A koronavírus-járvány az oka mindennek
Terdik Tamás budapesti rendőrfőkapitány a testület előtt elmondta, hogy a bűncselekmények száma 2022-ben magasabb volt ugyan, mint 2021-ben, illetve 2020-ban, de tekintettel a koronavírus-járványra és az amiatt elrendelt korlátozásokra, azoknak az éveknek a statisztikáit nem lehet összehasonlítási alapként figyelembe venni – írja az MTI.
Kiderült az is ugyanakkor, hogy a 2019-es évet és az azt megelőző időszakot figyelembe véve a kiemelt bűncselekmények, így a lopások, az autófeltörések, a rablások és a betörések száma csökkent, a testi sértések száma stagnált, az emberölések és a garázdaságok száma viszont emelkedő tendenciát mutat.
Nyomozás-eredményességi mutatóik minden tekintetben emelkedtek. A BRFK 11 perc 19 másodperccel az ország egyik legjobb kiérkezési idejét tudhatja magáénak – közölte a főkapitány.
A regisztrált emberölések száma emelkedett: 2021-ben 24 emberölés történt, 2022-ben 45. A szándékos emberölések száma is nőtt, 2021-ben 11-et, 2022-ben 15-öt regisztráltak. Az emberölési kísérletek számában pedig még nagyobb arányú az emelkedés: 2021-ben 11, 2022-ben 22 ilyen cselekmény volt.
A testi sértések száma 4,8 százalékkal nőtt, 2021-ben 1289, 2022-ben 1351 ilyen eset történt. Kiskorú veszélyeztetésénél 60,3 százalékos emelkedés figyelhető meg: 2021-ben 121, 2022-ben 194 ilyen bűncselekményt regisztráltak – olvasható a dokumentumban.
A tájékoztató szerint a garázdaságok száma tavaly 10,6 százalékkal – 2373-ról 2624-re – emelkedett, kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményeknél 12,6 százalékos növekedés figyelhető meg: 2021-ben 183, 2022-ben ilyen 206 jogsértést regisztráltak Budapesten.
A vagyon elleni bűncselekményeken belül 15,6 százalékos emelkedés volt a lopások – ezzel együtt a betöréses lopások – számának alakulásában: 2021-ben 11 196, míg 2022-ben 12 941 lopás történt. A vizsgált időszakban 10,8 százalékkal – 102-ről 113-ra - emelkedett a személygépkocsi-lopások száma.
A főváros területén a személyi sérüléses balesetek számában 2022-ben 2021-hez képest 2,7 százalékos növekedés volt: 2997-ről 3078-ra nőtt az ilyen balesetek száma. A halálos kimenetelű balesetek száma 40-ről 44-re, a súlyos kimenetelű balesetek száma 673-ról 763-ra nőtt. A könnyű kimenetelű balesetek száma 2284-ről 2271-re csökkent. A közúti balesetek 89,7 százalékát a járművezetők, 10,3 százalékát a gyalogosok okozták.
A felszólaló képviselők, polgármesterek mind nagyra értékelték a BRFK munkáját és köszönetet mondtak érte, Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes ugyanakkor két ügyre hívta fel a figyelmet: 2022-ben is több esetben polgári engedetlenség keretében passzív ellenállást tanúsítókkal szemben használtak kényszerítő eszközöket, sokkolókat a rendőrök. Ezen eszközök használata szakmai kérdés, de fontos, hogy azokkal szemben, akik ki szeretnék fejezni egyet nem értésüket bizonyos döntésekkel szemben, ne lépjenek fel megfélemlítő módon – mondta, hozzátéve, hogy nem azt állítja, hogy ez történt.
Antifa-ügy
A becsületnapi megemlékezések idején történt eseményeket értékelve arról beszélt, hogy az állam károkat okoz a közbizalomban, mert rosszul él a hatalmával a közbiztonság garantálása során. Az állami intézmények kudarcot vallottak, a nemzetbiztonsági szolgálatok nem tudták megakadályozni külföldi provokátorok beutazását, és amikor megtörtént az utcán a baj, akkor a rendőrség, az ügyészség és a bíróság
egy lájk, egy kabát fotója alapján vett őrizetbe és helyezett előzetes letartóztatásba egy, információnk szerint ártatlan lányt,
ami bizalmatlanságot kelt azokban, akik békés eszközökkel akarnak kiállni a neonáci, neofasiszta eszméket vallókkal szemben – mondta Kiss Ambrus.
Wintermantel Zsolt, a Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetője erre reagálva nem a közgyűlés elé valónak ítélte Kiss Ambrus felvetéseit, ezért a városvezetés nevében elnézést kért a főkapitánytól. A politikai elvárásokat Karácsony Gergelynek kellett volna megfogalmaznia, és nem a helyettesének, ez gyáva magatartás a főpolgármester részéről – mondta, hangsúlyozva, hogy nem lehet megengedni a városvezetésnek, hogy kettős mércét alkalmazzon, hiszen
nincs ilyen hídfoglaló, meg nincs olyan hídfoglaló.
Nem lehet, hogy a főpolgármester az egyik hídfoglalásnál támogatásáról biztosítja a résztvevőket, míg egy másiknál kéri a rendőrséget, hogy minél hamarabb intézkedjen a híd felszabadításáról – fejtette ki Wintermantel Zsolt.
Karácsony Gergely csúsztatásnak nevezte Wintermantel Zsolt szavait, és kijelentette: a BRFK kiválóan segíti a budapesti polgárokat a gyülekezési jog gyakorlásában.
A budapesti közbiztonság nemzetközi összehasonlításban is kiváló, a BRFK és társszerveinek munkája eredményes volt
– tette hozzá a főpolgármester.
Fővárosi betegellátás
A közgyűlés Karácsony Gergely főpolgármester javaslatára úgy döntött, továbbra is támogatja, hogy a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei által működtett járóbeteg-szakellátások változatlanul a fővárosi önkormányzat fenntartásában működjenek legalább a jelenlegi központi költségvetési támogatás megtartásával.
Az Országos Kórházi Főigazgatóság főigazgatója ugyanis korábban felvetette a járóbeteg-szakellátás állami kézbe vételét. A főváros jelenleg két ilyet üzemeltet: a hajléktalan-ellátás részeként a nőgyógyászatot és pszichiátriát, szoros kapcsolatban a hajléktalan-ellátás többi intézményével. A főpolgármester előterjesztése szerint a két szakellátás államosítása szakmailag, az érzékeny ellátotti célcsoport biztonságos, személyre szabott egészségügyi ellátása érdekében nem támogatandó.
Védik a budai Várat
A közgyűlés többsége úgy döntött, hogy a jövőben fél évre kitilthatók lesznek a budai Várból a vári védett övezetben közlekedési szabályszegést – közlekedési szabálysértést, a közösségi együttélés közlekedési jellegű szabályainak megsértését vagy más, közigazgatási szankcióval sújtható szabályszegést – elkövető taxisok.
Ódon épületek oltalma
A képviselők úgy döntöttek, hogy mintegy 70, a két világháború közötti, illetve a második világháború utáni épületet, épületegyüttest helyeznek fővárosi helyi védelem alá.
Jóváhagyták a tömegközlekedési terveket
A testület 17 igen szavazattal és 9 nemmel elfogadta a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) és a BKV idei üzleti tervét is. A BKK ebben úgy számol, hogy a tavalyinál 4,6 milliárd forinttal több lesz a menetdíj-bevétele, a főleg turisták által használt 100E vonalán történő áremelés, az utasok számának további növekedése és a turizmus élénkülése miatt. A BKV üzleti terve bruttó 162 millió forint összegű 2023. évi szolgáltatási díjjal és 34,8 milliárd forint veszteséggel számol.
Bagdy Gábor (Fidesz-KDNP) szerint a BKV súlyos helyzetben van. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes válaszában erre azt jelezte, hogy sok olyan tényezőtől függ a társaság pozíciója, amire nincs ráhatásuk, ilyen például az energiaárak alakulása.