Gulyás Gergely bejelentése szerint Orbán Viktor miniszterelnök tájékoztatást adott a szerdai kormányülésen a brüsszeli történésekről. A legfőbb pontja ennek a migráció kérdése volt. „Az a jogszabály, amiről beszélünk, nem csak a kvótáról szól, hanem arról is, hogy az uniós szabálynak megfelelően a jövőben migránsok ezreit kellene beengedni Magyarország területére” – hívta fel a figyelmet a miniszter.
Őrűlt szabályozás
A kvóta terve 2015 óta napirenden van Brüsszelben. Ezt erősítette meg a magyar ellenszavazat mellett elfogadott tanácsi álláspont is, amely alapján Magyarországnak évente 8500 illegális bevándorlót kellene befogadnia, vagyis a hazánkra jutó kvóta az összes áthelyezendő személy közel 30 százalékának felelne meg. „A befogadótáborok létesítése a kerítések lebontásával egyenértékű” – mondta. Leszögezte: úgy gondoljuk, hogy Közép-Európa minden felelős kormányának meg kell tenni mindent, hogy
ez az őrült szabályozás ne léphessen érvénybe
Az unió múltheti tanácsülésének másik sarkalatos pontja a befizetések kérdésköre. A magyar SZJA befizetések 15-szöröséről van szó, amit Brüsszel kér, hívta fel a figyelmet Gulyás Gergely. Ebből nyilván lényegesen kevesebb jut Magyarországra, de ez az összeg még így is óriási, elég nagy ahhoz, hogy még Ausztria vagy Németország sem akarja ebben a formában vállalni – mutatott rá.
Nem kevesebb, több
Kiemelte: több kérdést kell tisztázni, így azt, hogy mire költötte Brüsszel a pénzt, hiszen nem kevesebb, hanem több pénznek kellene lennie, Lengyelországnak és Magyarországnak ugyanis még egyetlen fillért sem adtak. Ráadásul azok az országok, amelyek a helyreállítási alapból részesedtek, arra panaszkodnak, hogy a kifizetések lassúak – mondta.
Látjuk, hogy a gazdasági területeken újabb és újabb követelések jelennek meg, Magyarország esetén igaz ez a helyreállítási alapra, vagy az európai szemeszterre, amelynek során a tagállamok összehangolják költségvetési és gazdaságpolitikájukat az uniós szinten elfogadott szabályokkal.
Hangsúlyozta: Brüsszel kérése alapján 50 milliárd euró menne Ukrajnának, továbbá kamatkiadásokat akar az Európai Bizottság finanszírozni, migránsokra költeni, de nem határvédelemre, sőt, másfél milliárd euró a brüsszeli bürokrácia fizetésemelésére menne. Magyarország ehhez nem tud hozzájárulni, és miután a költségvetés módosítása egyhangúságot igényel, ilyen módosítás elfogadására reális esély nincs – jelentette ki Gulyás Gergely.
Szólt arról a kormányhatározatról is, ami nemrég jelent meg a Magyar Közlönyben, amelynek lényege a rezsivédelem megtartásához szükséges állami hozzájárulás egy átcsportosítás útján. Ez az éppen aktuális rezsikifizetésekhez való hozzájárulás, ebből több mint 132 milliárd forint az, ami a kórházak, iskolák, területi közigazgatás intézményeinek folyósított rész. Az egyházi fenntartók kompenzációja 11 milliárd forint, részletezte a miniszter az eseményen.
Az európai szemeszterben a Magyarországnak tett ajánlások között szerepel a hatósági energiaárak megszüntetése, azaz a rezsicsökkentés felszámolása, Magyarországnak ezen kívül meg kell vizsgálnia a családügyi, az oktatási, az egészségügyi kiadásokat. Közölte, Magyarország ezeket a vizsgálatokat el fogja végezni, de Brüsszel ezen kiadások felülvizsgálatakor semmilyen kötelező elvárást nem írhat elő, amely az e területekre fordított összegek csökkentését indokolná.
Halálos baleset
A gorshajtás ügyében a kormányt próbálják megvádolni, holott az már korábban kezdeményezte, hogy több forgalmas csomópontra telepítsenek trafipaxokat, a főváros pedig az áramellátást és a betonalap kivitelezését vállalta. Ha Karácsony Gergely felelőst keres, a fővárosnak érdemes megvizsgálnia a saját felelősségét, mivel jól látszik, hogy semmit nem tesznek” – húzta alá Gulyás Gergely. Mint ismert, sokkolta az országot a hétvégén történt baleset, amely során egy 27 éves kerékpáros férfit gázolt halálra egy extrém gyorsan hajtó autós az Árpád hídon. A rendőrség szerint a kerékpáros szabályosan haladt az oldalsó, szalagkorláttal leválasztott biciklisávban.
Pedagógusok
A magyar baloldali európai parlamenti (EP-) képviselők ne akadályozzák a pedagógusbéremelést! – szólított fel a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, a Kormányinfón. Gulyás Gergely közölte: a kormány eltántoríthatatlan a béremeléstől, amelynek jelentős részét a magyar költségvetés állja, de annak mértéke és gyorsasága függ az európai uniós forrásoktól.
A miniszter elmondta, a kormány az oktatásban is szeretné a fizetéseket emelni, a 2030-ig vállalt béremelés költségének mintegy 12-13 százalékát vállalhatná át az EU.
Hozzátette: ha eljutnak oda, akkor gyors, jelentős fizetésemelés lesz a pedagóguskarnak, az átlag pedagógusbérek elérnék a nyolcszázezer forintot másfél év múlva, a kormányzati ciklus végére, legkésőbb 2027-re pedig az egymillió forintot.
Gulyás Gergely azt kérte, se a baloldali EP-képviselők – akik Brüsszelben euróban nettó havi hatmillió forintnak megfelelő összeget keresnek –, se a frakcióik ne akadályozzák az uniós forrásokhoz történő hozzáférést, sőt szólítsák fel a bizottságot, hogy az operatív programban szereplő megállapodásnak megfelelően, legkésőbb idén szeptembertől megtehesse az első nagy lépést Magyarország.
Újságírói kérdések – Fontos pontok:
- A jövő évi költségvetésben a családi adókedvezménye 3200 milliárdot szán a kormány, ebben nem várható már módosítás, tehát nem nyúlnak hozzá a meglévő kedvezményekhez – így a csok-hitel mértéke januártól sem változik, erre ráerősít, hogy jelentős inflációcsökkenéssel számol a kormány.
- Tárgyalnak a Budapest Airport megvásárlásáról, hogy ennek mekkora részesedése lesz az államnak, az megeggyezés kérdése.
- Az állami kórházakban lévő MR és CT-ket vásárolja, vagy sajítítja ki a kormány. Azt szolgálja az intézkedés, hogy ezek a gépek közvetlenül a közgyógyítást szolgálja, állami tulajdonban időkorlát nélkül lehet működtetni őket. A várólisták a józan ész szabályai szerint rövidebbek lesznek.
- Varga Judit már 2019-ben is EP-képviselő akart lenni, 2024-ben legkésőbb távozni akart, ezt a szándékát ismerte Orbán Viktor, saját kérésre távozott a miniszter.
- Nem tart a kormány attól, hogy a jogállamisági jelentés befolyásolja az uniós pénzek kifizetését. A jogállamisági jelentés elismeri azokat az eredményeket, amiket a magyar országgyűlés törvényben rögzített. „Ezekben megállapodtunk, végrehajtottuk.”
- 12-13 százalékát adják a pedagógusbéremelésnek az uniós pénzek, ez nem jelentéktelen összeg Gulyás Gergely szerint, a magyar költségvetést terhelő összeghez hasolítva sem, ami 87-88 százalék.
- Orbán Viktor a kormány tagjaihoz képest később megy szabadságra.
- Az idei éves infláció mértékével lehet megemelni az árakat, válaszolta Gulyás az autópályadíjak várható drágulásáról.
- A 444.hu-n elindult a távozó-tanár számláló. Úgy reagált erre a miniszter: a pedagógusok nagytöbbségének nincsen baja a státusztörvénnyel. „Volt egy benyújtott törvényjalasblat, utána érdemi törvénymódosítások történtek, soha ennyi egyeztetés nem előzött meg egy törvényt, mint most. Táblázat formájában is láttam, mik voltak az igányek és miket teljesítettünk.”