A Quacquarelli Symonds (QS) 5600 felsőoktatási intézmény adatait vizsgálva állította össze idén is a világ 1500 legjobb egyetemének 2025-ös rangsorát, ahol a magyar egyetemek kifejezetten jó eredményt produkáltak az elmúlt évek romló tendenciájához képest. A QS rangsorába végül összesen tizenegy magyar intézmény került be, amik közül a három legjobb helyezést az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem, és a Debreceni Egyetem érte el – írja az Eduline.

A lista összeállításakor figyelembe vett szempontok a intézmények akadémiai elismertsége, a tudományos munkák idézettsége, az oktatók és hallgatók aránya, a külföldi hallgatók száma, a munkavállalók elégedettsége, a nemzetközi kutatási hálózat indikátora, a végzett hallgatók foglalkoztatási eredményeinek indikátora és a fenntarthatóság.

Mutatjuk, hogyan szerepeltek a hazai egyetemek a rangsorban:

  1. Eötvös Loránd Tudományegyetem (564)
  2. Szegedi Tudományegyetem (570)
  3. Debreceni Egyetem (574)
  4. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (721-730)
  5. Pécsi Tudományegyetem (771-780)
  6. Budapesti Corvinus Egyetem (1001-1200)
  7. Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (1001-1200)
  8. Széchenyi István Egyetem (1001-1200)
  9. Óbudai Egyetem (1201-1400)
  10. Miskolci Egyetem (1201-1400)
  11. Pannon Egyetem (1201-1400)

A hazai egyetemek körében nem szokatlan az első három intézmény listavezetése, az azonban annál meglepőbb, hogy kirívóan nagyot ugrottak előre a rangsorban az elmúlt három év folyamatosan romló eredményeihez képest:

  • az ELTE a a tavalyi 701-710. helyről az 564.-re került körülbelül 130 helyet javítva,
  • a Szegedi Tudományegyetem 30 hellyel került előlrébb a 601-610.-ról a 570.-re,
  • a Debreceni Egyetem pedig az előző 671-680. helyett az 574. lett 100-nál is több pozíciót ugorva tavalyi eredményhez képest.
  • De a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem sem panaszkodhat; a tavalyi 741-750. helyéről idén a 721-730. szakaszba tornázta fel magát.

A június 4-én kihirdetett rangsort pár héttel azután publikálták, hogy a kormány megállapodást kötött a listáért felelős vállalattal.

Meglepően hathat az ELTE és a BME teljesítményének rendkívüli javulása, mivel állami intézményként komoly anyagi problémákkal néznek szembe ellentétben az alapítványi fenntartású Debreceni és Szegedi Tudományegyetemmel. A QS egyik fő szempontjának, a kutatások és publikációk megvalósulásának feltétele a kutatások pénzügyi támogatása, ám ezekben az említett egyetemek nem bővelkednek. A modelltváltott intézmények szintén jobban szerepeltek, annak ellenére, hogy az Európai Unió 2023-ban az Erasmus+, és a Horziont Európa tudományos kutatásokat, technológiai innovációkat támogató programjából is kizárta őket összeférhetetlenség vádjával.