Napjainkra megdőlni látszik egy korábbi, lényegében a spekulációk szintjén elterjedt elmélet. Jelesül, hogy az embercsempészek megelőlegezik az Európába történő eljutás költségeit a migránsoknak. A több százmillió eurós, jól szervezett üzlet haszonélvezőinek azonban ez nem érdekük, ők minél többet akarnak keresni a kiszolgáltatott migránsokon.

Az üzlet mértékéről számos cikk jelent meg, több európai országban is kiszámolták az üzlet nagyságát, ám ezek kissé megbízhatatlan adatok, mert a pontos számokat maguk az embercsempészek sem ismerik.

Miért is finanszírozna egy embercsempész?

Tieger Endre, az Euroatlantic Consultancy európai uniós szakértője az Economx megkeresésére elmondta: az illegális migránsok nagyon kitettek az embercsempész hálózatoknak és azon államoknak, amiken áthaladnak.

Az embercsempészek nem finanszírozzák meg a migránsoknak az utakat, hiszen utólag nem lennének képesek behajtani a pénzüket.

Léteznek becslések nemzetközi szervezetek részéről, de pontos számadatokkal senki sem rendelkezik, ám egy biztosan kijelenthető, hogy az embercsempészet több százmillió dolláros iparág.

Luigi Achili migrációs szakértő szerint az árak nagymértékben változnak az indulási országtól, az évszaktól, a határellenőrzés szigorától és az embercsempésztől függően, de egy menekültnek általában 3 –14 ezer eurót kell előre kifizetnie a bandáknak.

Így például aki Tunéziából indul, olcsóbban megússza, mint ha a szubszaharai térségből, vagy Afganisztánból indulna. Ám ez nem változtat azon az „alapfeladaton”, hogy egy nagyon szegény afrikai országban, egy polgárháborús, szétlőtt Szíriában miképp lehet előteremteni a több ezer eurós összeget.

Aki megteheti, az indul el

Tieger Endre szerint egy ember számára, mire a kiinduló országból eléri az Európai Unió határát, vagy a szomszédos tranzitállamot, az út költsége több ezer, akár tízezer euróra rúghat.

Nyilvánvaló, hogy ezt az összeget nagyban befolyásolja a kiindulási hely. Ebből következik, hogy azon emberek kísérelnek meg eljutni Európába, akik elő tudják teremteni a szükséges anyagi forrásokat.

Még a legszegényebb országokban is van egy szűk társadalmi réteg (lakosságmérettől függően sok tízezer, vagy százezer is lehet ez a nagyság), amely elő képes teremteni (családtól, barátoktól vagy kölcsönökből), hogy a fiatalok (általában férfiak) megkíséreljenek egy Európába vezető utat.

Ebből következik, nagyrészt nem a leginkább segítségre szorulók, vagy üldözöttek juthatnak el az Európai Unióba, hanem akik megtehetik.

Az ingatlannak polgárháborús országban is van értéke

Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója az Economx kérdésére elmondta: a háború sújtotta országokban, így például Szíriában, jellemző, az emberek - amíg tehetik - eladják az ingatlanaikat és ingóságaikat, hogy azok árából külföldön kezdhessenek új életet.

Az ingatlanoknak a polgárháborús országokban is van értékük. Szinte minden országban megjelennek azok a különböző fegyveres frakciókkal összejátszó, összefonódó régi-új szereplők, akik a menekülők kiszolgáltatottságát kihasználva áron alul vásárolják meg az ingatlanokat.

Egyfajta befektetésről beszélünk

Azon országokban viszont, ahol nincs háború, ellenben rossz a gazdasági helyzet, ott az illegális migráció egyfajta befektetésnek számít.

Észak-Afrikában, a szubszaharai térségben és máshol a migránsok a legritkább esetekben állják önerőből az utazásuk költségeit. Ennyi pénze nem is lehet a jellemzően egyedülálló, munkanélküli fiatal férfiaknak.

Általában a családok azok, akik összedobják az összeget, amiből a legéletképesebbnek ítélt fiatal családtag eljut Európába. Erre befektetésként tekintenek, hiszen annak a későbbi hazautalásaiból az egész család részesül.

Ha a család nem tudja összedobni a kellő összeget, gyakran helyi tehetős emberek és családok segítik ki őket, akinek aztán vagy kamatot kérnek, vagy pedig egyéb módokon profitálnak abból, hogy egy kevésbé tehetős családot a lekötelezettjükké tettek – húzta alá Sayfo Omar.

Tavaly 275 049 illegális bevándorlót regisztrált a Frontex

Tieger Endre szerint az Európába érkező illegális bevándorlók nagy száma ellenére, ha a teljes globális képet vizsgáljuk, egyelőre nagyon kevés ember jut el az öreg kontinensre. 2023-ban 275 049, az Európai Unió területére illegálisan érkező bevándorlót regisztrált a Frontex, amely meg sem közelítik a 2015-ös válságos időszakot, amikor több mint egy millióan érkeztek az unióba.

Ezzel párhuzamosan a migráció globális szinten elképesztő méreteket ölt. Az államokon belüli belső vándorlástól kezdve, a kontinenseken belül mozgó menekülteken át. Friss becslések alapján kizárólag 2023-ban Afrikában több mint egymillió ember menekült el szülőhelyéről, így ezzel már több mint 43 millió fölé nőtt az afrikai nemzetközi migránsok száma.

Ez már önmagában hatalmas tömeg, és a világ más tájairól még nem ejtettünk szót – hangsúlyozta végezetül a szakértő.