéleti tevékenységének a megvitatásához.