A csütörtöki Kormányinfón szóba került a minimálbér lehetséges emelése is. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint jelentős minimálbér-emelés és garantált bérminimum-emelés várható a jövő év elején. Elmondása alapján az emelések mértéke a legpesszimistább számítások szerint is meghaladja majd az inflációt, és mind az állami szektort, mind pedig a nem állami szektort érinteni fogja.

Ugyanakkor egyelőre nem született döntés annak mértékéről, ám a munkáltatók és a munkavállalók tárgyalásáról kiszivárogtak már információk.

A jelenlegi állás szerint úgy fest, hogy:

  • a 15 százalékos minimálbér-emelés után a kötelező legkisebb munkabér bruttó 266 800 forintra emelkedne (nettó: 177 422 forint);
  • míg a szakmunkás-minimálbér 10 százalékos emelkedése bruttó 326 040 forintra növekedhetne (nettó: 216 817 forint).

A legkisebb bért mindhárom fél (a kormány, a munkáltatók és a munkavallók) elfogadja, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) azonban jelenlegi formában nem támogatja a garantált bérminimum emelését, hiszen így nem tudják megőrizni annak reálértékét.

A LIGA Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetsége is azt szorgalmazza, hogy a kötelező legkisebb munkabér 266 ezer forintra (15 százalékos emelés), míg a garantált bérminimum 326 ezerre (10 százalékos emelés) emelkedjen december elsejétől. 

Azonban ahhoz, hogy létrejöhessen a megállapodás a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma keretében, a két szakszervezetnek szükséges arra garanciát kapnia, hogy a jogalkotó 2024 tavaszán kialakítja azt a feltételrendszert, amely lehetőséget biztosít arra, hogy az Ágazati Párbeszéd Bizottságok keretében köthessenek a munkáltatók és a szakszervezetek megállapodást az adott ágazatokban alkalmazandó garantált (szakmai) bérminimumról a jövőben. 

Ugyanakkor az Economx kérdésére Gulyás Gergely a Kormányinfón kizárta az ágazati minimálbér bevezetését. A tárgyalásokba nem akarnak beleszólni, annak eredményét elfogadják majd, azonban portálunk érdeklődésére a miniszter nem mondott olyan összeget, amivel a kormány elégedett lenne, csak azt hangsúlyozta, hogy általánosságban a minimálbér-emelés pártján állnak. 

Az Economx megrendelésére egyébként a Pulzus Kutató reprezentatív felmérésében arra a kérdésre kereste a választ, hogy mekkora nettó minimálbért tartanának ideálisnak 2024-től a magyarok. A válaszadók többsége (39 százalék) úgy véli, hogy 300 ezer forintnak kellene lennie a legkisebb hazai bérnek teljes munkaidőben dolgozók esetében. Ez a jelenleg érvényben lévő minimumnak közel kétszerese lenne egyébként.

Ide tartozik, hogy a karácsony sem lesz sokkal könnyebb. A XIX. Európai Kereskedelem Napja alkalmából a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) és a KAVOSZ képviselői arról beszéltek, hogy az idei kereskedelmi mérleg nem éri el a tavalyi eredményeket, a helyzeten csak egy erős karácsony segíthet. Nagy István agrárminiszter is arról beszélt lapunknak, hogy a karácsonyi bevásárlások billenthetik helyre a kereskedelem bázishoz viszonyított mérlegét.

Gulyás Gergely szerint viszont

bármilyen is lesz a karácsony, a kereskedők nem érik el a tavalyi számokat.

Úgy látja, hogy az infláció megfékezésének megvolt a növekedési ára, az emberek visszafogták a költéseket, de jövőre már gazdasági bővülés lesz. 

Arra a kérdésünkre, hogy tervez-e valamiféle akciótervet a kereskedők megsegítésére a kormányzat karácsony alkalmából, Gulyás Gergely elárulta, készül egy javaslat, ami ebben a helyzetben segíthet, és amiről a következő kormányinfón be is számolhat. Ez elmondása szerint ez nem konkrétan a kereskedőkre vonatkozik, hanem egy olyan béreket érintő bejelentés, ami kedvezően hathat rájuk is.

Szerény karácsony lesz az idei?

Megnéztük a karácsonyi dekorációk árait, és azt is, hogy mekkora volt a változás a tavalyi évhez képest. Brutális drágulást tapasztaltunk egyes termékeknél: a műfenyőkért közel 60 százalékkal kell többet fizetni, mint tavaly ilyenkor. Kalkulációnk alapján az ünnep díszeknél átlagosan 20 százalékos a drágulás. Bővebben --->