A jelzett gyakorlatot a piac greenwashing-nak, zöldre mosásnak hívja, és lényegében arról szól, hogy egy vállalat, vagy befektetési forma látszólag úgynevezett ESG-kompatibilis, de valójában nem felel meg ezen elvárásoknak – mondták el az Economix megkeresésére az SPB Befektetési Zrt. szakértői.

Az ESG mozaikszó az angol Environment (környezet), Social (társadalom), Governance (vállalat vezetés/irányítás) szavakból ered, ami meghatározza ezen befektetések szempontrendszerét. Társadalmilag felelős pénzügyek, vagy zöld pénzügyek néven is említjük.

Miközben globálisan és Magyarországon is dinamikusan növekszik a zöld kötvény kibocsátások száma és értéke, a hitelezőket és a befektetőket egyre jobban izgatja, hogy a pénzük kihelyezése közben hogyan kerülhető el a greenwashing jelensége, kulcsfontosságú ezért a megfelelő minősítés megtalálása a forráshoz jutni akaró cégek számára.

Hogyan találhatják meg a cégek, befektetők a megfelelő minősítést?

Ahhoz, hogy az ESG-befektetések során elkerüljük a greenwashing ügyleteket, érdemes megfontolni néhány tanácsot.

Kicsit részletesebb elemzés segítségével kideríthető, hogy az adott vállalat, vagy befektetési forma valóban betartja-e az ESG elveket. Ha vonatkozó nyilvános dokumentumok (például éves fenntarthatósági jelentések) elérhetők, azokból megtudhatjuk, mennyire veszi komolyan a kérdéses vállalat vagy befektetési forma az ESG irányelvek betartását.

Meg kell vizsgálni azt is, hogy a szóban forgó vállalat, vagy befektetési forma rendelkezik-e független ESG minősítéssel vagy tanúsítvánnyal, ilyen például a Global Reporting Initiative (GRI) vagy a Dow Jones Sustainability Index is. Ezek a minősítések és tanúsítványok nagyobb hitelességet adhatnak az ESG intézkedések valós hatásairól.

Túl jó, hogy igaz legyen

Érdemes összehasonlítani a nevezett vállalat, vagy befektetési forma ESG teljesítményét az iparági, illetve szektor átlaggal. Ez is segíthet abban, hogy felismerjük, ez bizony túl jó ahhoz, hogy igaz legyen.

A cégeknek az ESG-szempontok alapján történő befektetések esetében érdemes kerülniük a túlzott ígéreteket és a hihetetlennek tűnő eredményeket. Tény, a befektetések kiválasztása és értékelése nem mindig könnyű feladat, de az alapos kutatás és a fent említett szempontok figyelembevétele segíthet a greenwashing ügyletek elkerülésében.

Fontos, hogy a befektetők gondosan vizsgálják meg az ESG-befektetéseket, és azokat válasszák ki, amelyek valóban megfelelnek az elvárásaiknak a fenntarthatóság és a társadalmi felelősségvállalás terén.

Valóban környezetbarát célokra bocsátották ki a kötvényt?

A befektetők és az egyéb érdekeltek számára fontos megbizonyosodni arról, hogy a kibocsátó valóban a kijelölt fenntarthatósági célokra fogja felhasználni az így megszerzett forrásokat. Ezek ellenőrzésére is vannak lehetőségek.

A kibocsátó vállalatnak vagy szervezetnek egy zöld kötvény keretrendszert kell kidolgoznia és nyilvánosságra hoznia. E keretrendszernek részletesen tartalmaznia kell, hogy milyen projektekre, vagy tevékenységekre használják majd fel a kibocsátott kötvényekből származó forrásokat.

A kötvények kibocsátását előzetesen független, harmadik felek által végzett minősítésnek és tanúsításnak kell alávetni.

Továbbá: a kibocsátóknak rendszeresen jelentést kell közzétenniük a források felhasználásáról és az elért eredményekről. Ez lehetővé teszi a befektetők és más érdekeltek számára, hogy nyomon kövessék a források felhasználását és az elért fenntarthatósági eredményeket.

Ezek a vezető szektorok 

Korábban az Economx megírta, hogy az eddigi magyarországi kibocsátók többsége ingatlanos cég, az esetükben ez általában olyan ingatlanfejlesztéseket, irodaházak, lakóparkok építését jelenti, amelyek energiafelhasználása alacsony.

A szakértők az Economx kérdésére most elmondták, hogy a világ zöldkötvényeinek kibocsátása még az alábbi szektorokban jelentős:

  1. energiaszektor,
  2. szállítmányozás,
  3. vízgazdálkodás,
  4. ingatlanfejlesztés,
  5. mezőgazdaság és erdőgazdálkodás.

Kína, India, de Párizs és a skandináv városok is

Jelenleg a legtöbb zöldkötvény-kibocsátót fejlesztésfinanszírozási intézmények és vállalatok alkotják, de a különböző kormányok is folyamatosan lépnek be erre a piacra. Ezáltal a zöldkötvény-kibocsátások egyre nagyobb lendületet kapnak Indiában, Kínában.

Érdekes módon több önkormányzat és oktatási intézmény – például Párizs városa, skandináv városok – elkezdte kihasználni a zöldkötvény-lehetőséget fenntartható projektek finanszírozására.

A csúcsérték

A zöld kötvénypiacon 2022-ben kettő jelentős kibocsátás is megjelent. Kanada 5 milliárd kanadai dollár értékű zöldkötvényével lépett a piacra. Szingapúr 2,4 milliárd szingapúri dollár értékben tette ugyanezt, sőt, a városállam 50 éves lejáratú zöldkötvényével debütált a piacon, így jelenleg ez a leghosszabb futamidejű szuverén zöld kötvény.