A Times of Israel közölte az izraeli védelmi erők volt vezérkari főnökének nyilatkozatát, miszerint a katonákat nem küldik be a „gázai metró” alagútrendszerébe, hanem a bejáratokat és a kijáratokat fogják majd lezárni.

Yair Golan szerint az izraeli hadsereg olyan eszközöket alkalmaz majd, amely döntés elé állítja a Hamász terroristáit: vagy kijönnek a felszínre, vagy halálos csapdába kerülnek. Abban a pillanatban, hogy megtalálják a bejáratokat, a támadó erőké lesz az összes előny – hangsúlyozta.

Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő az Economx megkeresésére viszont kétségét fejezte ki abban a tekintetben, hogy ez ilyen egyszerű lenne. Az alagútrendszernek nagyon sok kijárata van, és ha a Hamász fegyveresei észlelik a közeledő izraeli erőket, még mindig lesz lehetőségük arra, hogy valamelyik titkos kijáraton elhagyják az alagutakat.

Az alagút-hadviselés számos előnyt biztosít a létszámban és tűzerőben alulmaradó hadviselő félnek, így például a meglepetés és a nehezen történő megközelíthetőség előnyét. Egy dologról pedig nem szabad elfeledkezni, az Izraelből elrabolt túszok is nagy valószínűséggel az alagutakban vannak fogva tartva.

Nincs választás, be kell menni

Somkuti Bálint, az MCC Geopolitikai Műhelyének kutatótanára az Economx megkeresésére elmondta: a túszok sorsa kulcsfontosságú. Az izraeli emberek nem fogadják el, hogy a kiszabadulásuk érdekében a hadsereg nem tett meg mindent. Legyen szó akár arról, hogy az őket kereső elitalakulatok katonái a saját életüket fogják kockára tenni.

Bevethetnek drónokat, robotokat, a veszteségek mégis jelentősek lesznek mindkét oldalon az alagútrendszer poklában.

Több mint kétszáz túszról beszélünk (nem tudjuk, hányan élnek még az elraboltak közül), a katonai vezetésen nagyon komoly a nyomás.

Felröppentek hírek szivacsbombákról, vákumbombákról, a be- és kijáratok lebetonozásáról, ám ilyen megoldások a túszok miatt egyelőre nem kerülhetnek szóba.

A hadműveletek első fázisa egyébként lezárulni látszik, a gázai övezetet kettévágják északi és déli részekre. A következő fázisban az északi részt szisztematikusan átvizsgálják, a Hamász minden infrastrukturális kapacitását megsemmisítik, a fegyvereseket likvidálják, a terület bizonyos részeit pedig hermetikusan lezárják. Egy valami azonban elkerülhetetlen, a túszokért be kell menni az alagutakba.

Erről a négy dologról nincs tárgyalás

Nógrádi György szerint sajnálatos módon azt kell mondania, egyelőre nem látni lehetőséget az izraeli–palesztin konfliktus feloldására. Négy olyan terület van, ahol tárgyalni kellene, ám ilyesmiről szó sincs.

  1. Az egyik, Jeruzsálem státusza.
  2. A második, a határok kérdése.
  3. A harmadik a palesztin menekültek sorsa.
  4. A negyedik a vízkérdés.

Ezek egyikéről sincs semmilyen tárgyalás.

A szakértő szerint Izraelt olyan támadás érte, amelyre katonai választ kellett adni. Megadta, de a jelek szerint a zsidó államtól folyamatosan elfordul a világ. 

Csak a tegnapi napon három dél-amerikai állam szakította meg a kapcsolatot Izraellel, Bahrein, Jordánia pedig visszahívta diplomatáit.

A túszok kérdése még mindig központi fontosságú, pár órával ezelőtt éppen ezért szálltak partra speciálisan kiképzett amerikai egységek is. Ugyanakkor sajnálattal változatlanul azt kell mondani, az izraeli-palesztin konfliktus megoldására jelenleg nem látni a reális lehetőséget – húzta alá végezetül.

A Gázai övezet a világ egyik legsűrűbben lakott földterülete, ahol 365 km² -en (összehasonlításul Budapest 525,2 km²) közel 2 millió palesztin arab él. A terület 41 kilométer hosszú és 6-12 km széles. A 41 km hosszú terület alatt több száz kilométeres alagúthálózat fut. Az Index cikke szerint az alagutak hatalmas labirintusát az emberek és áruk szállítására, rakéták és lőszerek tárolására, valamint a Hamász parancsnoki és irányító központjainak elhelyezésére használják, az IDF repülőgépeinek és megfigyelő drónjainak kíváncsi szeme elől elzárva.