Nem történt jelentős javulás az elmúlt években Magyarországon: továbbra is 35-40 százalék körüli a császármetszések aránya, miközben a WHO ajánlása szerint 15 százalékos arány lenne ideális.
2022-ben 87 253 szülésből 33 700 császármetszéssel végződött, vagyis a szülések 40 százaléka műtéttel ért véget – ez derül ki a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adataiból.
A kórházak szülészeti osztályain is óriási eltérések mutatkoznak. Például Szombathelyen a Markusovszky Egyetemi Oktatókórházban a szülések 46,53 százaléka végződött császárral, a budapesti Honvédkórházban 55 százalékuk, Kazincbarcikán pedig csupán a szülések 19,8 százaléka ért véget műtéti beavatkozással.
| Év | Szülések száma | Császármetszések száma | Százalék |
| 2015 | 89152 | 34289 | 38,46 |
| 2019 | 84749 | 35612 | 42,02 |
| 2022 | 82753 | 33700 | 40,72 |
| Forrás: forrás: NEAK | |||
A NEAK azt írja a honlapján: a császármetszések elvégzésének az orvostudományon belül megvan a maga nagyon fontos és kiemelt szerepe, hiszen rengeteg anya és újszülött élete csak ezzel a módszerrel menthető meg, illetve bizonyos károsodások megelőzésében is vitathatatlan a szerepe.
Az elmúlt időszakban azonban sajnálatos módon több olyan esetben is a császármetszést választották, amikor ennek csak kényelmi, és nem szakmai okai voltak vagy az orvos, vagy az anya oldaláról
– írja az egészségbiztosító.
Európai összehasonlításban is a mezőny első harmadában van Magyarország a császármetszések arányát tekintve. A magyar nők átlagéletkora a szülés pillanatában folyamatosan növekszik – 2022-ben 30,43 év, 2013-ban 30,09 év, 2003-ban pedig 27,92 év volt a KSH adatai szerint –, ezzel pedig nő az esély a császármetszésre is, írja a Pénzcentrum.
Viszont a császármetszések emelkedő arányát nem magyarázza önmagában az anyák emelkedő átlagéletkora.