Kandrács Csaba, az MNB alelnöke bevezetőjében arról beszélt, hogy a jegybank is tapasztalja, milyen dinamikus átalakulásin megy keresztül a munkaerőpiac. Nemcsak a pénzügyi szektorra igaz, hogy globális verseny alakult ki a megfelelő munkaerő iránt, sőt, már nem is cél az olyan alkalmazott keresése, aki minden kompetenciának megfelel, a monitoring rendszerek alkalmazásával sokkal inkább a potenciál felkutatása, a tehetségek kinevelése irányába tolódott el a fókusz.

Az ember marad

Arról is beszélt, hogy a magasan kvalifikált munkaerő megtartásában olyan egyedi megoldásokban kell gondolkodni, amelyek 10-15 éve még nem merültek fel, ilyen többek között a csapatszellem, az innovatív szemléletmód, vagy épp a rezilencia. A technológiai fejlődés következtében pedig olyan új fogalmak jelentek, mint a digitalizáció, az automatizáció, mesterséges intelligencia. Új szakmák jelennek meg, mások eltűnnek, vagy átalakulnak, a változások hatékonyabbá tehetik a munkát – fogalmazott, hozzátéve:

azt gondolom, hogy az emberre mindig szükség lesz, nem lehet nullára redukálni az embert

– fogalmazott Kandrács Csaba, hozzátéve: az emberi kapcsolatokon, az empátián alapuló problémamegoldásra a gépek nem lesznek képesek.

Az oktatás szerepének felértékelődését egyértelműnek nevezte, de szerinte az élethosszig tartó tanulásban, a szakmai képzésben, valamint készségek fejlesztésében elengedhetetlen szerepe kell legyen a munkáltatóknak.

Elégedettek a vezérek

Reguly Márta, a PwC Magyarország HR-szakértője ezután arról tartott előadást, hogyan lehet a kulcsmunkaerőt bevonzani és megtartani. Ehhez tisztában kell lenni a megváltozott trendekkel, így azzal, hogy az automatizáció miatt a kevésbé kvalifikált fehér galléros munkakörök megszűnnek, és segíteni kell ezeknek a munkavállalóknak, hogy ne essenek ki a munkaerőpiacról. Szintén változás, hogy a munkaerőhiány következtében

már nem munkáltató interjúztatja a munkavállalót, hanem fordítva történik a folyamat, eltolódott a hatalmi pozíció a magasabb képesítésű munkáltató felé.

A harmadik trend, hogy visszarendeződést tapasztalni a távmunkából az irodai munkavégzés felé, már nem szempont, hogy a munkavállaló bárhol, bármikor munkára fogható legyen, fontosabb lett a magánélet tisztelete. Sőt, a Z generáció számára a tanulásvágy miatt nem is fontos a home office, sokkal inkább a munkahelyi közösségben szereznének tapasztalatot a kollégáktól.

A PwC Magyarország megszondáztatta a hazai cégek vezérigazgatóit (297-en válaszoltak), így képet kaphattunk arról, hogy milyen félelmek és remények mozgatják a piacot. Reguly Márta elárulta, hogy a kutatásból kiderül, az idei évre jóval pozitívabban tekintenek a cégvezetők.

Gyorsul a gazdaság (így változtak a válaszok 2023-ról 2024-re)?

  • Lassul: 85 százalék – 22 százalék,
  • változatlan: 10 százalék – 17 százalék,
  • gyorsul: 5 százalék, 60 százalék.

Abban is egyetértett a vezérigazgatók többsége, hogy egy vállalat maximum tíz évig maradhat életképes transzformáció nélkül, ami egyébként lehet informatikai is, de végső soron a siker a HR-eseken múlik, illetve azon, mennyire tudják átvezetni a változásokat a munkahelyi környezetbe.

A legnagyobb félelmet még mindig

Munkavállalói oldalon is változtak az igények, erről egy nyolcvanezer válaszadóból álló kutatás tanúskodik. A már munkában állók számára az alapbér, a bónusz és a túlóra kifizetése a legfontosabb szempont a munkahelyük esetében, de ezentúl már olyan tényezők is megjelentek az feltételeik között, mint az értelmes, értékteremtő munka, a magánélet tiszteletben tartása, a támogató, együttműködő csapat, valamint a szakmailag felkészült vezetők, és sz egyértelmű vezetői elvárások. Az egyetemisták esetében az alapbér és a túlórakifizetések után viszont a karrierlehetőség a legfontosabb motiváció – magyarázta Reguly Márta.

Munkával is lehet pénzt keresni

A kerekasztal beszélgetés során Sándor Márk István, az MNB HR igazgatója, Bertalan Imre, az OTP Bank Humánerőforrás Gazdálkodási Igazgatóságának ügyvezető igazgatója, valamint Kocziszky György, a Budapesti Metropolitan Egyetem rektora igyekezett felvázolni egyfajta jövőképet – de gyorsan kiderült, ez jelenleg lehetetlenség.

Reguly Márta, a PWC Magyarország, Kocziszky György, a Budapesti Metropolitan Egyetem rektora, Bertalan Imre, az OTP Bank Humánerőforrás Gazdálkodási Igazgatóságának ügyvezető igazgatója, Sándor Márk István, az MNB HR igazgatója
Kép: Economx / Sarkadi-Illyés Csaba

Bertalan Imre például kijelentette, hogy még azt sem tudhatjuk pontosan, hogy milyen képességeket keresünk a munkavállalók kapcsán, és nem tudhatjuk még azt sem, milyen lesz a jövő bankolása. Arról is beszélt, hogy a tanulás képessége, illetve annak a vágya is kiemelt fontosságú, szerinte ugyanis az egyén felelős a saját karrierjéért, ha valaki nem fejleszti sajátmagát, nem lesz karrier. Az OTP Bank vezetője szerint a felsőoktatás nem mindig tanítja meg erre a hallgatókat. Szerinte az egyének szintjén kell kialakítani a munkaköröket, míg a másik oldalon muszáj kifejleszteni a „Fuss, vagy harcolj!”-tudatot; ha nem küzdünk, nem alkalmazkodunk, kiesünk a munkapiacról. A kérdés csak az, hogy

kinél mikor indul be a félelem receptora, még idejében, vagy akkor, amikor már megszűnt az állása

– szúrta oda a kerekasztal moderátora, Reguly Márta.

Ezt Sándor Márk István azzal egészítette ki, hogy a pénzügyi szektorban nem konkrét tudást keresnek, hanem megfelelő skilleket. A következő száz évnek az lesz a záloga, mennyire tudunk alkalmazkodni a változásokhoz – tette hozzá. Példaként felhozta, hogy az MNB-nél az elmúlt öt évben húsz százalékkal megnőtt az IT-munkakörök száma, és amíg korábban a jegybank egy lokális munkaerőpiaccal versenyezett, most már globális szinten kell megszereznie a munkavállalókat.

Kiemelte a demográfiai helyzetet is, hogy egy-egy dolgozó 20-25 évet is vár azzal, hogy megjelenjen a munkaerőpiacon.

Az MNB HR igazgatója arról is beszélt, hogy a munkatársak összességének konfrontálódnia kell azzal a szóval, hogy jövő. Szerinte

a jövőtől való nem félelemre lehetőségként kell tekinteni,

az alkalmazkodáshoz pedig rendelkezésre állnak megfelelő technológiai eszközök.

Kocziszky György elárulta, a fiatalok rendkívül fogékonyak a digitalizáció alkalmazásának elsajátításában. Ugyanakkor a rektor kiemelte az olvasottság, valamint a történelemben, a pénztörténelemben való tájékozottság fontosságát is.

A társadalom felelősség vállalásáról is beszélt. Arra figyelmeztetett, hogy

megjelenik a munkanélküli gazdagodás és a gyors kiégés modellje,

amit huszonéves celebségként, és egy ellenszélként definiált, ami megnehezíti, hogy a felsőoktatásban elmagyarázhassák a hallgatóknak, hogy a tanult munkával is lehet pénzt keresni.