A kormányzat hivatalos oldalára a napokban felkerült a honvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló törvénytervezet, és a kormányzati szándék alapján hozzányúlnának több pontján is a Honvédségről szóló törvényhez (Hvt., 2021. évi CXL.). 

A Honvédelmi Minisztérium (HM) így például törvénybe iktatja a csapatmozgás kifejezést:

a honvédségi szervezetnek vagy a Magyar Honvédség állományának az államhatár átlépésével járó olyan külföldi tevékenysége vagy tartózkodása, illetve külföldi fegyveres erőnek vagy állományának az államhatár átlépésével járó magyarországi tevékenysége, tartózkodása, mozgása vagy Magyarországon történő áthaladása, amely alaprendeltetésből fakadó feladatok gyakorlására vagy végrehajtására irányul, katonai szabályzatok előírásai alapján történik, és szervezett formában, katonai vezetés alatt valósul meg.

Szintén újdonságnak számít, hogy az eddigi törvény szövegébe egy teljesen új alcímet is bevezetnek. A

döntés katonai műveletekről

címszó alatt több paragrafusban is bemutatják a döntéshozatali mechanizmust, amiből az a tanulság is levonható, hogy a jogalkotók sem egyértelműen a békére készülnek. 

A tervezet értelmében:

  • az Országgyűlés dönt a külföldi fegyveres erők magyarországi vagy Magyarország területéről kiinduló alkalmazásáról és magyarországi állomásozásáról;
  • a kormány dönt a külföldi fegyveres erőknek az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági
    Tanácsa, az Európai Unió vagy az Észak-atlanti Szerződés Szervezete döntésén alapuló
    magyarországi vagy Magyarország területéről kiinduló alkalmazásáról és magyarországi
    állomásozásáról;
  • valamint a külföldi fegyveres erők Magyarország területét érintő katonai műveleteiről és a Magyarország területét érintő, közjogi engedélyezést igénylő csapatmozgásáról;
  • illetve a honvédelemért felelős miniszter dönt a külföldi fegyveres erőknek a közjogi
    engedélyezést igénylő, magyarországi gyakorlatokon vagy kiképzéseken történő részvételéről;
  • továbbá külföldi gyakorlatokon vagy kiképzéseken történő részvétel céljából történő
    magyarországi áthaladásáról.

Érdekes még, hogy ezentúl a kormányzat dönthet a Magyar Honvédség külföldi
alkalmazásáról, külföldi állomásozásáról, katonai műveleteiről és más, közjogi engedélyezést
igénylő csapatmozgásáról, valamint a Magyar Honvédségnek a magyar állampolgár vagy más személy életét, testi épségét Magyarország területén kívül fenyegető veszélyek esetén a bajba jutott személy külföldről történő kimenekítésében való részvételéről.

Sokatmondó az is, hogy a csapatmozgásokkal kapcsolatos részletszabályokat, a csapatmozgások engedélyezésére vonatkozó kormányzati feladatokat rendeletekben fogják majd külön megállapítani. 

A legérdekesebb változás valószínűleg a Honvédség fegyverhasználati jogával kapcsolatos. Az eddig törvény szerint a magyar katonáknak fegyverhasználati jog mellett feladata a

közreműködés – a hatályos nemzetközi normák betartásával – a magyar állampolgárok életét, testi épségét Magyarország területén kívül közvetlenül fenyegető háborús cselekmények, fegyveres konfliktusok esetén a bajba jutott magyar állampolgárok mentésében, hazatérésük biztosításában, a kimenekítés végrehajtásában.

A HM most ezen elég jelentősen változtat. 

Ezentúl a honvédségnek fegyverhasználati jog mellett közre kell működnie – a hatályos nemzetközi normák betartásával – a magyar állampolgár vagy más személy életét, testi épségét Magyarország területén kívül fenyegető veszélyek, különösen háborús cselekmények, fegyveres konfliktusok, terrorcselekmények, természeti vagy ipari katasztrófák esetén a bajba jutott személy mentésében, hazatérése biztosításában, a kimenekítés végrehajtásában.

Azaz, a magyar katonákat már nemcsak a magyar állampolgárok kimentésére lehet bevetni, hanem más személyek esetében is feladat lehet ez, akár ipari katasztrófák esetében is.