Nem is Magyarországon élnénk, ha a MOHU új palackvisszaváltási rendszere kapcsán ne kerüljön elő a hajléktalanság, illetve a szemétben való guberálás kérdése (ami nyilván egyfajta fokmérő is a közelgő gazdasági témájú nemzeti konzultáció előtt).

Másrészt azért is érdekes a kérdés, mert van egy másik kiinduló pont is: sajnálatos módon, évente 3,3 milliárd darab palackot, üveget, alumínium üdítős dobozt hoznak forgalomba Magyarországon -

ami felszorozva 165 milliárd forint értéket képvisel. 

A legutóbbi Kormányinfón kérdésként felmerült, miszerint a gyűjtőedényekből (vö.: kuka) történő palackok összegyűjtéséért a bírság 6500 forinttól 65000 forintig terjedhet, hat hónapon belül újabb szabálysértés elkövetése esetén 90 000 forintig is nőhet. Ugyanis az Országos Rendőr-Főkapitányság (ORFK) arról tájékoztatta korábban a Díványt, hogy a hulladékokról szóló törvény értelmében a szemetesbe dobott palackok és alumíniumdobozok települési hulladéknak minősülnek. 

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter az újságírói felvetésre igazságtalannak nevezte, hogy megbírságolják azokat az embereket, akik a köztéri kukákból újrahasznosítható, 50 forintért visszaváltható palackokat vesznek ki.

Ezután az Economx a Kormányinfón felidézte, hogy a hulladékokról szóló (2012. évi CLXXXV. számú) törvény - nyilvánvalóan - nem a 2024-ben bevezetett új visszaváltási rendszerre vonatkozik, valójában a köztéri guberálást igyekeztek szankcionálni 12 évvel ezelőtt. (Tegyük hozzá gyorsan, hogy a vonatkozó törvénynek nem ez volt a legfontosabb pontja, a hulladékgazdálkodás tulajdonosi formáját alapvetően írta, és ma már szinte hihetetlen módon, de egy éven keresztül zajlott erről a parlamenti vita.)

Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

Mindenesetre, a kérdésünkre Gulyás Gergely leszögezte:

én úgy gondolom, hogy hajléktalanokat pénzbüntetéssel sújtani abszurd és helytelen.

Ennek ellenére az akkori vidékfejlesztési miniszter, Fazekas Sándor által jegyzett törvény valóban erre szólít fel. 

A 40. § szerint a gyűjtőedénybe helyezett települési hulladék a hulladéktermelő tulajdonát képezi addig, amíg az a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság vagy a vele szerződött gazdasági társaság birtokába kerül. Majd a 43. § leszögezi, ha a gyűjtőedényt a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység ellátásának biztosítása céljából közterületen helyezték el, a hulladék a gyűjtőedényben történő elhelyezéssel a koncessziós társaság tulajdonába és a koncessziós társaság vagy a koncesszori alvállalkozó birtokába kerül. Valamint a lomtalanítás során közterületre helyezett hulladék is a koncessziós társaság tulajdonába és a koncessziós társaság vagy a koncesszori alvállalkozó birtokába kerül.

Így nem meglepő, ha az ORFK ezt így értelmezte,

ennek megfelelően amennyiben a hulladékot a gyűjtőedényből az arra nem jogosult személy eltávolítja, úgy cselekménye alkalmas a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 177. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak szerinti tulajdon elleni szabálysértés elkövetésére, melynek okán feljelentés alapján az eljárás alá vont személlyel szemben szabálysértési előkészítő eljárás indul.

A rendőrség szerint inkább köszönet jár

Az ORFK szinte azonnal reagált a Kormányinfóra, tovább árnyalva a képet:

"A hulladék kérdése társadalmi kérdés, kezelése felelősség. Éppen ezért rendelkezik a törvény úgy, hogy a hulladéknak mindig van tulajdonosa. Fontos ugyanis, hogy ne legyen egyetlen olyan pillanat sem, amikor azért senki nem visel felelősséget, amikor a kidobott szemét sorsa nem követhető és nem számonkérhető.

Ez azonban csak a kérdés egyik oldala.

Közös érdekünk, hogy egészségünk és környezetünk védelme, tisztán tartása, valamint a fenntarthatóság elérése érdekében a lehető legtöbb hulladék visszakerüljön a körforgásba újrafeldolgozásra. Aki ebben azzal működik közre, hogy a mások által kidobott visszaváltható palackokat összegyűjti, és elviszi a gyűjtőpontra, nem büntetést, hanem tulajdonképpen köszönetet érdemel. De annyit mindenképpen, hogy önmagában ezen tevékenységéért ne kelljen rendőri fellépéssel számolnia."

Megnéztük, hogy a parlamenti szavazáson hogyan szerepelt az iromány. A végső szavazáson 277 igen 48 nem szavazat mellett fogadta el azt a törvényhozás. Érdekesség, hogy sem a Fideszből, sem a KDNP-ből nem érkezett ellenszavazat, 205 fideszes, és 34 kereszténydemokrata képviselő szavazott igennel, köztük Gulyás Gergely is. Az olyan nagy nevek, mint Szijjártó Péter, Orbán Viktor, Navracsics Tibor, Matolcsy György, Balog Zoltán és Kövér László viszont igazoltan távol voltak a most abszurdnak nevezett törvény megszavazásától.