Az energiaválság miatt a megfizethető lakhatás központi tényező lett Európa-szerte. A fosszilis energiafüggőség a klímaválság problémáit is előtérbe helyezte. Míg a legtöbb uniós ország állami beavatkozásokkal igyekezett a lakossági energiaárakat mérsékelni, Magyarországon ennek éppen az ellenkezője történt.

Megingott a korábban kikezdhetetlennek tűnő rezsicsökkentés intézménye, amit a 2013-as bevezetése óta először kellett átalakítani. 2022-ben részleges lakossági energiaáremelés történt – írja a Habitat for Humanity Magyarország (Habitat) elemzése.

A hazai lakóépületek jelentős része rossz állapotban van, sok energiát fogyaszt, így a lakosság többsége ki van szolgáltatva az energiaár változásoknak, és nincs felkészülve arra, hogy ellenálljon vagy alkalmazkodjon egy hasonló energiaválsághoz. A 2023-as és a 2024-es központi költségvetés lakhatási célú kiadásainak kétharmadát a „lakossági rezsivédelem” finanszírozása teszi ki. Az energiaválság miatt a rezsicsökkentés – még annak hirtelen korlátozása után is – hatalmas terhet jelent a költségvetésnek, ami hosszú távon nem fenntartható – közölték.

Míg a szociális védőhálón egyre több ember hullik ki és válik bizonytalanná a lakhatása, az energia megfizethetősége egyre több gondot fog okozni a jövőben.

A Habitat szerint, ha továbbra sem kapnak célzott támogatást azok, akik igazán rászorulnak, és a közpénzek túlnyomó része a jobb módú családokat támogatja, sokan fognak még kritikusabb helyzetbe kerülni, ráadásul kitettek maradnak az energiaárak – és a rezsicsökkentés – további lehetséges változásainak is.

Éppen a napokban nyitották meg a napelemes támogatásokat, amiért egyébként óriási roham indult.

Egy elvesztegetett évtized

A hazai lakóingatlanok kétharmada 1980 előtt épült, sokan élnek beázó, penészes, alapvető komfortot nélkülöző lakásokban – közölte a Habitat for Humanity Magyarország.

Az épületek energetikai szempontból is nagyon rossz állapotban vannak: fajlagosan több mint másfélszer annyi energiát használnak fűtésre, mint az uniós átlag, ezzel a második legrosszabbul teljesítő ország vagyunk.

A teljes lakóépület-állomány 56 százaléka GG vagy annál rosszabb energiaosztályba tartozik, ezek a korszerű ingatlanoknál több mint két és fél-háromszor annyi energiát használnak. Az épületekben óriási az energiamegtakarítási potenciál, a felújításokkal akár 60 százalékkal kevesebb energiát fogyasztanánk.

Az energiahatékonysági felújítások támogatásának monetáris haszna akár 2-3-szorosa is lehet, mint a magasabb jövedelműek esetében, a járulékos nemzetgazdasági hasznok miatt. A 2050-es dekarbonizációs célok eléréséhez évente 130 ezer lakóingatlan felújítására lenne szükség, de a jelenlegi tervek szerint csak néhány tízezerre jut támogatás.

Pazarlóan fűtöttünk

Az épületek energiahatékonysága mellett az energiaszegénység másik fő tényezője a lakossági energiaárak. Az átlagos lakhatási költségek legnagyobb részét az energiakiadások teszik ki. A rezsicsökkentés 2013 és 2014 között három lépésben csökkentette a földgáz, az elektromos áram és a távhő árát, összességében 20-25 százalékkal. A 2014-ben rögzített árak 2022 augusztusáig változatlanok maradtak. A rezsicsökkentés minden fogyasztóra egyformán vonatkozik, függetlenül a jövedelmi vagy egyéb élethelyzettől.

A rezsicsökkentés egyik legfontosabb negatív következménye, hogy egyáltalán nem ösztönöz a fosszilis tüzelőanyagok tudatos és takarékos használatára, sőt, nem kevés esetben akár túlzott fogyasztásra is sarkall.

Ennél fogva a lakossági végső energiafogyasztás 2014 óta szinte folyamatosan nőtt; a rezsicsökkentésben érintett villamos energia, földgáz és távhő felhasználása 2014 és 2021 között összesen 34 százalékkal emelkedett, csak a földgázhasználat pedig 43 százalékkal.

A rezsicsökkentés szabályait 2022. augusztus elsejétől jelentősen átalakították, miután az energiaárak világpiaci ára már hosszú hónapok óta jelentősen megemelkedtek. Tehát egy évtizedes korszak végéhez értünk; az örökké tartó olcsó rezsi illúzióját felváltotta a hirtelen elszálló energiaárak Damoklész kardja.

A rezsicsökkentés-csökkentés bejelentését követő pánikhangulat és kapkodás után a fogyasztók különböző módokon kezdek el alkalmazkodni az új helyzethez. A háztartások lehetőségeikhez mérten, elsősorban gázfogyasztásukat, másodsorban áramfogyasztásukat igyekeztek csökkenteni.

A MEKH adatai szerint az árszabályozás bejelentése utáni 12 hónapban a lakosság gázfogyasztása negyedével, az áramfogyasztása 7 százalékkal esett vissza az előző évhez képest.

Kiutak a válságból

Ahhoz, hogy a lakosság kevésbé legyen kitéve a energiaár-változásoknak és rugalmasabban, reziliensebben tudja azokat kezelni, mind egyéni, mind közigazgatási szinteken jelentős lépésekre van szükség – írta a Habitat.

Az európai energiaválság, az egekbe szökő energiaárak nagyon világosan rámutattak a rendszer gyenge pontjaira. Ezért a 2050-ig elérendő klímasemlegesség mellett a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentése Európa még sürgetőbb prioritásává vált. Ha a tagállamok komolyan veszik az előírásokat, az energiaszegénység kezelésén keresztül a lakhatás ügye – azon belül a megfizethetőség és a lakásminőség – is jelentős támogatást kaphat.

Magyarországon a rendelet szerint 2026-tól 2032-ig megközelítőleg ezer milliárd forint állna rendelkezésre erre a célra hazánk számára; ami nagyságrendekkel meghaladja az elmúlt évek ilyen célú támogatási formáit.

Az energiahatékonyság és megújulók támogatása – egy jól célzott, normatív lakásfenntartási támogatás mellett – hosszú távon gazdaságosabb és fenntarthatóbb, mint az energiaár-kompenzáció, és számos járulékos haszonnal is jár.

Az otthontámogatási rendszert pedig úgy kell átalakítani, hogy az elsősorban az energiahatékonyságot és a rászoruló háztartásokat célozza meg, írja jelentésében a Habitat for Humanity Magyarország.