A jövő évre óvatosabban terveznek a cégek, de így is a munkáltatók fele mondta, hogy lesz bérfejlesztés, a munkáltatók átlagosan 12 százalékos béremeléssel kalkulálnak 2024-re - ez derül ki a Profession.hu HR-körképéből.

Az idei évben egészen meglepő dolog történt, a cégek 58 százaléka tervezett bérfejlesztést, végül 72 százaléknál ez meg is valósult. A béremelés mértéke is magasabb lett a tervezettnél, átlagosan 14 százalék volt a cégek víziója, de jóval nagyobb arányban történt 15 százaléknál is magasabb bérfejlesztés a vállalatoknál, mondta Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója.

Új mézesmadzag lett a bértranszparencia

Mind munkáltatói, mind álláskeresői oldalról egyre gyakrabban felmerülő kérdés, hogy az álláshirdetéseknek tartalmazniuk kell-e a pontos felajánlott munkabért vagy legalább a bérsávot. Egyes szakemberek szerint a fizetés feltüntetése az egyik legjobb gyakorlat, és ezt minden toborzási képzésben alapelvként kellene tanítani. Mások pedig úgy vélik, hogy ez gyengítheti a munkáltató alkupozícióját - tette hozzá a szakember.

A bértranszparencia közvetlen versenyelőnyt jelenthet: akár 50 százalékkal több jelentkezőt hozhat az az álláshirdetés, ahol feltüntetik a fizetést, véli Simon-Göröcs Lili, a Profession.hu HR-igazgatója.

A bérsáv megjelölése az álláshirdetésben egy olyan eszköz, amelyet érdemes beemelni a toborzási eszköztárakba, hiszen a bér egy nagyon komoly fegyvertény. Azt tapasztaljuk, hogy komoly előnyt tudnak szerezni a toborzási versenyben azok a cégek, amelyek megjelenítik a fizetéssel kapcsolatos információkat - tette hozzá Tüzes Imre is.

Hol? Mennyi?

A magyarországi átlagos fizetésemelés jelentős eltéréseket mutat. Az építőipar a 46 százalékos növekedéssel az élen áll, mögötte szorosan az IT szektor következik 40 százalékos béremeléssel, a pénzügyi területen 18 százalékos, míg az értékesítés, a marketing és a HR terület 12 százalékos emelkedést produkált idén, ez az Enloyd bérfelméréséből derül ki.

Mint írják, a szolgáltató központok területén 19 százalékos, a mérnök, logisztika és üzemeltetés területén pedig 26 százalékos átlagbér emelkedése volt idén.

Várakozások 2024-re

Tízből öt cég növekedést prognosztizál a foglalkoztatottak számában 2024-re. Kicsit kevesebb mint a felük, 45 százalékuk a pénzügyi eredményeiben is javulást vár, a cégek harmada pedig az idei évhez hasonló pénzügyi helyzetet víziónál. Csökkenést az építőipar, élelmiszeripar és az oktatás képviselői, valamint az évente 10 millió forint körüli árbevételű cégek jeleztek előre magasabb arányban, míg növekedést az adminisztratív szektor válaszadói jósolnak.

Nőtt azoknak az aránya, akik nem terveznek béren kívüli juttatással – tízből három munkaadó 2024-es tervei között nem szerepel a cafeteria. Ugyanakkor azok körében, akik élnek ezzel a lehetőséggel, továbbra is népszerű a mobiltelefon, a laptop, a jutalom, a munkába járással kapcsolatos költségek (céges autó, saját autó, parkolás, helyi közlekedés) térítése, valamint a SZÉP-kártya is.

A cégeknek fontos volt idén, hogy visszatereljék a munkaerőt az irodába és teljes remote (távoli) munkavégzésből egy számukra is tarthatóbb hibrid modellt alakítsanak ki.

A munkavállalók számára még mindig a rugalmas munkavégzést és home office lehetőségét biztosítják legnagyobb arányban mint béren kívüli juttatás.

Ami a cégek létszámbeli változásait, toborzásra szánt erőforrásaik alakulását és bérfejlesztési terveit illeti, az elmúlt évek váratlan fordulatai után a cégek óvatosak, ez derült ki a több száz HR-vezető bevonásával készült felmérésből. Idén 12 százalékkal növekedett a munkanélküliségi ráta. Óvatosabb a munkaadói oldal, kivárás látszik a cégek körében: 2023 első 9 hónapjában 17 százalékkal kevesebb állást hirdettek meg az előző év azonos időszakához képest.

Ezzel párhuzamosan erősödött a jelöltoldali kereslet: 2023 első 9 hónapjában 59 százalékkal nőtt az egy hirdetésre eső jelentkezők száma az előző év azonos időszakához képest.

A kutatás szerint a fluktuáció a cégek háromnegyedét érinti, idén is inkább nagyobb, mint kisebb fluktuációról számoltak be a vállalatok. A legjellemzőbb a 3 és 6 százalék közötti munkaerő vándorlás. Minden területen egyre hangsúlyosabb a munkaerő megtartás kérdése: az 500 millió forintnál magasabb éves árbevételű cégeknél nagy arányban merült fel, hogy a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt kell fektetni a munkaerő megtartására és a munkahelyi élményre.

A toborzás időablakai nagyon eltérőek

Álláshirdetésenként átlagosan 20-25 jelentkező szükséges, hogy a cégek sikeresnek ítéljék a hirdetést. A fizikai munkavállaló gyorsan kell, a magasabb beosztású szakemberekre több időt szánnak a toborzók: átlagosan 1-3 hónap alatt tudnak a cégek egy pozíciót betölteni a hirdetés feladásától kezdve a jelölt belépéséig - derül ki a Profession.hu elemzéséből.

Míg a felső vezetőkre és a nehezebb szakértői pozíciókra akár 6 hónap is van, addig a fizikai munkakörök és a könnyen betölthető munkakörök esetében gyakori a legfeljebb 1 hónapos pótlás.

Általános trendként rajzolódik ki, hogy csakúgy, mint az elmúlt években, továbbra is a jelöltekkel szembeni minőségi kifogások és a jelöltek magas bérigénye okozza a legtöbb problémát a cégeknek, emellett egyre erősebben megjelenik a jelöltek hozzáállásával kapcsolatos kritika is.