Egyre többet kell várni a járóbeteg szakellátásban, egy év alatt azoknak a száma nőtt, akik több hónap múlva kaptak időpontot a szakorvoshoz, ez derül ki Prémium Járóbetegellátás Minőségi Indexéből.
Jellemzően nincs jelentős változás, csupán árnyalatnyit változott a betegek elégedettsége egy év alatt a járóbeteg-ellátásról. Míg az állami betegellátást egy száz pontos skálán 75-re, egy évvel korábban 74-re értékelték a páciensek, addig a magánellátás tíz ponttal magasabb értékelést, 85 pontot kapott 2023-ban és 2022-ben is – mondta a napokban megrendezett háttérbeszélgetésen Erdős Attila, a Prémium Egészségpénztár igazgatótanácsának elnöke.
Egyre többen drágállják a magánegészségügyet. Az infláció és az orvosi béremelés nem hagyta érintetlenül a magánegészségügyi szolgáltatások árait.
2023-ban minden harmadik beteg szerint nagyon sokba került a magánellátás, egy évvel korábban ezt minden ötödik beteg mondta.
Az egészségpénztár égisze alatt immár másodszor jelent meg a Prémium Járóbetegellátás Minőségi Index, amely egy reprezentatív kutatás és az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevők elégedettségét méri fel az állami, valamint a magánszektorban egyaránt.
A többség az állami egészségügybe jár
A kutatás szerint a megkérdezett 80 százaléka továbbra is az állami ellátást veszi igénybe, csak 20 százalék engedheti meg magának a fizetős egészségügyi ellátást. Ugyanakkor tavaly a magánorvosi igénybevételt egymással párhuzamosan több tényező is befolyásolta. A hatalmas infláció okozta életszínvonal csökkenés visszavetette a keresletet.
Ezzel párhuzamosan azonban az állami rendszer kapacitása még mindig folyamatosan a 2019-es érték alatt van, így a várakozási idők és ezzel az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés tovább romlik, a fizetős lehetőségek felé terelve a betegeket.
A magánellátás igénybevétele az egy évvel korábbiakhoz képest a 300 ezer forint alatti jövedelemsávokban tovább csökkent, míg felette emelkedett. Az állami ellátást választók anyagi okok miatt mentek a szakrendelőbe. A magánellátást választók pedig a színvonalat tartják jobbnak, és a magánrendelőkben a várakozási idő is rövidebb.
A magánrendelések közül a top5-ben:
- a nőgyógyászokat;
- a szemészeket;
- a bőrgyógyászokat;
- a belgyógyászokat;
- és a kardiológusokat keresik fel a legtöbben.
Még többet kell várni egy szakellátásra
A betegek közel 30 százalékának az állami ellátásban több hónapot kell várnia, és egy év alatt ez a szám nem javult, inkább romlott.
Erdős Attila úgy fogalmazott, azoknak a száma nőtt meg jelentősen, akiknek hónapokat kell várnia egy-egy vizsgálatra.
Az állami ellátást közel 20 százalékban időpontfoglalás nélkül veszik igénybe a páciensek. Részben azért, mert állításuk szerint nincs lehetőség előre időpontot foglalni vagy nem kívánnak élni vele. Azok számára, akik előre foglalnak, az állami oldalon észrevehetően nyúltak az előjegyzési idők, a betegek 9 százaléka több mint egy hónap múlva kapott időpontot, további 10 százalék pedig több mint két hónap múlva mehet csak vizsgálatra.
A magánban alig kell várni
A magánellátásban nem jellemző a hosszú várakozási idő, a betegek három százaléka számolt be erről. A fizetős egészségügyben a többség (80 százalék) pár napon belül be tudott jutni a magánorvoshoz.
A magánellátásban gördülékenyebben megy a betegek ellátása, majdnem 60 százalék azonnal bejut, harmaduk pedig fél óránál kevesebbet várakozott a magánorvosi rendelőkben.
A betegek ötödével az állami ellátásban arrogáns volt az orvos, a gyógyítók negyede segítőkész volt, de jellemzően az udvarias diktátor stílusban gyógyítottak, ez egyébként a magánellátásban is jellemző volt az orvosok magatartására. A fizetős rendelőkben viszont csak az orvosok tizede volt arrogáns.
Az állami szakrendelőkben átlagosan 14 percet töltöttek a betegek az orvosnál, míg a magánellátásban 18 percet is foglalkoztak a betegekkel. A rendelőkben eltöltött idő egy év alatt nőtt, nem sokat, egy-két percet, hangzott el a háttérbeszélgetésen.
Nem veszik fel a telefont
Megvizsgálták az egészségügyi ellátással kapcsolatos kommenteket az interneten, a legtöbben az orvoshiányról, a várólistákról és a várakozási időkről értekeztek, mondta Ónodi-Szűcs Zoltán, a Debreceni Egyetem egészségügyi kancellár-helyettese, a járóbeteg irányítási rendszer (JIR) átalakításáért felelős miniszteri megbízott tavaly novemberben a Medicina Fórum kétnapos konferenciáján.
Magyarországon évente 50-60 millió orvos-beteg találkozás történik a rendelőkben, minimum háromezer kollégának kellene az ügyfélszolgálatokon dolgozni, hogy a betegek elégedettebbek legyenek. Ónodi-Szűcs Zoltán kiemelte: az a szomorú tapasztalat, hogy az betegek időpont foglalásakor az összes hívás sikertelenségi rátája 3,5 százalék, ha viszont a szakrendelőkben próbálnak szakorvoshoz időpontot kérni, akkor a páciensek több mint 65 százaléka nem jár sikerrel.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) is foglalkozik ezzel a témával. Az egészségbiztosító szerint is aggasztó, hogy mennyire nem lehet hozzájutni a szakellátáshoz, mondta Sinkó Eszter, egészségügyi közgazdász, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának dékánhelyettese a Prémium háttérbeszélgetésén.
Ha a magán- és a közellátás szeparációját továbbra is fenntartja az egészségügyi kormányzat, akkor a fizetőképes kereslet szempontjából a magánellátás 20 százalékos igénybevétele a kihasználtsági plafont jelentheti – mondta Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara volt elnöke. Ha megvan az a politikai józanság, hogy egy osztott finanszírozás jön majd az egészségügyben, akkor pedig egy teljesen más világ jön.
Az állami- és a magánegészségügy szektor szétválasztása apropóján Takács Péter a Magyar Kórházszövetség pár hete megrendezett konferenciáján elmondta, hogy már a folyamat vége felé tartanak, és hamarosan el fogják kezdeni a két szektor együttélését is szabályozni. Hangsúlyozta, hogy kormányzati döntés szükséges ahhoz, hogy mely magántulajdonú szolgáltatókat engedik be hosszú távon a közfinanszírozott ellátásba. A döntés után a bértámogatás beépítése, szektorsemleges finanszírozás kell.