Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ismételten megkezdte a fővárosi önkormányzat és annak cégei pénzügyi és gazdálkodási vizsgálatát, alig egy évvel az előző ellenőrzés után. Az új vizsgálat célja a főváros gazdálkodását érintő, a tavaly februárban már jelzett problémák és folyamatok átvizsgálása. Az ÁSZ szerint a fővárosi önkormányzat pénzügyi helyzetének folyamatos figyelemmel kísérését Budapest nemzetgazdasági jelentősége, pénzügyi helyzetének és gazdálkodásának összetettsége, nagyságrendje, valamint az önkormányzati szolgáltatásokkal érintett személyek jelentős száma indokolja.

A Népszava viszont arra tippel:

az újabb ellenőrzés egyik lehetséges oka, hogy a főváros pert indított a szolidaritási hozzájárulás miatti kötelezettség ellen, amelynek kapcsán a Fővárosi Törvényszék januári döntése milliárdok visszafizetésére kötelezte a kormányt.

Az ÁSZ tavalyi jelentése gyakorlatilag alátámasztotta a városvezetés azon állítását, miszerint Budapest az állam nettó befizetőjévé vált, mivel a szolidaritási hozzájárulás összege meghaladja a központi költségvetésből kapott támogatásokat. A Magyar Államkincstár (MÁK) és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az ítélethirdetés után rögtön közölte, hogy nem fizetnek vissza semmit.

Az ÁSZ egy évvel ez előtt arra jutott, hogy a fővárosi önkormányzat pénzügyi helyzetét számos külső tényező alakította kedvezőtlenül,

  • köztük a különböző kormányzati intézkedések, mint például a szolidaritási hozzájárulás összegének emelése, a működési hiány is részben ebből adódik;
  • a másik részt a béremelések és a közösségi közlekedésnek nyújtott támogatások növekedéséből jött össze. 

A legújabb ellenőrzés a fővárosi önkormányzat költségvetési és pénzügyi helyzete mellett az önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaságokat is érinti.

A lap szerint különös ez a sietség, hiszen a fővárosi közgyűlés elméletileg márciusig vitatkozhatott volna az idei büdzsé számairól. Bár Sára Botond főispán is kiküldte már törvényességi felhívását a teljes 89 milliárd befizetésére, amit a főváros ellenzéki többsége visszautasított. Az önkormányzatok többsége egyébként mostanában alkotja meg saját költségvetési rendeletét.

A jelenlegi vizsgálatok eredményét három külön jelentésben összegzik majd.

  • A BKK, a BKV és a főváros, mint tulajdonos ellenőrzéséről,
  • illetve a vagyonértékesítésről szóló két jelentés idén tavaszra várható;
  • a főváros pénzügyi helyzetéről szóló külön vizsgálattal tovább bíbelődnek, ennek összegzése az ÁSZ tájékoztatása szerint előreláthatólag 2025 második felében jön ki.

2025. október 1-jétől kezdődően fokozatosan vezetik be, hogy az önkormányzatok pénzeszközeinek egy részét a kincstári egységes számlán (KESZ), azaz a Magyar Államkincstárnál (MÁK) vezetett számlán kell elhelyezni. A kormány társadalmi egyeztetésre bocsátotta a helyi önkormányzatok pénzügyi stabilitását szolgáló törvény módosítását.