Bár a szelektív hulladékgyűjtés egyre szélesebb rétegek számára válik mindennapos alapvetéssé, mégis a társadalom jelentékeny része jó eséllyel nem tudja, hogy a szelektív hulladékgyűjtőbe nem minden műanyagfajta dobható. Ebben a szorító kérdésben

az adott műanyagon fellelhető jelzések, számozások tudnak elkalauzolni.

A környezettudatosság jegyében élve fontos tudni, hogy melyik mit is jelent. A Femina összesítése szerint a műanyag csomagolásokon található szám azt mutatja, miféle műanyagról van szó.

Kapcsolódó

A leggyakoribb műanyagok tehát az alábbiak lehetnek:

  • Polietilén (PE 1, 2, 4): Ezek a legtöbbször használt műanyagok, mind újrahasznosítható. Ilyenek a legtöbb háztartásban előforduló flakonok, mint amilyen a mosószer, a sampon, vagy egyéb tisztító és kozmetikai szerek flakonjai, valamint az üdítős PET-palackok is.
  • Polipropilén (PP-5): Ezzel a műanyagtípussal is mindennap találkozhatunk, amikor tejet, joghurtot vásárolunk, vagy olyan élelmiszereket, mint a majonéz, vagy a margarin. Ezek csomagolása is beledobható a szelektív kukába, mivel a polipropilén is újrahasznosítható. 
  • Polivinil-klorid (V-3): Ez közismertebb nevén ez a PVC, és leginkább a padlók burkolására használják. Ám ez a műanyag nem újrahasznosítható, ezért soha nem szabad a szelektívbe száműzni.
  • Polisztirol (PS-6): Az, aki ételrendelő típus, általában ebből az anyagból használt dobozokban kapja meg az ételt. Ezt a jellemzően fehér színű, egyszerű dobozt sokan a szelektív kukába dobják, noha ez abszolút nem oda való. Nagyon nehezen újrahasznosítható, ezért a hatályos törvények értelmében tilos a szelektív szemétbe tenni.

Arra is kitérnek, hogy akadnak olyan egyéb műanyagok is, amelyek sehova sem sorolhatók. Klasszikusan a CD-tartók tartoznak ide, azonban

ezeket sem szabad a szelektív gyűjtőbe tenni, mert nem újrahasznosíthatók. 

A Fővárosi Közterület-fenntartó, röviden FKF Nonprofit Zrt. egy tájékoztató ábra segítségével tesz pontot a kérdéskör végére. Ebből ugyanis kiderül, milyen csomagolást lehet vagy épp nem ajánlatos a műanyag szelektív tartályába dobni. Ami még nem javallott, az a nejlonharisnya, a hungarocell és egyéb műanyagok, és természetesen a zsíros műanyagokat és az élelmiszereket, a papírt vagy az üveget sem szabad a műanyag szelektív szemét közé helyezni. Az FKF honlapján arra is figyelmeztetnek,

a környezetbe jutó műanyagok lebomlása évszázadokig tart, 

és e lassú folyamat során a belőlük kikerülő mérgező anyagok környezetszennyezést okoznak.

Óriási a pazarlás, százmilliók landolnak a szemétben

Tavaly is több mint 338,2 tonna gyógyszerhulladékot dobott ki a lakosság vagy azért, mert lejárt a szavatossága a készítménynek vagy azért, mert nem használta fel, közölte a hulladék gyűjtését végző Recyclomed Nonprofit Kft. lapunkkal. Részletek.