Ez a drágulás messze lekörözte a régiós országokban tapasztalható szintet – állítják a benyújtók. A KSH adatai szerint idén márciusban egy átlagos koporsós temetés 434 ezer forintba, az urnás temetés pedig 314 ezer forintba került.
Az Economx is beszámolt róla, hogy 2023-ban maga a Gazdasági Versenyhivatal is vizsgálódott az ügyben, a hivatal konzultációs sorozatot indított a temetkezési ágazat képviselőivel, miután szintén úgy találta, Magyarországon sokkolóan megdrágultak a temetkezés költségei. Ha ezt 2020 januárjához viszonyítjuk, akkor egyértelműen látszik, hogy az árak megdöbbentően emelkedtek.
Az Európai Unió országainak kétharmadában ugyanakkor alanyi jogon járó elhalálozási támogatást fizetnek minden állampolgárnak, aki az elhalálozás pillanatában rendelkezett társadalombiztosítással (a továbbiakban: TB), illetve nyugdíjas volt.
A támogatás általában alanyi jogon jár, a TB terhére fizetik, összege országonként változó, nagyjából 1000 és 2000 euró között van.
Még Romániában is biztosítják a köztemetést
Még keleti szomszédunknál is biztosítja az állam mindenki számára a köztemetést, egy bizonyos összeghatárig, amelyből tisztességes körülmények között mindenki el tudja temetni a hozzátartozóját.
Romániában a temetkezési segély összegét az éves költségvetési törvény állapítja meg, legalább a bruttó átlagbérnek felel meg, amit idén januártól 7564 lejre (1500 euró, 570.000 Ft) emeltek. Ennek az összegnek a fele jár biztosított, vagy nyugdíjas olyan családtagjának halála esetén, aki nem volt biztosított vagy nyugdíjas.
A temetkezési segélyt kérelemre 24 órán belül annak fizetik ki, aki a temetkezés költségeit számlával igazolja.
Nálunk alapesetben nem jár
Magyarországon ezzel szemben alapesetben nem jár köztemetés, így a legtöbbször egy temetés trauma a traumában, hiszen a haláleset okozta sokk mellett a temetés, amelynek a költségei az elmúlt években drámaian megnőttek, újabb gyász a hozzátartozóknak.
A köztemetés és a temetési segély szabályait a szociális igazgatásról szóló törvény írja elő. Az elhunytat kizárólag akkor lehet közköltségen eltemetni, ha nincs, vagy nem lelhető fel a temettetésre köteles személy, vagy ha nem gondoskodik a temetésről.
A korábbi temetési segély pedig 2014-től már csak önkormányzati segélyként igényelhető, és sokszor így nem is kapja meg még a rászoruló sem.
Ráadásul most egy salátatörvényben elrejtett paragrafussal a kormány végleg letett a szociális temetés intézményének bevezetéséről – a bevezetés 2013 óta húzódik, a legfrissebb határidő 2025 lett volna, de ezt a jelek szerint a kormány teljesen elvetette.
Évente 30 ezer felnőtt hal meg, mielőtt nyugdíjba mehetne
A törvényjavaslat benyújtói szerint az állam kötelessége gondoskodni a temetésről minden magyar állampolgár esetében, legalább a romániaihoz hasonló mértékű összeghatárig, a magyar gazdaság teljesítményéhez igazítva, ez az összeghatár 600 ezer forint lenne.
Ezzel biztosítható, hogy minden állampolgár, aki végigdolgozta az életét, ha eljön a fájdalmas búcsú ideje, méltóképpen kerüljön elhantolásra, ne befolyásolja a végső tisztességet az illető, vagy a családjának az anyagi helyzete.
A KSH adatai szerint évente 30 ezer magyar felnőtt meghal, mielőtt még nyugdíjba mehetne.
A nyugdíjbefizetéseik maradnak a közös kalapban. Ha már fizették a TB-t, legalább annyi járjon nekik, hogy ingyenesen eltemetik őket.