Közel egymillió magyar ember élete lehetne jobb

Jó hír, hogy a magyar dohányosok száma az elmúlt öt évben 25-26 százalékról 23 százalék körülire csökkent. Örülünk a tendenciának, de európai és világviszonylatban ez a szám továbbra is magas, az Európai Unióban (EU) alig egy-két országban például Görögországban van csak több dohányos, mint nálunk, mondta Toldy-Schedel Emil, a Magyar Ártalomcsökkentő és Környezeti Betegségekkel Foglalkozó Tudományos Egyesület elnöke, a Budapesti Szent Ferenc Kórház főigazgatója az Economxnak az Egyesület és a füstmentes.hu kampánynyitó rendezvényén.

Az egészségügyi szakember hangsúlyozta, hogy az orvosi ártalomcsökkentés célja nem más, mint hogy az emberek életminősége vagy akár várható élettartama növekedjen.

Mindenhol mást jelent az ártalomcsökkentés

Az ártalomcsökkentés fókuszpontja mást és mást jelenthet a különböző földrajzi területeken. Lengyelországban az egyik fő terület a dohányzás mérséklése, Csehországban a könnyű drogok visszaszorítása, Afrika esetében a biztonságos szexet és a HIV vírus visszaszorítását emelnénk ki. Távol-Keleten a városi levegő tisztasága az egyik fő kérdéskör – sorolta Toldy-Schedel Emil.

Magyarországon az egészségügyi ártalomcsökkentés célterületei közé tartozik:

• az alkoholfogyasztás;
• a mozgásszegény életmód megváltoztatása;
• a testsúly-csökkentés;
• a só- és cukorbevitel mérséklése;
• és dohányzási szokásaink felülvizsgálata.

A dohányzás esetén a fő probléma, hogy a nikotin az egyik legerősebb függőséget okozó anyag. Fontos tisztában lenni azzal, hogy a klasszikus dohánytermékek esetében nem a nikotin az, ami megöl minket, hanem az, amivel azt a szervezetünkbe bevisszük.

A klasszikus dohányzás-leszoktató eszközökkel, gyógyszerekkel, pszichoterápiával nemzetközi adatok szerint a dohányosok 8 százaléka tudja letenni a cigarettát. Magyarországon a dohányzásról leszokók aránya 7 százalék körül van, ami nagyon kis bázis.

Nem elhanyagolható az a fennmaradó 93 százalék, aki nem tud leszokni a dohányzásról. A dohányzáshoz kapcsolódó ártalomcsökkentés fókuszában ők állnak. Náluk kell felmérni, hogy lehet-e olyan alternatívát mutatni, ami kevésbé káros, és amellyel a dohányos adott esetben egészségesebb és hosszabb életet élhet.

A tapasz nem jött be

A dohányzással kapcsolatos ártalomcsökkentés része volt korábban a nikotintapasz vagy a nikotinos rágó, melyeket az egészségügy kezdeményezett, felismerve a nikotinnal járó függőséget. A leszokási számokat látva ezek kevésbé voltak sikeresek. Megjelentek azonban a hevített dohánytermékek, az e-cigaretta, amik más módon, égés nélkül viszik be a nikotint. Erre kell most az egészségügynek is reagálnia.

A dohányosok között pedig érdemes különbséget tenni az alapján, hogy nem akarnak vagy nem tudnak leszokni, de változtatni szeretnének, illetve le tudnak szokni. Azokat, akik le tudnak szokni, minden módon támogatni kell abban, hogy távol tarthassák magukat a dohány- és nikotinterméktől. Azoknak pedig, akik lemondani nem, de változtatni szeretnének, részlegesen az ártalomcsökkentés nyújthat segítséget.

Vannak jó modellek

A szakember szerint az Új-Zélandon 2025-től induló modell példaértékű, a cél nem kisebb, mint a füstmentesség elérése. A dohányboltok száma a tervek szerint hatezerről hatszázra csökken. 21 éves kor alatt senki nem vásárolhat nikotinterméket a dohányboltban, 21 év felett pedig csak füstmentes hevített dohányterméket vagy e-cigit vehetnek.

A szakember beszélt az elf bar veszélyeiről is és kiemelte: a cél, hogy semmilyen típusú nikotin- és dohánytermék ne legyen vonzó az új belépőknek. Az elf bar márpedig az ízesítések révén hatékonyan céloz meg egy sérülékeny korosztályt. A kínai piac ugyan erre épít, de ezeket az ízesítéseket és eszközöket be kell tiltani, főként, mivel a manórúdként is elhíresült termék legfőbb veszélye, hogy rövid idő alatt annyi nikotint juttat használója szervezetébe, amennyit egy egész nap alatt juttatna be, ha más dohányterméket használna.

Az Európai Unióban az egészségügyi szakemberek helyesen arról döntöttek, az elf bar elterjedésének és a vele járó káros folyamatnak úgy lehet megálljt parancsolni, ha bizonyos ízesített termékeket betiltanak.

Hazai példák között említette, hogy az infarktuson átesettek 46, a sztrókon átesettek 56 százaléka az esemény után is folyamatosan tovább dohányzik. Az ártalomcsökkentés szerepe többek között éppen az, hogy az ilyen esetekben, amikor az egyén az ártalmat okozó eszközről nem tud lemondani, kis változtatással, illetve eszközalternatívákkal próbálja elérni szerencsés esetben az ártalom miatt egyébként várhatónál valamivel hosszabb élettartamot vagy valamivel jobb életminőséget.

Szemléletformálásra van szükség

Elindult a Füstmentes formába hozunk kampány, ami a fenntarthatóság, a tudatos gondolkodás jegyében zajlik, mondta Hajdu Márton, a Füstmentes szóvivője.

A füstmentesség egy olyan társadalmi cél, amelyhez szükséges a tisztán látásunk, ehhez pedig a tudatosság növelése, a szemléletformálás és a személyes részvétel útján juthatunk el.

A társadalmi felelősségvállalás az megbukott, mondta Pistyur Veronika, a Bridge Budapest ügyvezetője, az Oktogon Ventures befektető cég partnere. Az egyéni felelősség, az apró döntések a fontosak az ártalom csökkentett jövő szempontjából is.

A tűzesetekkel kapcsolatban jelentős változás nem történt az elmúlt években, erről Dobson Tibor, a Magyar Tűzoltó Szövetség elnöke beszélt.

2023 első felében 3,5 ezer lakástűz volt, ami 700-zal kevesebb, mint tavaly, viszont idén 40 haltak meg.

A halálesetek száma kilenccel kevesebb mint tavaly volt, a sérültek száma 300-ra tehető – sorolta az adatokat a szakember. A másik veszélyforrás a szén-monoxid, ami sokszor szintén tragédiákhoz vezet, az idei év első félévében 118-an szenvedtek szén-monoxid mérgezést, öt ember életét már nem lehetett megmenteni.

A kolbásszal, a szalonnával és a mindenféle füstölt hússal rengeteg káros anyagot viszünk be a szervezetünkbe, mondta Havas Dóra tudatos hedonista, gasztroblogger. A fokozatosság és az egyensúly nagyon fontos, az ételek párolása, a gőzben sütés kíméletesebb eljárások, inkább válasszuk ezeket.