Szeptember 15-én zárta a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH), mint akkreditációs szervezet a júliusban meghirdetett, akkreditált technológiai inkubátor (ATI) cím elnyerését célzó pályázatot, amelyre húsz pályamű érkezett. Az akkreditációs pályázat része a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) által meghirdetett Technológiai start-up ökoszisztéma építés pályázatának, amely négy alprogramból álló komplex rendszert kíván felépíteni. A támogatás célja a nemzetközi piacokon versenyképes kutató-fejlesztő (k+f) alapú vállalkozások működésének beindítása és felépítése egy megbízható és jól működő technológiai inkubátor rendszeren keresztül. A pályázat a technológiai inkubátorok felállításán és új ötletek szűrésén túl közvetlenül is támogatást nyújt az induló technológiai vállalkozások felépítésében, valamint az ezzel kapcsolatos problémák − technológiafejlesztés, vállalkozásépítés, befektetőkeresés, piacra lépés − megoldásában. A megvalósításra idén 2,1 milliárd forintos keretösszeget biztosít az NFÜ a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap terhére.

A NIH mostani pályázatában várhatóan három-négy inkubátort akkreditálnak majd. A pályázat célja a nemzetközi piacokon versenyképes, magyar vagy akár a környező országokban elért k+f eredményekre alapuló start-up vállalkozások felépítését, az azokban végzett k+f projektek sikeres befejezését segítő, és tőkebefektetést is vállaló technológiai inkubátorok kiválasztása, akkreditálása.

Az inkubátorok választják majd ki, hogy mely start-upok kaphatnak állami támogatást, ugyanakkor az állami forrás húsz százalékának megfelelő összeget az inkubátornak mint befektetőnek kell majd biztosítania − mondta a Napi Gazdaságnak Korányi László, a NIH megbízott elnöke. Az ATI cím odaítélésekor az inkubátorok nem részesülnek közvetlen anyagi támogatásban, igaz, az NFÜ pályázata alapján úgynevezett de minimis támogatást kapnak majd − ez mintegy 60 millió forintot jelent. A pályázati feltételek alapján a leendő inkubátornak tőkeerősnek kell lennie és 40 millió forintos önerővel rendelkezni. Hosszú távon akár 800 millió forintos támogatási összeg felett rendelkezhetnek az egyes inkubátorok, ugyanis várhatóan 8-10 céges portfóliót állítanak össze, ezen belül egy-egy start-up 80 milliós állami támogatást kaphat − így jön össze 10 cég esetén a 800 millió −, ennek 20 százalékát kell az inkubátornak saját befektetésként biztosítania − tette hozzá Korányi.

Az elnökhelyettes sikeresnek tartja a pályázatot, hiszen a meghirdetett 3-4 helyre húszan jelentkeztek, így várhatóan négy inkubátor indul el, de hosszú távon várhatóan bővül a létszám. Itt szempont lehet majd az is, hogy a fővároson kívül a vidéki nagyvárosokban, főleg az egyetemi központokban is működjenek inkubátorok, de jelenleg a földrajzi jelenlét nem szempont az elbírálásnál. Bár konkrét cégneveket még nem lehet tudni, de az egyértelmű, hogy forprofit tevékenységről van szó, így olyanok jelentkezhetnek, akik tőkeerősek és van befektetési tapasztalatuk, valamint kellő ismereteik a start-up fejlesztéshez és a nemzetközi piacra lépéshez.

Éppen ezért a pályázatok bírálói nemcsak az államigazgatásból, hanem külső, elismert szaktekintélyek köréből kerültek ki − tette hozzá az elnök. A bizottság tagjai között nemzetközi szakemberek is vannak, mint például Rina Pridor, aki az izraeli technológiai inkubátor program alapítója és korábbi programigazgatója, valamint Jari Romanainen, a finn Tekes technológiafejlesztési központ vezető munkatársa és volt igazgatója. A bírálók között van Árvai Péter, a Prezi társalapító-ügyvezetője is, aki szavai szerint a zsűriben végzett munkája során nem csak az iránt lesz elkötelezett, hogy a legjobb inkubátorok kapjanak akkreditációt, hanem célja a transzparencia elősegítése és a nemzetközi piacokon megszerzett tapasztalatának átadása.