A szombatnak nincs különösebb jelentősége, ez az általános munkarendben foglalkoztatottak számára egy normál heti pihenőnap, speciális tevékenységek esetén pedig lehet rendes munkanap, vagy pihenőnap.

A vasárnap pedig, bár nem munkaszüneti nap, azonban a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) mégis előírja, hogy e napra a munkaszüneti napra vonatkozó munkaidő-beosztási szabályokat kell alkalmazni.

Ebből következően húsvét vasárnapra rendes és rendkívüli munkaidőt csak azon dolgozók számára lehet elrendelni, akiknél munkaszüneti napon is van rá lehetőség.

Érdemes tisztázni a szabályokat

A húsvét kapcsán javasolt tisztázni a munkaszüneti napokon történő munkavégzés szabályait – mondta el az Economxnak a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.

Nagy Dóra Ágnes szerint az irányadó szabályok azt mutatják, hogy munkaszüneti napnak minősül a nagypéntek és a húsvéthétfő. Húsvétvasárnapra pedig a munkaszüneti napra vonatkozó beosztási szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Munkaszüneti napra rendes munkaidő kizárólag az alábbi munkavállalók részére osztható be:

  • a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben (például szállodai portás),
  • az idényjellegű (például betakarítást végző munkás),
  • a megszakítás nélküli (például tömegközlekedési eszközön sofőr munkavállaló),
  • társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén (például repülőtéren dolgozó légiforgalmi irányító)
  • külföldön történő munkavégzés során.

Kivételes helyzet

Általános szabály szerint munkaszüneti napon csak az a munkavállaló végezhet munkát rendkívüli munkaidőben, aki egyébként az adott napon rendes munkaidőben is foglalkoztatható lenne, kivéve a vis maior helyzeteket (például tűz üt ki a munkáltató székhelyén és ennek elhárítása kapcsán végzett feladatok).

A munkaszüneti napon történő munkavégzés mindig kivételes helyzetnek minősül, ezért minden esetben jár érte (a munkavállaló alapbérén felül) a bérpótlék függetlenül attól, hogy milyen jogcímen, rendes vagy rendkívüli munkaidőben teljesít a munkavállaló munkát.

Amennyiben a munkavállaló részére munkaszüneti napon rendkívüli munkaidőt rendel el a munkáltató, úgy a munkavállaló a munkaszüneti napi rendkívüli munkavégzésért járó pótlékra is jogosulttá válik - hangsúlyozta a szakértő az Economxnak.

Működő munkáltató

A munkáltató, illetve a munkakör akkor minősül a munkaszüneti napon rendeltetése folytán működő munkáltatónak, illetve munkakörnek, ha a tevékenység során nyújtott szolgáltatás e napon történő rendszeres igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó helyben kialakult.

További szabály, hogy az általánosan elfogadott társadalmi szokásokból eredő igény alapján, vagy az élet, egészség, testi épség, továbbá a vagyontárgyak védelme érdekében kerül sor.

Ellenőrzés mindig lehet

A munkaügyi hatóság munkájával kapcsolatos tévhit, hogy a munkaügyi felügyelők – mint általában a köztisztviselők - hétfőtől péntekig 8.00-16.30-ig dolgoznak, hétvégén, munkaszüneti napon nem. Ezzel szemben a valóság az, hogy az ellenőrzés bármikor megtörténhet.

Ha a munkaügyi ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy a munkaszüneti napon történő foglalkoztatás jogszerűtlen, a munkaügyi felügyelő helyszíni intézkedés keretében megtiltja a további munkavégzést, és attól függően, hogy hány főt érintett munkaügyi szabálytalanság, a későbbiek során munkaügyi bírság kiszabására kerül sor.