A tervek szerint egy 200 milliárd forintos piacot, a kórházi gyógyszerellátás rendszerét akarják újraosztani. Erről egyébként az Index írt elsőként több szakmai szervezetre hivatkozva. A 2025. január 1-től életbe lépő szabályozás szakmai szervezetek szerint a kórházi betegellátást szolgáló büdzsét, de verseny- és betegjogot is sérthet, továbbá a betegbiztonság is csorbulhat. 

Jobb ha kitesszük az asztalra azt, amiről beszélünk, és akkor beszélgessünk arról, amiről beszélnünk kell, ezzel kezdte előadását Bidló Judit, a Belügyminisztérium egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkára a  Magyar Kórházszövetség 36. konferenciájának második napján Mátraházán, amikor a kórházi gyógyszerellátás átalakításáról tartott előadást.

A kórházi gyógyszerellátással kapcsolatban a  Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) is azt mondja, hogy a jelenlegi szabályozás filozófiájával megy szembe a szabályozás. A gyógyszer-nagykereskedők is aggodalmaikat fogalmazták meg, többek között azért, mert nincs nemzetközi példa, elmaradt az előzetes szakmai egyeztetés, az átalakítást alátámasztó pontos számításokat sem látták, és a feltételrendszer sem ismert.

Kapcsolódó

Jelenleg a kórházi kiadási struktúrában egyre kisebb részt foglal el a gyógyszer, ennek az az oka, hogy annyira emelkedett a dolgozók bértámogatása, hogy ha a gyógyszer meg is marad ugyanabban az elszámolási körben, akkor is sokkal kisebb részt tesz ki. 

A Belügyminisztérium próbált több elemzést is végezni –  emelte ki az államtitkár –  még a Covid-19 járvány idején és ott jelent meg markánsan, hogy probléma, hogy nincs strukturált adatbázis arról, hogy a kórházi betegek közül ki milyen gyógyszert kapott.

Volt, hogy a betegek gyógyszerelésének adatait ambuláns lapokról kellett kisilabizálni. Ez vetette fel annak a kérdéskörét, hogy megalkossák az egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatásokkal kapcsolatos jogszabályokat. 

A kórházi gyógyszerészek száma örvendetesen emelkedett, de azt Bidló Judit hozzátette: nagyon egyenlőtlen országszerte a humánerőforrás eloszlása.

Egy nagyon komoly szabályrendszert dolgoztak ki az egységes intézeti szolgáltatásokra, a fő pillérek között említette: 

  • a logisztikai feladatokat;
  • az egyedi gyógyszerelés megteremtését;
  • ne csak a kiszerelés legyen egyedi; 
  • egy informatikai háttér megteremtését is.

Elmondta, hogy a teljes gyógyszerforgalomból 56 milliárd forintot tesz ki a lakossági vényforgalmú gyógyszerforgalom, és ez dinamikusan emelkedik. A logisztikával kapcsolatban Bidló Judit hangsúlyozta, hogy az ténylegesen csak logisztikai szolgáltatást jelenti majd. Fókuszban van a  gyógyszerhiányok kezelése is, az államtitkár szerint szükség van egy olyan logisztikai szolgáltatást nyújtó szervezetre, amelyik határozottan, szaktudás birtokába segítséget tud nyújtani a kórházi patikák számára. Erre reagálva Feller Antal, a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségének elnöke hangsúlyozta, a gyógyszerhiány nem azért alakul ki, mert a nagykereskedő nem rendeli meg időben vagy megfelelő mennyiségben a gyógyszert, hanem azért, mert a gyógyszert gyártó cégeknél alakulnak ki gyártási problémák.

Bidló Judit szerint fejlesztik az informatikai hálózatot, aminek segítségével az elektronikus gyógyszerrendelés megvalósulhat, és nyomon tudják követni a betegek gyógyszerbevételét is. Olyan adatokhoz juthatnak majd hozzá, melyek  további  kutatások eredményességéhez is hozzájárulnak majd.

Komoly gazdasági szempontok ütköznek

Mindezekre reagálva Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke azt mondta, a kórházi gyógyszerellátás kiszervezésével kapcsolatban, hogy valóban jó hír, hogy 400-ról 700-ra emelkedett az intézeti gyógyszerészek száma, ehhez hozzájárult az is, hogy a gyógyszerészek bekerültek az egészségügyi szolgálati jogviszonyba.

A kamarai elnök tavaly tavasszal szembesült a kórházi ellátás kiszervezésével. Ekkor hallott először a gyógyszerbeszerzés egységesítéséről, egy egységes robotikai és informatikai rendszer kialakításáról és vényforgalmas részlegek projekttársaságok általi működtetéséről, ami a Hankó Zoltán szerint monopilizálhatja a szektort. 

Lehetséges negatív következmények között említette, hogy a robotika által drágább lesz a működtetése ezeknek az intézményi gyógyszertáraknak, a szakmai és a gazdaságossági szempontok ütköznek, és átalakulhat a gyógyszer-nagykereskedelem is.

A kiszervezés egy eszköz, de nem tudjuk, hogy mi a célja

– tette fel a kérdést Hankó Zoltán. 

Semmilyen választ nem kaptak a döntéshozóktól, panaszkodott Hankó Zoltán.

Az miért lesz jó, ha egy országos monopóliomot kap egy projekttársaság, ami a fekvőbetegek ellátásban lévő betegek gyógyszerellátását kezeli?

Átfogó felülvizsgálatra van szükség

Úgy tudja a kamara elnöke, hogy hasonló kórházi gyógyszerellátás kiszervezésére voltak próbálkozások Szlovákiában, az USA-ban és Hollandiában is, mind a három országban az ezzel kapcsolatos gyakorlatot megszüntették. Azzal zárta beszédét, hogy ma jó kórházi-klinikai gyógyszerészként dolgozni, de 2025. január 1-től ez nem biztos, hogy így lesz. Úgy véli, hogy a gyógyszerellátás rendszerének átfogó felülvizsgálatára lenne szükség, mert több olyan változás történt a gyógyszertárakban az elmúlt években, ami miatt újra kellene gondolni a gyógyszertárak feladatait, tette hozzá Hankó Zoltán. 

Átrendeződő piacra kell készülni

A gyógyszer-nagykereskedők az utóbbi tíz évben 20 milliárd forintot költöttek beruházásokra, hogy megfeleljenek az egyre szigorúbb elvárásoknak. Évente 10 millió potenciális vásárlót szolgálnak ki, 2300 közforgalmú és 70 intézeti gyógyszertárba szállítanak gyógyszert nap mint nap, mondta Feller Antal, a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségének elnöke a konferencián. 

A jól működő gyógyszer-nagykereskedelembe való beavatkozás a tejes gyógyszerellátás zavarát okozhatja – véli a szakember.

Ráadásul pénzt kell majd tenni az új rendszerbe a nagykereskedőknek is, ami további milliárdokat jelenthet a cégek számára.

A kórházi kintlévőségek a nagykereskedőket is érintik, példaként említette, hogy 2023-ban 10,8 milliárd volt a gyógyszer-nagykereskedők kintlévőség, 2024 első negyedévének a végén 18,4 milliárd forintra rúgott ez az összeg, ami egy jelentős emelkedés, ezeket a kintlévőségeket a cégnek kell meghitelezni, ami komoly financiális problémát jelent a vállalatoknak.

Az intézeti gyógyszertári szolgáltatás kiszervezésnek veszélyeivel kapcsolatban elmondta, hogy nincs nemzetközi példa, elmaradt az előzetes szakmai egyeztetés, az átalakítást alátámasztó pontos számításokat sem látták, a feltétel rendszer nem ismert.

Magyarországon 2300 közforgalmú gyógyszertár van és 70 intézeti patika. Utóbbi patikák a gyógyszertárak számának mintegy 3 százalékát jelentik, a forgalomnak pedig 9-12 százalékát bonyolítják le.

Feller Antal úgy fogalmazott, hogy félő, hogy az állam helyett egy magáncég beszállítói lesznek gyógyszer-nagykereskedők, ha egyáltalán lesznek. Vagy egy átmeneti periódusban magánvállalkozói lesznek a projektársaságnak. A nagykereskedők kiszorulhatnak közép- és hosszú távon erről a piaci területről, egyes gyógyszertárak gazdasági stabilitása is csökkenhet, valamit az egységes szoftverhasználat is nagyon sok kérdést vet fel, emelte ki Feller Antal.