Magyarországon túl a nemzetközi médiatérben is egyre kiélezettebb a helyzet a kiadók és a technológiai cégek tartalmakhoz fűződő jogosultságának kérdésében. A Google az egyik élen járó nagyvállalat, amely az Európai Unió szerzői jogi irányelvének (EUCD) való megfelelés tekintetében komplex és strukturált programmal rendelkezik.

Ennek keretében egyedi megállapodások köt a kiadókkal a keresőcég, hogy azok tartalmai megjelenhessenek a Google Hírek felületén, valamint a keresőben – szögezi le a Media Future.

Bíró Pál posztja alapján ugyanakkor a Repropress Magyar Lapkiadók Reprográfiai és Szomszédos Jogi Egyesülete és az általa képviselt sajtókiadók, valamint a Google egymásnak feszülhet.

A Repropress Egyesület 2023. januárjában a Szellemi tulajdon Nemzeti Hivatalától kapott közigazgatási határozat alapján, mint reprezentatív közös jogkezelő szervezet, kiterjesztheti tevékenységét abból a célból, hogy megfelelő díjazásban részesüljenek a sajtókiadók az általuk előállított médiatartalom digitális platformokon történő terjesztéséért.

Ugyanakkor nem minden magyar kiadóvállalat tagja az egyesületnek, ahogy olyanok is akadnak amelyek azóta már – közös jogkezelésről szóló törvényben foglalt jogukkal élve – tiltakoztak a szerzői műveik felhasználásának közös jogkezelés keretében történő engedélyezése ellen.

Az EUCD jogi szabályozása szerint egy jogosult ugyanazon tartalom felhasználásáért csak egyszer kaphat díjazást, ami vagy a Google-lel kötött megállapodáson keresztül vagy a Repropressen keresztül történik.

Mindezek alapján adott kiadónak tiltakozást kell benyújtania a Repropress részére, amennyiben a saját tartalmai kapcsán a Google-lel üzletelne.

Bíró Pál állásfoglalása alapján azonban a Google a Repropress díjszabásától teszi függővé, hogy a továbbiakban milyen formában jeleníti meg az egyesület tagjainak tartalmait.

Sokak szerint pedig ez ultimátumnak minősül, a gazdasági fölénnyel való visszaélésnek.

A Repropress 2023. októberére készítette el és nyújtotta be a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala számára a sajtókiadói szomszédos jogokra vonatkozó díjszabását és annak jóváhagyását is kezdeményezte. Ezt az SZTNH 2024 február 2-án terjesztette fel az Igazságügyi Miniszter felé, akinek 30 napja van dönteni a díjszabás jóváhagyásáról.

Bíró Pál ugyanakkor a posztban arról beszél: nem kizárt, hogy március 1-ig jóváhagyják a Repropress díjszabási javaslatát. Vagyis elképzelhető, hogy alig néhány napja maradt eldönteni a kiadóknak, hogy kivel szeretnének szerződni. 

A Repropress válaszolt

Nem sokkal 13 óra előtt a Repropress is megszólalt az ügyben. Véleményük szerint a Google „jól láthatóan kihasználja a helyzetét”, illetve minimális szinten szeretné tartani a sajtókiadói jogok értékét azáltal, hogy a törvény alapján sajtókiadónak minősülő cégekkel ENP-megállapodásokat köt a jogi biztonság elérése érdekében.

Ezzel szemben, mint írják, ők egy transzparens, mindenki számára megismerhető, egységes feltételeket biztosító díjazást terjesztettek be, melyet a kiadói szakemberekkel egyeztetve alakítottak ki.

„A díjszabályos jóváhagyási folyamat során a Repropress az összes hazai kiadó érdekét képviseli, és célja, hogy minél magasabb bevételhez juthassanak a kiadók a direktíva alapján” – írják. Hozzáteszik, abban bíznak, hogy március elején a Minisztérium jóváhagyja a díjszabást és ha ez megtörténik, a hatályba lépését követően azonnal lépni fognak, hogy a jogdíjakhoz hozzájuthassanak a kiadók.

Jogos kérdés: jár-e szerzői jog a mesterséges intelligenciának?

Napjainkban már előfordul, a jövőben pedig kifejezetten gyakorivá válhat, hogy egy műalkotás vagy egy találmány nem emberi tevékenységhez, hanem mesterséges intelligenciához köthető produktum.
Ha többre kíváncsi, kattintson ide--->