A Greenpeace üdvözli a környezetvédelmi biztosítás szabályairól szóló új kormányrendelet tervezetét. A szervezet szerint előrelépés lesz, ha egyes hulladéktermelőknek és hulladéklerakó-üzemeltetőknek pénzügyi garanciákat kell adniuk.

Ám ha ez a szabályozás csak a hulladékgazdálkodási engedélyhez kötött tevékenységek végzőire terjed ki, és például a veszélyes anyagokkal dolgozó üzemekre nem feltétlenül, akkor a szabályozás alá nem tartozó cégek kellő ösztönzés híján a Greenpeace szerint vélhetően továbbra sem fognak mindent megtenni a balesetek és a szennyezések elkerüléséért, illetve az ezekből származó károk megtérítéséért. Pedig ez a lakosság akkumulátorgyárakkal kapcsolatos jogos aggodalmai miatt is indokolt lenne.

A zöldszervezet szerint ha nem kellően magasak a pénzügyi garanciák, és a rendelet nem terjed ki a veszélyes üzemekre is, azzal azt az üzenetet közvetíti a kormány, hogy a profit érdekében a lakosság, a dolgozók és a természet veszélyeztetését is elfogadhatónak tartja.

A „szennyező fizet” elvének biztosítása

Nemcsak a Greenpeace, de még a Jövő Nemzedékek Szószólója is évek óta követeli, hogy a hazai szabályozás biztosítsa a „szennyező fizet” elv teljesülését. Eszerint a veszélyes hulladékokkal, veszélyes anyagokkal foglalkozó cégeknek is előzetesen pénzügyi garanciát kell vállalniuk, hogy baleset, vagy szennyezés esetén helyt tudnak állni az általuk okozott károkért.

Az elmúlt években számtalan esetben az adófizetők pénzéből kellett a környezeti károkat elhárítani. A zöldszervezet ezért sikernek és előrelépésnek tartaná, ha elfogadnák a jelenlegi jogszabály-tervezetet. Azonban a tervezet azt sugallja, mintha csak  olyan tevékenységgel lehetne környezeti kárt okozni, amelyhez hulladékgazdálkodási  engedélyt kell szerezni. 

A Greenpeace ezért a tervezet kapcsán felhívja rá a figyelmet, hogy

a kormány felelőssége lenne, hogy olyan jogszabály szülessen, amely a hulladékgazdálkodási tevékenységekhez köthető káreseményeken túl a veszélyes anyagokhoz és kockázatos technológiákhoz köthető tevékenységekre is kiterjed.

Korábban nyilvánosságra hozott közvéleménykutatásukból kiderült, hogy a magyar lakosok az akkumulátorgyárak  potenciális szennyezésétől tartanak leginkább. Részletes felmérésük pedig azt támasztja alá, hogy a legjelentősebb károk a veszélyes hulladékok mellett a  veszélyes anyagok helytelen kezeléséből származnak. 

Veszélyes anyagok szabályozása

A Greenpeace azt is helyteleníti, hogy a mérgező, tűz- és robbanásveszélyes, környezetszennyező anyagokból eredendő károk elhárításának költségeit a kormányrendelet-tervezet nem feltétlenül fedezné. A veszélyes anyagok szabályozásának azonban – akár csak a hazánkban működő akkumulátorgyárak  közelmúltbeli baleseteiből, potenciális szennyezéseiből kiindulva is – alapvető részét kellene képeznie egy ilyen rendeletnek. 

A pénzügyi biztosíték meghatározásának mértékét is kifogásolja a Greenpeace.  A Hortobágy szélén lévő illegális veszélyeshulladék-lerakóból 2500 tonna veszélyes hulladékot 400 millió Ft-ból szállítottak el és kezeltek. A Budapesti Vegyiművek felszámolt Illatos úti telephelyén lévő 2300 tonnányi veszélyes hulladék elszállítása és megsemmisítése nettó 1,6 milliárd Ft-ba került. A rendelet szerint azonban egy hulladékkezelő cég a legszigorúbb kritériumok szerint is mindössze 100 millió Ft-os biztosítást köteles kötni.

“Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a pénzügyi felelősséget garantáló jogszabályi  környezet mellett szükség lenne hatékonyan működő független hatóságokra és más  jogalkalmazó szervekre, így független Környezetvédelmi Minisztériumra is. Szigorú pénzügyi garanciák mellett csak az előírásokat valóban betartató hatóságok intézmények tudnák valóban megakadályozni a szennyezéseket, baleseteket és csak ezek tudnának tenni az ellen, hogy a károkozók eltűnjenek és kibújjanak a felelősség alól“ – nyilatkozta Simon Gergely, vegyianyag-szakértő.