Az elnök-vezérigazgató június 30-án, a tőzsdezárás után adott terjedelmes interjút az Index-nek.

Beszélgetésünk előtt nem sokkal jelentették be, hogy értékesítették a 4iG-csoport egyik távközlési vállalata, a DIGI mobilhálózati eszközeit, frekvenciáit. A vevő egy állami cég, a Pro-M, az ügylet pedig 68 milliárd forint értékű. Nem kell ahhoz nagyon vájt fülűnek lenni, hogy észrevegyük, ismét a magyar állam tesz bele a közösből jelentős pénzt a 4iG-be. Sokan úgy látják, hogy ezzel a tranzakcióval az állam csak tovább konszolidálja a céget.

Szó nincs konszolidálásról, a magyar állam soha nem adott támogatást vagy juttatott forrást ellentételezés nélkül a 4iG-csoportnak. Az állammal közös tranzakcióink mindig értékalapon valósultak meg, nemzetközi tanácsadók és jogi irodák bevonásával, a piaci sztenderdek szerint. A mostani tranzakcióval együtt három stratégiai jelentőségű ügyletet bonyolítottunk a magyar állammal közösen, és csak ez utóbbinál történt az ellentételezés készpénzben. Az Antenna Hungária megvásárlását tőkeemeléssel valósítottuk meg, az Antenna 77 százaléknyi részvénycsomagjáért a teljes hazai és nemzetközi távközlési portfóliónkat adtuk cserébe az államnak. Ennek a tranzakciónak az értéke megközelítette a későbbi Vodafone-vásárlás nagyságrendjét, de ebben az esetben mi vásároltunk az államtól, így a kérdésében lévő feltételezések fogalmilag kizártak.

Így volt ez a második esetben is, ahol szintén egy részvénycsereügylet keretében eladtuk a magyarországi Yettel–Cetin 25 százalékát a Corvinusnak a Vodafone 19,5 százalékáért cserébe.

A legutóbbi, a DIGI mobilhálózati és torony-infrastruktúrájának, valamint a frekvenciakészleteinek eladása pedig teljes mértékben piaci tranzakció még akkor is, ha közvetve az állam vásárolta meg ezeket az eszközöket. Elsősorban azért, mert az eladási folyamat piaci sztenderdek szerint zajlott, és többszereplős volt. Magyarul, több nemzetközi és hazai vételi ajánlatunk is volt a Pro-M-en kívül. Szintén fontos, hogy itt is nemzetközi tanácsadók végezték az átvilágítást és az értékelést, valamint a tranzakciós dokumentációt is ők készítették el.

Sajtóhírek szerint viszont éppen az ön által említett Yettel–Cetin- és Vodafone-részvénycserénél 3 milliárd forintnyi különbség van a két ügyletben számolt részvénypakett értéke között. A Yettel és Cetin vállalatok 25 százalékos tulajdona 125,7 milliárdot, míg az állam által átadott Vodafone-részvénycsomag 128,7 milliárd forintot ér. Magyarul az ügylettel a magyar állam, végső soron pedig az adófizetők veszítettek 3 milliárd forintot.

A sajtóban ezzel az üggyel kapcsolatban politikai hangulatkeltés zajlik, a 3 milliárd forintos eltérés a két részvénycsomag értéke között teljes tévedés. Többször elmondtuk, én magam is nyilatkoztam arról korábban, hogy a Vodafone-tranzakció sajtóban bejelentett értéke a Vodafone Magyarország vállalati értéke volt, nem pedig a végleges vételár. Tehát az államot és az adófizetőket semmilyen vagyonvesztés nem érte, mivel a részvénycsereügyletben érintett 19,5 százalékos Vodafone-részvények értéke pontosan megegyezik a Yettel Magyarország és a Cetin 25 százalékos üzletrészeinek értékével. 

Miért van szüksége az államnak a DIGI infrastruktúrájára?

Az állam régi terve, hogy a rádiófrekvenciás vészhelyzeti kommunikáció – többek között nemzetbiztonsági okokból – saját torony- és hálózati infrastruktúrán valósulhasson meg. A jelenkori események, mint például a szomszédunkban zajló háború, ezt az igényt még inkább aktuálissá teszik, így ennek a kritikus infrastruktúrának a megléte mára szuverenitási kérdéssé is vált.

A tranzakcióval az állam jelentősen olcsóbban – közel féláron – jut az infrastruktúrához ahhoz képest, mint ha zöldmezős beruházásban valósítaná meg a teljes fejlesztést. Ráadásul az akvizícióval időt takarít meg, hiszen a DIGI toronyhálózatának köszönhetően jelentősen lerövidül a széles sávú mobil- és hangadat-szolgáltatást biztosító PPDR-rendszer kiépítése is. Ha ma kezdenék el ezeket a fejlesztéseket, tehát a több mint 2500 torony és a hozzájuk tartozó hálózat építését, akkor legkorábban csak négy-öt év múlva válna használhatóvá az infrastruktúra.

 A vételár mennyire tekinthető reális piaci árnak?

A félreértések elkerülése érdekében: a 68 milliárdos tranzakciós érték a vételár mellett magában foglalja a Pro-M által igényelt éves üzemeltetési költségeket és a toronyhálózathoz, illetve infrastruktúrához tartozó új core hálózat kiépítésének költségeit is. A vételárral kapcsolatban friss nemzetközi példát is tudok említeni. A United Group, ami Délkelet-Európa egyik legnagyobb távközlési csoportja, áprilisban adta el szlovén, horvát és bolgár torony-infrastruktúráját a TAWAL-csoportnak. A 4800 toronyból álló hálózatért, illetve a kapcsolódó infrastruktúráért a közel-keleti befektetők 1200 millió eurót, azaz mai árfolyamon számolva 445 milliárd forintot fizettek. Természetesen egy három országot érintő torony-infrastruktúra értékesítését nem lehet teljes egészében összehasonlítani a DIGI mobilhálózatáéval, ugyanakkor a példa jól szemlélteti, hogy a nemzetközi piacon a kritikus infrastruktúra megszerzéséért a befektetők jelentős árat is hajlandóak fizetni.

Most miért nem részvénycserével oldották meg a DIGI eszközeinek az eladását? Így akár tovább csökkenthették volna a 23 százalékos állami tulajdonrészt az Antenna Hungáriában vagy akár a magyar Vodafone-ban.

Azért nem, mert nem a Pro-M tulajdonolja az állam Antenna Hungáriában vagy Vodafone Magyarországban lévő részvényeit. Így egy ilyen konstrukció fel sem merülhetett a DIGI torony-infrastruktúrájának adásvétele során.

A csoportnak jelentős, közel 800 milliárd forintos az adósságállománya. Mire fordítják majd a bevételt, a hiteleik törlesztésére?

A szerződés alapján a vételárat három részletben egy év alatt kapjuk meg, és részben a hitelek törlesztésére, részben a pedig a transzformációs folyamathoz és a saját vezetékes és mobilhálózati infrastruktúránk fejlesztéséhez kapcsolódó beruházásokra fordítjuk.

A lépéssel az utolsó reménye is elillant annak, hogy egy negyedik mobilszolgáltató is megerősödhessen, illetve működjön a hazai piacon. Hogyan hat ez a helyzet a magyar mobilpiaci versenyre?

A negyedik mobilszolgáltató mindig is egy álom volt Magyarországon. A piac nem elég nagy ehhez. Jól mutatja ezt, hogy a DIGI még az előző tulajdonos alatt intenzíven kiépített mobilhálózati infrastruktúra ellenére sem tudta beváltani a hozzá fűzött reményeket, és nem tudott komoly piaci részesedést szerezni, valódi negyedik szolgáltatóként megjelenni. A mobilhálózati infrastruktúra eladása nem változtat a piaci viszonyokon, azt leszámítva, hogy a 4iG-csoport nagyobb forrást tud majd mozgósítani a megmaradó hálózati eszközeinek a fejlesztésére, ami közvetve ugyan, de fokozza a piaci versenyt, jobb minőségű hálózatot, magasabb minőségű szolgáltatást, nagyobb sávszélességet, illetve gyorsabb adatforgalmat eredményez.

A célunk az, hogy a DIGIMobil előfizetői december 31-ét követően is a vállalatcsoportnál maradjanak, és a Vodafone, illetve legkésőbb a jövő évi márkaváltástól a ONE előfizetőivé váljanak. Ennek érdekében már az idén kedvező ajánlatokkal keressük majd előfizetőinket, elismerve az elmúlt években tanúsított hűségüket is.

A Pro-M-mel kötött megállapodás jól rímmel a Budapesti Értéktőzsdén tett bejelentésükre, mely szerint felülvizsgálják hazai és nemzetközi stratégiájukat a tulajdonukban lévő vezetékes, valamint a balkáni passzív mobil-infrastruktúra potenciális összevonásának, kiválásának lehetőségeiről. Jól értem, hogy a DIGI mobilinfrastruktúra-kiszervezése mintájára később ezeket az eszközöket akár értékesíthetik is a piacokon?

Van hasonlóság, de jelentős eltérések is mind a külföldi passzív mobil-infrastruktúra, mind a vezetékes hálózat kiszervezésével való összehasonlításban. A Pro-M-mel kötött megállapodás esetén egy olyan mobiltorony-infrastruktúrát és olyan frekvenciákat adtunk el, amelyekre a szinergiákból fakadóan nem volt tovább szükségünk, ezért megtartásukat nem indokolta semmi. Ezzel szemben a külföldi passzív mobil-infrastruktúránk kiszervezése és eladása csak úgy valósulhat meg, hogy azokat vissza tudjuk bérelni, mivel ezekre az eszközökre szükségünk van a szolgáltatásaink biztosításához ezekben az országokban. Viszont nem minősülnek stratégiai eszközöknek, ezért értékesítésük, hasonlóan a Pro-M-megállapodás tárgyát képező eszközökhöz, részben vagy teljes egészében is megvalósulhat. A hazai vezetékes infrastruktúránk viszont rendkívül nagy, több száz milliárdos érték, ebből fakadóan stratégiai jelentőségű, amire a jövőben is szükségünk van. Így ezek kiszervezését egy infrastruktúracégbe több dolog is indokolja, viszont annak eladása – stratégiai jelentősége miatt – csak úgy valósulhat meg, hogy a többségi tulajdon nálunk marad. A nagy nemzetközi infrastruktúra-befektetési alapok aktívan keresik az ilyen befektetési lehetőségeket.

A magyar állam szempontjait tekintve a mobil- és vezetékes infrastruktúrák kiszervezése az érintett cégekből, akár tőkebevonási vagy értékesítési szempontból nem jár majd értékvesztéssel? Miért jó üzlet az infrastruktúra-kiszervezés az állam számára?

Az infrastruktúrában lekötött tőkénk hatalmas érték, amelynek a felszabadítása nemhogy nem jár értékvesztéssel, hanem épp ellenkezőleg, olyan értéknövekedést eredményez, amelyet nem hagyhatunk kihasználatlanul. Ezt az értéktöbbletet az okozza, hogy az infrastruktúracégek értékelése a nemzetközi piacokon két-háromszorosa a távközlési vállalatokénak, ráadásul ha az infrastruktúra kiszervezésre kerül egy önálló társaságba, onnantól nagykereskedelmi megállapodásokon keresztül más szolgáltatók is használhatják, és így az értéke még tovább növekedhet. Az előbbiekben említett tranzakciók több száz milliárdos értéket teremthetnek majd a 4iG-csoport és az állam számára a tulajdoni arányoknak megfelelően.

Az infrastruktúrák kiszervezésével hogyan változik a cégcsoport működése, felépítése, irányítása?

Az infrastruktúrák kiszervezésére és működtetésére számos nemzetközi példa van. Az irányítására vonatkozó részleteket nyár végéig véglegesítjük a transzformációs folyamat előkészítésének részeként, majd az integrációs terv végrehajtása szeptembertől indul, és a tervek szerint a vállalatcsoport az új modellben várhatóan 2025. január 1-jétől működik majd. A pontos stratégiai lépésekről kellő időben tájékoztatjuk majd munkavállalóinkat, részvényeseinket és a közvéleményt is.

A Vodafone és a DIGI is tekintélyes szereplő a lakossági távközlési szolgáltatások területén. A tulajdonosi háttér azonos, mégsem ugyanaz a szolgáltatások minősége, eltérő az árpolitika és a működés. Várható, hogy a közeljövőben egységesíti a szolgáltatásait a két vállalat, és ugyanazt a szolgáltatást és minőséget kapjuk majd mindkét cégnél?

Egyértelműen igen. Ennek első lépéseként a DIGI-ben és a Vodafone-ban lévő lakossági üzletágainkat már ma is egy személy irányítja, kihasználva az ebben rejlő szinergiákat. Sőt az imént említett integrációs stratégiának részeként lakossági szolgáltatásainkat egy cégbe szervezzük majd várhatóan 2025. január 1-jétől.

Nemrég interjút adott az InfoRádiónak, ahol hosszasan beszélt a Rheinmetall-lal meglévő partnerségükről. Az ukrajnai háború miatt nem kapott-e rossz szájízt vagy gellert az együttműködésük, hiszen a Rheinmetall az egyik legnagyobb német hadiipari beszállítóvá lépett elő az elmúlt egy évben? Jelent-e bármiféle kockázatot a 4iG számára az, hogy a Rheinmetall aktív ezen a területen?

Nem látok ilyen kockázatot. A Rheinmetall fontos stratégiai partnerünk, az együttműködésünk kifejezetten pozitív. A kapcsolatunkat ilyen értelemben nem befolyásolja a világpolitika. Amikor a Rheinmetall stratégiai befektetőnk lett, nyilvánvalóan tisztában voltunk a védelmi iparban betöltött szerepével. Éppen ez a partnerségünk egyik fontos alapköve is. A védelmi ipar digitalizációs fejlesztései vagy a Rheinmetall nemzetközi IT-infrastruktúrájának üzemeltetése ugyanis jelentős növekedési potenciált és globális piacra lépési lehetőséget jelent a 4iG számára.

Ebben az interjúban a Spacecommal, az izraeli műholdtársasággal kapcsolatos, illetve további űripari tervekről is beszélt. Viszont kevesebb szó esik mostanában a CarpathiaSatról, ami a 4iG leányvállalata, és elvben arra hivatott, hogy Magyarország első kereskedelmi műholdját állítsa orbitális pályára. A tervezett dátum 2025. Hogyan állnak az előkészületek? Van-e összefüggés a Spacecomban megszerezni kívánt többségi tulajdon és az első magyar kereskedelmi műhold felbocsátása között?

Természetesen van összefüggés. A Spacecommal való együttműködés gondolata akkor merült fel először, amikor a CarpathiaSat megszerezte a 4W geostacionárius pozíció magyar frekvenciáit, amelyeket 2024-ig a Spacecom birtokol, ahogyan az izraeli frekvenciákat is. Teljes körű műholdas kommunikációs szolgáltatások nyújtásához szükség van ezekre a frekvenciákra, így az tűnt észszerű és egyben hatékony lehetőségnek, ha a két oldalt összekapcsoljuk. Ráadásul az együttműködés a Spacecommal a földi kiszolgálásban már hosszú múltra tekint vissza, hiszen a HDT, a 4iG első űripari és részben távközlési befektetése, amely az egész stratégiai irányt befolyásolta annak idején, évek óta nyújt a Spacecom műholdjai számára is földi szolgáltatásokat. Magyar kereskedelmi és kommunikációs műhold lesz, ez is szuverenitási és nemzetbiztonsági kérdés.

Hatalmas befektetéseket hajtottak végre az elmúlt évben, jelentősen megnőtt a csoport árbevétele és eredményessége is. Mégis, mintha a kisbefektetők nem értékelnék kellően a menedzsment erőfeszítéseit. A 4iG részvényárfolyama az elmúlt egy év átlagát tekintve a legalacsonyabb, 630–650-es sávban mozog. Mi az oka az árfolyam gyengélkedésének?

A 4iG-csoport egy jelentős átalakuláson megy keresztül, amelynek rendkívül pozitív fundamentális változásait meg kell érteniük a befektetőknek itthon és a nemzetközi piacokon is. Az is fontos, hogy a stabil likviditáshoz intézményi befektetők is nagyobb számban kellenek, amin szintén dolgozunk. Ami pozitív az elmúlt évek tőkepiaci folyamataiból, hogy a részvény volatilitása csökkent, ami szintén alapfeltétele annak, hogy az intézményi befektetők vásárolják a részvényeket. Sajnos a magyar tőzsdén a közepes, de még a nagyobb részvények likviditása is általánosságban gyenge, kivéve néhány instrumentumot, ezért meg fogjuk fontolni a részvényeink bevezetését más európai tőzsdére.

Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a csoport transzformációs folyamatai során maximalizáljuk a részvényesi értéket, és csökkentsük az EBITDA-ra vetített adósságállományt, ezáltal megteremtve az osztalékfizetés és a további nemzetközi terjeszkedés lehetőségét is. Ezzel szeretnénk elérni, hogy a piaci kapitalizáció megközelítse a valós cégértéket, ami konzervatívan is a jelenlegi részvényárfolyam három-négyszeresét jelentené.

A társaság 2020 óta először nem fizetett osztalékot a részvényeseknek a társaság negatív adózott eredménye miatt. Hogyan változik a 4iG osztalékpolitikája, mire számíthatnak a részvényesek a jövőben?

Nem változik az osztalékpolitika. A részvényesi érték növelése az egyik legfontosabb szempont, mindazonáltal a részvényeseknek azt is meg kell érteniük, hogy egy nagyon intenzív növekedési szakaszban vagyunk már évek óta, aminek az akvizíciókhoz kapcsolódó egyszeri leírások vagy a megnövekedett finanszírozási költségek miatt rövid távon vannak negatív hatásai. A működésistruktúra-váltás és a szinergiák kiaknázásában rejlő értéktöbblet azonban alapjaiban fogják megváltoztatni ezeket a negatív hatásokat.