Érdekes módon, a távmunka elismertségével kapcsolatosan ellentétes folyamatok zajlanak a világban, a legjobb példa erre az Amerikai Egyesült Államok és Németország. Az Economx szerdán adott arról hírt, hogy törvényben rögzítenék az otthoni munkavégzés jogát – ez az egyik reformintézkedés, amelyet a német szövetségi kormány javasol a gazdasági teljesítményt hátráltató munkaerőhiány orvoslására.
A szövetségi kabinet várhatóan február 21-én hagyja jóvá az éves gazdasági jelentést, amelynek részleteit ezután hozzák nyilvánosságra.
A munkavállalók eddig is kifejezhették távmunka iránti igényüket, de a jelenlegi szabályozás alapján a munkáltató ezt megtagadhatja. 2020-ban ugyan már született egy törvényjavaslat az otthoni munkavégzés jogáról Németországban, amit később a munkáltatók lobbijára visszavontak.
Ezzel szemben meghatározó amerikai cégek, a Disney, a Tesla, a Twitter vezetői többször is úgy nyilatkoztak 2023-ban, hogy a koronavírus járvány elmúltával ragaszkodnak a munkavállalók irodai jelenlétéhez.
A külföld home office egy újabb csavar a történetben
A home office munkavégzésnek alapvetően léteznek munkajogi, bérszámfejtési, adózási, társadalombiztosítási kérdései, ám ezekből különösen sok lesz, ha a digitális nomádoknak nem csupán a távoli munkavégzés engedélyezett, hanem a különböző országokból végezhető munka is belefér.
Az Economx megkeresésére a Niveus Consulting Group szakértője elmondta: azért mégis egyre elterjedtebb a külföldről történő, egy számítástechnikai eszköz és internet hozzáférés segítségével végzett munka.
Egy naptári év, és legalább 183 nap
Leegyszerűsítve, az általános szabályok szerint akkor kell Magyarországon megfizetni a személyi jövedelemadót, ha a munkát végző magyar állampolgár és egy naptári évben legalább 183 napig Magyarországon tartózkodik.
Bagdi Lajos aláhúzta: amennyiben az érintett a munkát túlnyomórészt külföldön végzi, úgy a Magyarország és az adott ország között fennálló kettős adózás elkerüléséről szóló egyezményt kell megvizsgálni (Magyarországnak közel 80 ilyen egyezménye van).
A Magyarország által korábban letárgyalt és megkötött egyezmények kapcsán általánosságban kimondható, hogy munkaviszony esetében a magánszemély illetőségének államába telepítik a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettséget. Kivéve, ha a munkát ténylegesen a másik államban végzik (ez a helyzet a digitális nomádok esetében).
Itt tehát fontos megvizsgálni egyrészről a magánszemély adóügyi illetőségét (egy meghatározott szempontrendszer alapján) és azt, hogy a munkát ténylegesen hol végzi.
Ez a helyzet, ha nincs egyezmény
Más a helyzet abban az esetben, amennyiben nincs ilyen egyezmény a kérdéses országgal (ilyen például az Amerikai Egyesült Államok 2024-től, ott az egyezmény felmondásra került az USA által). Ebben az esetben a jövedelem mindkét országban (illetőség állama és a jövedelem keletkezésének állama) adóztathatóvá válik.
Ebben az esetben a magyar magánszemély a külföldön befizetett adóját beszámíthatja a magyar adókötelezettségébe, azonban a magyar adófizetés alól így sem mentesülhet (5 százalék mindenképpen fizetendő Magyarországon is).
Tavaly júliustól liberalizálták a tb-szabályokat
A 2023. július 1-jén hatályba lépett keret-megállapodás liberalizálta és leegyszerűsítette az Európa-szerte egyre gyakoribbá váló, határon átnyúló távmunka végzés társadalombiztosítási szabályait - írja Szabó M. András, a bnt ügyvédi iroda szakértője.
A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet szerint egy uniós állampolgár munkavállaló egyszerre csak egy tagállam társadalombiztosítási rendszerébe tartozhat. Leggyakrabban a munkavégzés ugyanabban a tagállamban történik, mint amelyben a munkáltató székhelye (irodája) is található. Ilyenkor a munkavállaló ezen tagállam társadalombiztosítási rendszerébe tartozik.
A megállapodás hatálya arra a munkavállalóra terjed ki, aki a munkáját részben a munkáltató székhelyén (irodájában), részben saját, ettől eltérő tagállamban lévő lakóhelyén, távmunkában végzi. Ennek nyilvánvaló előfeltétele, hogy a munkavállaló munkaköre távmunkában is ellátható legyen.
Egy magánszemély, egy ország szociális rendszere
A Niveus Consulting Group szakértője kiemelte: fontos alapvetés, hogy a magyar TB-t mindaddig fizetni kell, amíg a külföldön dolgozó Magyarországon rendelkezik bejelentett lakcímmel. Bagdi Lajos szerint az EU-ban történő munkavégzés esetén az Európai Parlament és Tanács szociális rendszerek koordinálásáról szóló rendeletét kell figyelembe venni.
Ez alapján egy magánszemély csak egy ország szociális biztonsági rendszerébe tartozhat. Jellemzően a tevékenységüket szokásosan egy tagországban végző munkavállalók a munkavégzés helyének országában lesznek biztosítottak. Több országban történő munkavégzés esetén a szabályok bonyolódnak.
Egy nem EGT tagország esetében az úgynevezett kétoldalú szociálpolitikai egyezményt kell figyelembe venni a társadalombiztosítási helyzet meghatározásánál, amennyiben ilyen van a két érintett ország között (és annak vannak a járulékfizetésre vonatkozó rendelkezései).