Inkább úgy fogalmaznék, hogy formálódik a megállapodás, de még nincs kész a végleges változat – reagált Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára arra a tegnap esti sajtóhírre, hogy „gyakorlatilag megszületett a megállapodás” a szakszervezetek és a munkáltatói érdekképviseletek között a minimálbér és a garantált bérminimum következő évekre tervezett összegéről, amit akár már szerdán be is jelenthetnek. 

A VOSZ vezetője az Economxnak arról beszélt, hogy bár már elkezdődött a megállapodás szövegezése, és már vannak benne számok is, de a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) legutóbbi, hétfői ülésén csak abban állapodtak meg, hogy szerdán újra összeülnek. 

Megtudtuk azt is, hogy a megállapodás különböző variációit már tanulmányozzák a szakszervezetek, a munkáltatók és a kormány képviselői is. Ahhoz azért kell egyfajta optimizmus, hogy kijelentsük, holnap pontot teszünk a tárgyalások végére, de várhatóan a legtöbb nyitott kérdést tisztázhatjuk, és akkor rövidesen aláírhatjuk a bérmegállapodást – közölte Perlusz László, majd hozzátette: 

összességében tehát nem vagyunk túl messze a megegyezéstől, de ahhoz, hogy azt a munkáltatói oldal is el tudja fogadni, még több lényeges kérdésre választ kell kapni.

A VOSZ továbbra is hároméves megállapodásban érdekelt, ahogy a kormányzat is, ami azért is kézenfekvő, mert a megállapodásban érvényesíteni kell az uniós minimálbér irányelvét is. Abban már megegyeztek, hogy 

2027. január 1-től a hazai minimálbér eléri a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát.

Gyakorlatilag ez adja a hároméves bérmegállapodás gerincét, és e mellé kell megalkotni a szükséges keretfeltételeket, amivel tartható a minimálbér és a bérminimum növelése. 

A kormányzat továbbra is a magasnyomású gazdaságpolitikáját folytatja. Ennek lényege, hogy akár a termelékenységnél is nagyobb volumennel, de növekednie kell a béreknek, reálértéken is, ehhez viszont a gazdasági szereplőknek segítségre van szüksége, hiszen csak a megtermelt jövedelemből, vagy a megtermelt hozzáadott értékből lehet munkabért fizetni, és ha a vállalkozások nem tudják kigazdálkodni a megnövekedett bérköltségeket, akkor ellehetetlenül a működésük. 

Ezért nem lehet túlfeszíteni a húrt

– hangsúlyozta Perlusz László.

Leszögezte, a vállalkozások partnerek a bérfelzárkóztatásban még akár erőn felül is, ám egy ponton túl állami segítségre is szükség van. Körülbelül olyasmire, mint amit a 2017-2022 közötti hatéves bérmegállapodás során már megvalósítottak: a reálbér-növekedéshez társult egy élőmunka-tehercsökkentés. A VOSZ főtitkára szerint a szociális hozzájárulási adó csökkentése most is kézenfekvő lenne.

Elismerte, a VKF munkavállalói oldala nehezebben tud elmozdulni, nehezebben tud engedni a várakozásaikból. A szakszervezetek tisztában vannak azzal, főleg a tavalyi év brutális inflációja után, hogy nagyon nehéz a munkavállalók helyzete. A foglalkoztatottak pénzügyi vagyona még mindig nem érte el a Covid előtti szintet, ezért is visszafogott még mindig a lakossági fogyasztás. 

Megértem, hogy a szakszervezetek nehezen akarnak visszavenni ebből a tempóból, és mi is nyitottak vagyunk és érezzük, hogy a béreket fel kell zárkóztatni. De meg kell érteni azt is, hogy ha nincs miből fizetést emelni, és túlfeszítik a húrt, akkor ellehetetlenül a vállalkozás, és akkor nem az lesz a baj, hogy csak két százalékponttal kevesebbet nőtt a minimálbér, hanem az, hogy nem lesz munkahely

– magyarázta Perlusz László, hozzátéve: meg kell találni azt az arany középutat, amit persze nehéz előre látni.

Egymillió forint a tét

A Mandiner tegnap este írt arról, hogy információik szerint a minimálbér és garantált bérminimum-emelési pályáról született megállapodás a VKF tegnapi ülésén, amely lehetővé teszi, hogy 2027-2028-ra:

A megállapodás részleteiről még tart az egyeztetés, mert a Mandiner szerint nem mindenben alakult ki konszenzus. „Éppen ezért a jövő évi emelés mértékéről megjelent sajtóinformációk sem tekinthetők irányadónak, mivel szerdáig még az éves emelés mértékéről, vagy a vállalkozói oldal követeléseiről folyamatosak lesznek a háttérben az egyeztetések, akár 1-1 százalékról is hosszas vita folyhat” – írja a portál, hozzátéve, hogy ennek az az oka, hogy bármekkora is lesz a minimálbér és a bérminimum emelése 2025-ben, a mérték érdemben meghaladja a gazdaság teljesítményét.

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter egyébként a legutóbbi Kormányinfón is elmondta, hogy 

néhány éven belül bruttó 1 millió forintos átlagbér és 400 ezer forintos minimálbér a cél.

Reményeik szerint olyan bérmegállapodás jön, amely a következő három évre meghatározza a minimálbér-emelést – nos, sajtóértesülések szerint hétfőn ebben léphettek nagyot előre a felek.

Kapcsolódó