Kutatói kerekasztal – öt hónappal az EP-választások előtt felütéssel ült össze az Alapjogokért Központ, a Nézőpont Intézet, a Real-PR 93., a Századvég Alapítvány és a Magyar Társadalomkutató, és bemutatták legfrissebb felméréseik eredményeit annak reményében, hogy szakmai kooperációjukhoz csatlakoznak további közvélemény-kutató intézetek is. 

Minden második szavazó szerint


Abban minden közvélemény-kutató megegyezett, hogy a Fidesz-KDNP előnye továbbra is jelentős, s ha holnap rendeznék az országos választásokat (tehát ez vonatkozik a közeledő EP-választásokra is), az a '22 áprilisihoz hasonló eredménnyel zárulna - legalábbis a kormánypártok szempontjából.

Kép: Economx.hu
A kormánypártok támogatottsága a biztos szavazók körében:

  • 51-51 százalék (Századvég, Alapjogokért),
  • 50 százalék (Nézőpont)
  • 49 százalék (Magyar Társadalomkutató)
  • 47 százalék (Real-PR 93.)
Ugyanis, ahogy azt az előadásában Tóth Erik kutatási igazgató (Alapjogokért Központ) is hangsúlyozta, továbbra is érzékelhető egyfajta ellenzékváltó hangulat. Ennek lehet egy bizonyítéka, hogy a korábbi ellenzéki összefogás pártjai közül csak a Demokratikus Koalíciót méri az összes kutató cég a parlamenti küszöb fölé. Gyurcsány Ferencéken kívül a Momentumnak lehet még esélye, igaz, az Alapjogokért és a Társadalomkutató szerint csak 4 százalékon áll jelenleg Donáth Anna pártja. 

A Kutyák (már) nem viccelnek


Juhász Gyula, a Társadalomkutató kutatási igazgatója ugyanakkor hozzátette, hogy mérésük egy országgyűlési választás részvételi adataihoz viszonyítva értendő, viszont az EP-választáson várhatóan kevesebben jelennek majd meg, de az EP-választások kapcsán is kijelenthető, sokat gyengültek a korábbi Összefogás pártjai.  

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont vezetője szerint 55 százalékot is elérheti az EP-választáson való részvétel. Ő a Fidesz mellett a DK teljesítményét emelte ki, amely bár számszerűen nem lett erősebb, viszont a többi ellenzéki párt annyit gyengült, hogy Gyurcsány Ferenc pártja megkerülhetetlenné vált.

Abban is megegyezett mind az öt közvélemény-kutató, hogy a Mi Hazánk Mozgalom és Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) mandátumot fog szerezni a június 9-ei EP-választáson. Bánki András, a Real-PR 93. vezetője szerint azonban az MKKP esetében van a legnagyobb esély arra, hogy a szavazóik végül ingadoznak majd, ugyanakkor Stefkovics Ádám, a Századvég Alapítvány kutatóintézeti igazgatója úgy látja, a Kutya Pártot nem lehet már viccpártnak minősíteni, miközben a Jobbiknál és az MSZP-nél alig találtak szavazót. 

Még inflációs sokkban a magyarok: 2021 óta 63 százalékkal emelkedtek az élelmiszerárak

A pénzügyi elemzők eltérően látják, mikor ébredhetünk az inflációs sokkból. KATTINTSON a részletekért!

Miért nem működnek a törvényszerűségek Magyarországon?


Az Economxon több alkalommal is foglalkoztunk azzal, hogy

az elmúlt években például az élelmiszer ára 63 százalékkal emelkedett,

így jogosnak éreztük a kérdést, hogy az inflációs sokk miért nem érezteti a hatását a kormánypártok támogatottságán. 

Mráz Ágoston Sámuel felvetésünkre öt szempontot is felhozott:

  1. A kormányzat sikeresen elmagyarázta, hogy a magas inflációnak külföldi eredete van, és összefügg az ukrajnai háborúval. Ezt a magyarázatot az emberek elfogadták, és az áremelkedésért nem a kormányt hibáztatták. Fontos kérdés az is, hogy megtesz-e mindent a kormányzat az infláció elleni küzdelemben. Éppen ezért időközben számos intézkedést vezettek be, az árkeresőtől kezdve az árszabályozásig, melyekre az infláció elleni fellépésként tekintettek a választók..
  2. Amikor a miniszterelnök tavaly év elején kijelölte az egyszámjegyű inflációs célt, valószínűleg konzultált a szakemberekkel arról, hogy a kormányzati intézkedésekkel az reálisan megvalósítható-e. Ezzel a lépéssel pedig politikailag okosan járt el, mert keretezni tudta a történetet 2023 végére azzal, hogy végül valóban sikerült visszaszorítani az inflációt.
  3. A Fidesz mindent elkövetett azért, hogy ne az infláció legyen az egyetlen témája a közéletnek. Mert valljuk meg, ha ezen intézkedések mellett is a drágulás lenne a főtéma, akkor nehezen tudott volna boldogulni a kormányzat. Ezért hívta fel a figyelmet a migráció jelenségére, sokat beszélt a családpolitikáról és magáról a háborúról és a béke szükségességéről is. Ezekkel a témákkal olyan alternatív ügyeket hozott elő, melyeknél a kormányzati álláspont támogatottsága kétharmados, vagy még annál is nagyobb. 
  4. Fontos szempont, hogy "a Fidesz-KDNP valójában az Orbán Viktort miniszterelnöknek megválasztók pártja", és Orbán Viktor népszerűsége az elmúlt időszakban sem hanyatlott, ennek köszönhetően a Fidesz népszerűsége sem esett vissza.
  5. Végül pedig az ellenzéki kommunikáció is elkésett. Az "orbáni infláció" címkét tavaly tavasszal, kora nyáron kezdte el használni a DK, holott addigra már közel egy éve magyarázta a kormányzat, hogy az áremelkedés egy külföldi eredetű nehézség. 

Mráz Ágos Sámuel szerint ezek a tényezők összefüggenek egymással. 

Miért nem inkább a benzin áfáját csökkentik? Itt a meglepő válasz!

A jelen költségvetési helyzetben nem is lenne indokolt az üzemanyagok áfájának mérséklése, most ennél fontosabb feladat a hiány lefaragása - magyarázta az elemző a jövedékiadó-emelése kapcsán. Ön is egyetért?

Ezt tanítani fogják az iskolákban


Stefkovics Ádám szerint a politikai törvényszerűségek azt mutatják, hogy a gazdaságikonjunktúra-érzet nagyon erősen korrelál az adott kormánypárt támogatottságához, mozgatja azt, így

valóban meglepő lehet, hogy nem azt látni, hogy bezuhant a magyar kormánypártok támogatottsága.

A Századvég adatai alapján ennek az lehet az oka, hogy az Orbán-kormány az elmúlt 13 éve alatt stabil gazdaságot tudott teremteni, és ez elég volt arra, hogy bár a válságot az emberek a saját zsebükön is érzik, mégis elhiggyék a kormányzatról, hogy egy ilyen nehéz helyzetet is képes kezelni, de ha nem is biztosak benne, nem látnak más alternatívát - magyarázta a kutatóintézeti igazgató.

Bánki András szerint tíz-húsz év múlva a politikai kurzusokon tanítani fogják, hogy van egy olyan kormány, amelyik egy ilyen gazdasági helyzetben meg tudta őrizni a stabilitását, pedig ő is teljesen egyetért azzal az alapvető állítással, hogy a gazdasági helyzet befolyásolja leginkább a szavazópolgárok hajlandóságát. Ugyanakkor szerinte ez csak egy alaphelyzetben igaz. Most viszont a háború miatt

amit törvényszerűségnek neveznénk, az most Magyarországon nem érvényes

- utalt arra a Real-PR 93. vezetője, hogy a kormánypártok sikeresen el tudták magyarázni a saját szavazótáboruknak, hogy ez egy különleges időszak, és az általános igazságok most nem érvényesek.