Huszonnyolc állam polgárai úgy érzik, hogy országuk hanyatlóban van, és a társadalmuk megtört – derül ki az Ipsos 2023 végén végzett közvélemény-kutatásából, amelyben Magyarország is részt vett – írta meg a 24.hu az adatok alapján.
A magyarok nagyon negatív véleménnyel vannak a társadalomról, a megkérdezettek:
- 69 százaléka szerint romokban hever az ország. Ez 12 százalékponttal magasabb, mint a résztvevő 28 ország átlaga, de kicsivel jobb eredmény, mint a 2021-es.
- 63 százalék értett egyet azzal, hogy az ország hanyatlóban van.
A felméréshez az Ipsos kidolgozott egy úgynevezett „hibás rendszer indexet”, amelyben öt állításra adott válaszokat összesítenek:
- a gazdaság a gazdagok javát szolgálja,
- a hagyományos pártokat nem érdeklik az emberek,
- erős vezetőre van szükség,
- az erős vezetőnek kell visszavenni az országot a gazdagoktól,
- és a szakértők nem értik az emberek problémáit.
Világszerte az emberek 61 százaléka szerint nem működik a rendszer, de ez az arány Magyarországon 66 százalékos.
A legrosszabbnak Dél-Afrikában látják a helyzetet, míg a németek többsége ebből a szempontból nagyjából elégedett.
A magyarok ugyan arra vágynak, hogy egy erős kezű vezető visszavegye az országot a gazdagoktól és a hatalmasoktól, az viszont már nem tetszik nekik, ha eközben a vezető hajlandó megszegni a szabályokat. Abban viszont a megkérdezettek több mint háromnegyede egyetért, hogy a magyar gazdaság a gazdagoknak kedvez.
A magyarok a politikáról is állást foglaltak:
- 73 százaléka kiábrándult a hagyományos pártokból is - úgy vélik, hogy azok nem törődnek az átlagemberrel
- 69 százaléka szerint a legfontosabb politikai kérdésekről népszavazás útján kellene dönteni, nem pedig a választott tisztségviselőknek.
Hogyan lehetne javítani a helyzeten? Erre is van magyar válasz:
- 52 százalék szerint le kell állítani a bevándorlást, ezzel a megkérdezetteknek csak egyötöde nem ért ezzel egyet.
- 81 százalék szerint a munkaadóknak előnyben kell részesíteniük a magyar munkavállalókat a bevándorlókkal szemben, bár a válaszadók fele gondolta azt, hogy a bevándorlók elveszik a munkát az „igazi” magyaroktól.
A magyarországi válaszadók 70 százaléka az elitet egy zárt, hasonló értékeket valló csoportnak látja, ugyanennyien állítják azt, hogy az elit tagjai csak a saját érdekeiket nézik a döntéshozatalkor, az ország többi része nem érdekli őket. Csak 25 százalék látta úgy, hogy az elit a többségi társadalomért dolgozik, még ha ez időnként nem is jár eredménnyel.
A felmérésbe a közpénzekkel kapcsolatos kérdések is belekerültek:
- a magyarok háromnegyede elutasítja azt, hogy egy esetleges adóemeléssel növeljék a költségvetés rendelkezésére álló pénz összegét,
- mindössze 9 százalékuk támogatna egy ilyen kezdeményezést.
A magyarok szerint a kormánynak több pénzt kellene juttatnia:
- az egészségügybe, de ezt szorosan követi az oktatás és a közbiztonság,
- a negyedik helyen a szegénység és a társadalmi egyenlőtlenség csökkentése áll,
- de a megkérdezettek háromnegyede a munkahelyteremtést és az infrastruktúra-fejlesztést is említette,
- a honvédelem és a nemzetbiztonság azonban olyan terület, ahova a magyarok fele már nem adna több pénzt, sőt, 18 százalékuk még elvonásokat sem bánna.