Az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma szerint a vizsgált gazdasági kémkedéses esetek 90 százaléka mögött kínai elkövetők állnak, sőt, az üzleti titok megsértésével kapcsolatos vizsgálatok mintegy kétharmadánál találtak Peking felé vezető szálakat. A Foundation for Defense of Democracies becslése szerint éves szinten mintegy 300 milliárd dolláros kárt okoznak a kínai kémek és hackerek.
A tavalyi évben a kaliforniai Stanford Egyetemen találkoztak az amerikai, brit, ausztrál, kanadai és új-zélandi biztonsági szolgálatok vezetői, és mind a nyilvános nyilatkozatokban, mind a vállalkozók és befektetők részvételével tartott zárt ülésen figyelmeztettek arra, hogy Kína ellopja a csúcstechnológiát képviselő kutatásokat.
Ebben a körben az egyik legnagyobb kínai „siker” Comac C919 kereskedelmi célú utasszállító repülőgép „megszerzése” volt. A CrowdStrike jelentésében azt állítja, hogy a kínai kormány többéves komplex ipari kémkedés során jutott olyan technológiai információkhoz, hogy megépíthesse a Comac C91et. Ennek részeként kényszerített technológiaátadást, belsős anyagok ellopását, és kiberkémkedést is alkalmaztak. A 2010-től kezdődő hírszerzési műveletek hátterében a kínai Állambiztonsági Minisztérium jiangsu-i irodáját sejtik.
A célpontok között volt több nagyobb légügyi gyártó, mint például a Honeywell, a Safran, és a Capstone Turbine. A kampány során a kínai hírszerzés sikeresen beszervezett egy General Electronics alkalmazottat, aki a kulcsfontosságú LEAP-X turbóventillátor gyártásánál dolgozott.
Tízóránként indul akció kínai kémkedés miatt
Az FBI igazgatója szerint átlagosan tízóránként indul egy kínai ipari kémkedéssel kapcsolatos elhárítási akció, és jelenleg több mint kétezer ilyen, folyamatban lévő vizsgálat van – mutatott rá az Economx megkeresésére a Nemzetközi Üzleti Főiskola vezetéstudományi tanszékének vezetője.
Gonda György szerint ugyanakkor nem teljesen kínai jelenségről beszélhetünk, Japán a hatvanas-hetvenes években hasonlóan működött, majd „kinőtték magukat” és jelenleg már nincs igazán szükségük ilyen jellegű tevékenységre. Elvileg 10-15 év múlva még Kína is eljuthat erre a szintre, hiszen azért számos kínai csúcstermék is jelen van már a világpiacon.
Nem csupán a nyugati források szerinti 200 ezer kínai ipari kémről, elemző, hírszerzőről beszélhetünk, ez a kontingens bővül a külföldön dolgozó kínai kutatókkal, tudósokkal, vállalatvezetőkkel és egyetemistákkal. Meg nem erősített hírek szerint egyes amerikai egyetemi kutatóhelyeknél már bizonyos létszámkorlátozásokat léptettek életbe kínai állampolgárok tekintetében.
A nyugati cégek nem működhetnek elzárt szigetként
Nagyon fontos döntés volt a kínai kormányzat részéről, amelyben meghatározták, hogy a nyugati vállalatok termelő bázisai nem működhettek elzárt szigetként.
Mindez azt biztosította, hogy a kínai modell, tehát a szocialista politikai intézményrendszer által kézi vezérléssel irányított államkapitalizmus feltételrendszerében működő helyi vállalatok egyre nagyobb és nagyobb mértékben vehették át a nyugati ipari gyártási know-how-t és vehettek részt az innovációban.
Kína ma már technikai, kutatási és fejlesztési nagyhatalom, amely az üzleti hírszerzés, ipari kémkedés, valamint a ma már igazán jelentős saját K+F tevékenysége nyomán igen nagy veszélyt jelent a magas fejlettségű technikát képviselő országok, cégek számára. Az alacsonyabb költségek, az alacsonyabb árak pedig versenyelőnyt jelentenek számára – hangsúlyozta Gonda György.
A kutatás-fejlesztésben Kína hatalmasat léphetett előre, a nyugati cégek a tőke mellett korszerű technikákat, technológiákat, kutatási eredményeket is vittek Kínába. Természetesen elsősorban azért fogadták el a kínai feltételeket, mert a nyugati cégek egymással is versenyeznek a hatalmas piacon.
Innováció és hírszerzés
A szakember szerint manapság már nem hajszárítókról, porszívókról beszélünk, hanem a következő iparágakban óriási jelentőségű a kínai innováció, és ha úgy tetszik, az üzleti hírszerzés.
- technológia
- biotechnológia
- mesterséges intelligencia
- repülőgépgyártás
- gyógyszeripar
- űripar
De a kínai hírszerzés jelen van minden szektorban a mezőgazdaságtól a információ-technológiáig, vállalatokban és egyetemeken, óriásvállalatok és start-up-ok sokaságában.
Bár a nyugati országok folyamatosan megpróbálnak védekezni az ipari kémkedés ellen, ez a gyakorlatban nehezen kivitelezhető, és a bizonyítás is igen nehéz. Például, egy húsz komponensből álló, „megszerzett” gyógyszer esetében a kínaiak hozzáadnak egy huszonegyedik komponenst és máris saját terméknek minősíthető.
A világ műhelye
Jelenleg Kína a világ műhelye, 150 évvel ezelőtt ezt Nagy-Britanniára mondhattuk még el. A távol-keleti ország, ha kell, tízcentes zoknikat, de akár százdolláros „Gucci-zoknikat” is képes gyártani, miközben a kínai elektromos autó világelső. (Például a HiPhi Kína egyik leginnovatívabb elektromosautó gyártója, amely a SUV kategóriában száll harcba a Tesla Model X, Audi Q8 e-tron és BMW iX modellekkel. – a szerk.)
A technológiai küzdelem gőzerővel folyik, és bár vannak eljárások, perek, kiutasítások, ezzel csak csökkenteni lehet a kínai ipari kémkedés mértékét – húzta alá végezetül Gonda György.
Mindenki érintett: Google, Apple…
A Gyártástrend számol be arról , hogy a Google egy volt mérnökét letartóztatták Kaliforniában, mert több mint 500, mesterséges intelligenciával kapcsolatos üzleti titkokat tartalmazó fájlt lopott el a cégtől, és az információkat a rivális kínai technológiai cégeknek adta át, adta el. Az esetre a Google belső ellenőrzése derített fényt, utána szóltak az FBI-nak és más bűnüldöző szerveknek. Ez az ügy már bírósági szakaszban van.
De az Apple sem lehet nyugodt. Az amerikai ügyészség San Franciscóban három korábbi Apple-alkalmazottat vádolt meg azzal, hogy a vállalat által nemrég leállított Apple Car projekthez kapcsolódó üzleti titkokat loptak el, és azokat kínai vállalatoknak adták át. A múlt hónapban az egyik mérnököt hat hónap börtönbüntetésre ítélték, és közel 150 ezer dollár bírság megfizetésére szólították fel.