A márciusi 3,6 százalékhoz képest áprilisban 3,7 százalék volt az éves szintű infláció, ami Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója szerint azt jelzi, hogy mostanra végleg kifutottak a kedvező bázishatások a magyar inflációs trendből.

A szakértő szerint a nagy kérdés ezek után az marad, hogy a régiós országokhoz képest mekkora reálkamatot kell fenntartania az MNB-nek ahhoz, hogy a külső környezet romlása esetén se gyengüljön túlságosan a forint.

Az Amundi Alapkezelő előzetes várakozásánál, a 3,5 százalékos szintnél magasabb, de a konszenzusnak megfelelő adattal véget ért a kedvező bázishatások időszaka, májustól pedig a bázishatások az infláció emelkedése mellett dolgoznak.

A bázishatások kifutása és a szezonalitás miatt májustól az infláció hullámzó emelkedését várjuk, és minden bizonnyal felül kell vizsgálnunk a decemberre vonatkozó 4,8 százalékos, az inflációs sávon kívüli várakozásunkat

– osztotta meg az aggodalmát Kiss Péter.

Az Amundi Alapkezelő szerint a jegybank a mostani adat fényében még csökkentheti az alapkamatot májusban az előre jelzett, lassabb ütemezésben, de az alapfolyamatoktól függően akár a 25 bázispontra való lassítás is képbe kerülhet.

Az év közepétől ugyanis egyre sűrűsödnek a kérdőjelek

– húzta alá.

Ezt azzal magyarázta, hogy

  • egyrészt kérdéses a hazai infláció éven belüli lefutása, ugyanis az elemzői konszenzus a mi előrejelzésünknél magasabb inflációs pályát vár;
  • másrészt a külső környezet is drámaian megváltozhat a bejövő makrogazdasági adatok, és az ezekre érzékenyen reagáló, adatvezérelt üzemmódban működő jegybankok miatt.

Az Amundi befektetési igazgatója szerint a fő kérdés most az lesz, hogy a régiós országokhoz képest mekkora reálkamat prémium elégséges ahhoz, hogy a forint ne gyengüljön túlságosan egy esetleges negatív forgatókönyv esetén sem.

Az infláció alakulása az előző év azonos időszakához képest:

  • 2024 április: 3,7 százalék
  • 2024 március: 3,6 százalék
  • 2024 február: 3,7 százalék
  • 2024 január: 3,8 százalék
  • 2023 december: 5,5 százalék

Az infláció alakulása az előző év azonos időszakához képest:

  • 2024 április: 0,7 százalék
  • 2024 március: 0,8 százalék
  • 2024 február: 0,7 százalék
  • 2024 január: 0,7 százalék
  • 2023 december: -0,3 százalék

A Központi Statisztikai Hivatal szerint az elmúlt 12 hónap alatt, 2023. áprilishoz viszonyítva:

  • Az élelmiszerek ára 1,0 százalékkal nőtt, ezen belül a leginkább a cukoré (30,4 százalék), a büféáruké (9,6 százalék), csokoládé és kakaóé (9,2 százalék), a sertéshúsé (9,2 százalék), az éttermi étkezésé (8,4 százalék), valamint az alkoholmentes üdítőitaloké (5,8 százalék). 
  • A termékcsoporton belül a tojás ára 20,3, a liszté 19,7, a száraztésztáé 12,5, a sajté 9,6, a tejé 9,3, a kenyéré 9,0, a baromfihúsé 6,5 százalékkal csökkent.
  • A szolgáltatások 9,5 százalékkal drágultak, ezen belül a lakbér 14,0, a lakásjavítás és -karbantartás 10,7, a járműjavítás és -karbantartás 10,1, az autópályadíj, gépjárműkölcsönzés, parkolás 9,8, a sport- és múzeumi belépők 8,2, az üdülési szolgáltatás 5,4 százalékkal többe, az utazás munkahelyre, iskolába 21,7 százalékkal kevesebbe került.
  • A szeszes italok, dohányáruk ára 3,8, ezen belül a dohányáruké 4,3 százalékkal emelkedett.
  • A gyógyszer, gyógyáruk ára 7,3, a mosó- és tisztítószereké 3,8, a testápolási cikkeké 2,1 százalékkal növekedett. 
  • A háztartási energia 4,5, ezen belül a vezetékes gáz 9,2, az elektromos energia 2,9 százalékkal olcsóbb lett.
  • A tartós fogyasztási cikkekért 1,7 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, ezen belül a használt személygépkocsik ára 9,8 százalékkel csökkent, a konyha- és egyéb bútoroké 4,5, a fűtő- és főzőberendezéseké 3,5, az új személygépkocsiké 2,7, a szobabútoroké 2,3 százalékkal nőtt. 
  • A járműüzemanyagok 6,6 százalékkal drágultak

1 hónap alatt, 2024. márciushoz viszonyítva:

  • A fogyasztói árak átlagosan 0,7 százalékkal emelkedtek. 
  • Az élelmiszerek átlagosan 0,3 százalékkal drágultak, ezen belül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déli gyümölcs) 1,5, a csokoládé és kakaó 1,3, az éttermi étkezés 1,1 százalékkal többe, a tojás 1,3, a párizsi és kolbász 0,9, a tej 0,8, a száraztészta, valamint a cukor 0,7–0,7 százalékkal kevesebbe került.
  • A legnagyobb mértékben a ruházkodási cikkek ára nőtt, 2,8 százalékkal. A szolgáltatások 1,3 százalékkal drágultak, ezen belül a belföldi üdülés 2,2, a lakásjavítás és -karbantartás 0,9, a lakbér 0,8 százalékkal. A háztartási energiáért 2,4, ezen belül a vezetékes gázért 4,5 százalékkal kevesebbet kellett fizetni.
  • A járműüzemanyagok ára 3,5 százalékkal nőtt.