A kánikula nem szűnik a héten, és most már talán mindenki ráhagyja, ha az olimpia és a Sziget fesztivál nélkül üresen, vagy félig rakottan álldogálnak a nagy szénás szekerek. S mivel a gazdasági szereplők, a piacok kivárnak (nyilván, nem akarnak még egy olyan pánikot a tőzsdéken, mint amilyen a múlt héten volt), lesz idő gondolkodni az elmúlt napok nagy kérdésein. 

Például továbbra sincs megoldva hazánk hosszútávú keleti irányú energiaellátása. Ukrajna eddig a zöld asztalnál blokkolta a hazánkba irányuló kőolajszállítmányokat, majd a kurszki betöréssel veszélybe kerülhetett a Magyarországra irányuló orosz gáztranzit is. A magyarországi helyzetre lehet válasz, hogy egy kiszivárgott koalíciós megállapodástervezet szerint

Ausztria 2027-ig teljesen megszünteti az országba irányuló orosz gázimportot.

Szintén nincs megnyugtató forgatókönyv a hazánkat ért uniós gigabírsággal kapcsolatban. Ugyanis az Európai Unió Bírósága által Magyarországra kiszabott brutális, 200 millió eurós bírság teljesítésének körülményeit homály fedi. A baj nem jár egyedül, hiszen az ítélet szerint napi egymillió euró összegű kényszerítő bírságot vagyunk kötelesek fizetni, amíg nem egyenlítjük ki a számlát.

Július végén már 46 millió eurós kényszerítő bírságnál tartottunk, jelenleg 54 millió eurónál járhat a számlálás.

Az Economxnak Ifj. Lomnici Zoltán ezzel kapcsolatban arról beszélt, hogy

az uniós alapszerződés értelmében Magyarországnak jogában áll pert indítani az Európai Bizottság ellen az Európai Unió Bírósága előtt a határvédelemmel kapcsolatos kiadások uniós ellentételezéséért. Ez pedig jóval nagyobb összeg, mint amennyit hazánknak a június 13-i ítélet miatt fizetnie kellene.

A nagy hőségben lesz idő gondolkodni azon is, hogy miért emelkedik már megint a várakozások felett a hazai infláció:

2024. júliusban a fogyasztói árak átlagosan 4,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat.

Júniushoz viszonyítva átlagosan 0,7 százalékkal emelkedtek az árak, a járműüzemanyagok 3,8 százalékkal drágultak.

Egyből fel is merült Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke részéről a drasztikus áfacsökkentés lehetősége. Ezzel kapcsolatban Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója az Economx kérdésére elmondta, hogy Magyarországon a fogyasztást terhelő adók aránya a költségvetés bevételei esetében nagyjából 45 százalékot képviselnek, míg a jövedelmet terhelő adók aránya 25 százalékos. Ennek tükrében azt mondhatjuk, hogy a magyar költségvetés bevételi oldala áfa-nehéz, így a forgalmi adó kapcsán hozott bárminemű változás, erőteljesen éreztetné a hatását a bevételi oldalon. 

A költségvetés egyensúlyának, vagy egyensúly közeli állapotának megteremtése érdekében így szükséges lenne a kiadások átalakítása, jellemzően csökkentése is – költségvetésünk egyébként jó számokat hozott. 

Az ipari termelés azonban nem igazán, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentése szerint júniusban 8,2 százalékkal maradt el a tavalyi évtől, viszont az előző hónaphoz képest 0,5 százalékkal emelkedett a mutató, ezzel hosszú idő után végre ismét egy pozitív teljesítménnyel rukkolt elő a magyar ipar, ezzel egy három hónapja tartó zsugorodás tört meg. Azonban Virovácz Péter elemző hangsúlyozta azt is, hogy a részletes adatokra ugyan még várni kell, de a KSH előzetes adatközlése általánosan romló tendenciát vázolt fel, ahogyan ezt az elmúlt hónapokban is láthattuk. 

A részletes adatok szerdán érkeznek, így kiderülhet, hogy a hazai ipar húzóágazatai, különösen az autóipar, és az ahhoz kapcsolódó akkumulátoripar hogyan szerepelt. 

Csütörtökön pedig jöhet a következő hidegzuhany, amennyiben a hektikusan teljesítő építőiparról valami nagyon rosszat jelent majd a KSH csütörtökön.

Mivel a kormányzat szerint is végletesen kiszolgáltatott helyzetbe kerültünk Németországgal, a német nagykereskedelmi árak alakulása fontos lehet számunkra is, amiről már hétfőn értesülhetünk.