A januári változtatások alapja, az Országgyűlés által elfogadott, az egyes gazdasági, vagyongazdálkodási és postaügyet érintő törvények módosításáról szóló törvény, amely 2024. január elsején lép hatályba, és tisztább helyzetet teremt abban a tekintetben, hogy mely elektronikus aláírások használatával hozható létre írásba foglalt okirat – mondta el a Napi.hu-nak Almásy Márk, a DLA Piper Hungary szakértője.

A módosítással bevezetésre kerül az E-ügyintézési törvénybe az elektronikus magánokirat fogalma, amely egy írásba foglaltnak minősülő elektronikus dokumentum, amennyiben az alábbiakban kifejtett két feltétel egyike teljesül. A főszabály még nem tesz különbséget a különféle formában tárolt jognyilatkozatok között.

A két feltétel

Vagyis, ha egy elektronikus dokumentumot (azaz egy elektronikus formában, különösen szöveg, hang-, képi vagy audiovizuális felvétel formájában tárolt jognyilatkozatot) a nyilatkozó fél

  •  legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és elektronikus időbélyegzővel lát el, vagy
  • az Ügyfélkapus belépéssel elérhető azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés (AVDH) szolgáltatással hitelesít

akkor írásba foglalt elektronikus magánokirat jön létre.

A módosítás ezzel megerősíti a bírói gyakorlatot, amely már korábban írásbeli jognyilatkozatnak ismerte el a fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott dokumentumokat, valamint tisztázza, hogy az AVDH-val hitelesített dokumentumok is írásbeli jognyilatkozatnak minősülnek.

Almásy Márk szerint a polémia különösen a cégjegyzés körében alakult ki, például, az ügyvezető a saját AVDH-val ellátott hitelesítése céges dokumentumnak minősül-e vagy sem. A törvénymódosítás januártól feloldja ezt a vitát.

Fontos különbség

Januártól az ingatlannal kapcsolatos, valamint az öröklési jogi, családjogi, társasági jogi jogviszonnyal összefüggésben a kizárólag szöveg formájában rögzített jognyilatkozatot tartalmazó elektronikus magánokirat minősül majd írásba foglaltnak.

Tehát e jogviszonyokkal összefüggésben a hang-, képi vagy audiovizuális felvétel formájában tárolt jognyilatkozat nem minősül majd írásbeli jognyilatkozatnak. Így például egy kamerafelvétel nem, de a szövegforma igen – legyen akár arab, vagy héber írásjelekkel rögzítve.

Nem akarták ellehetetleníteni

Az MNB felügyelete alá tartozó szolgáltatókra (például hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások, biztosítók, befektetési vállalkozások) vonatkozóan eltérő szabályok lépnek hatályba 2024-ben.

Vagyis januártól az ilyen pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatások tekintetében írásbeli jognyilatkozatnak minősül a szolgáltatás vonatkozásában jognyilatkozatot tartalmazó olyan elektronikus dokumentum is, amelyet a szervezet auditált elektronikus hírközlő eszköz, vagy elektronikus ügyfél azonosító és nyilatkozattételi rendszer útján azonosított fél (az aláírás időpontjának azonosítására is alkalmas) egyszerű elektronikus aláírással látott el.

Tehát ebben a körben nincs szükség se fokozott biztonságú (vagy magasabb szintű) elektronikus aláírásra, se AVDH-s hitelesítésre.

A jogalkotó célja feltehetően az volt, hogy ne lehetetlenítse el például a netes, videós bankolásokat – mutatott rá végezetül a DLA Piper Hungary szakembere.