A kihallgatás nem az első kérdésfeltevéssel indul, már akkor kezdetét veszi, amikor a gyanúsított az idézésre megjelenik - mondta el a Napi.hu-nak dr. Szép Árpád Olivér ügyvéd. Rendkívül nagy a jelentősége annak, milyen magatartást tanúsít a kihallgató, viselkedése ugyanis nagyban befolyásolja a kihallgatandó személy magatartását is.

A kihallgatás tényleges megkezdése után értelemszerűen ellenőrizni kell a gyanúsított személyazonosságát, tájékoztatni kell a jogairól, kötelezettségeiről, különösen arról, hogy jogában áll a vallomástételt megtagadni.

Ezután sor kerül a személyi körülmények rögzítésére (családi állapot, munkahely, kereset, stb.). A személyi körülmények alapján a hatóság képet kaphat a gyanúsított szellemi képességeiről, képzettségéről, érdeklődési köréről. Mindez fontos lehet abból a szempontból, hogy milyen kérdésekben, milyen minőségű vallomásra lehet tőle számítani, egyben a személyi körülményekből az eljárásban később fontos enyhítő és súlyosító körülmények is kitűnhetnek.

Feszültségkeltés

Elsőként kell említeni a feszültségkeltés technikáját, ami abban nyilvánul meg, hogy a gyanúsítottat nem a saját lakásán, hanem a rendőrségen hallgatják ki, mert e hivatali helyiség nagy valószínűséggel nyomasztó a terhelt számára. Ehhez kapcsolódóan pedig, mintegy fokozva a feszélyezettségét, várakoztatják is, ezáltal ugyanis még feszültebb, idegesebb lesz, következésképpen könnyebben mond olyasmit, ami ellene felhasználható lesz.

Közvetlenség, barátságosság

A gyanúsítottat megkérik, hogy mesélje el, szerinte miképp és miért történtek az események. Ennek során új információk is előkerülhetnek, amelyekről a rendőrségnek addig legfeljebb csak sejtése volt.

A gyanúsítottat kihallgató személy közvetlen és jóindulatú a terhelttel szemben, mert ha barátságosan viselkedik, sokkal könnyebben szóra bírhatja az illetőt, mintha goromba, lekezelő és rideg.

Valótlan információk közlése

Előfordul olyan is, hogy a kihallgató valótlan információkat közöl a gyanúsítottal, hogy ez által próbáljon meg belőle még több, esetlegesen még hiányzó részletet „kihúzni”.

Kötelező-e a vallomástétel?

A gyanúsítottal az első kihallgatás alkalmával közlik, hogy milyen bűncselekmény tárgyában folyik ellene nyomozás. A gyanúsított joga, hogy a hatóság tájékoztassa a legfontosabb jogairól és kötelezettségeiről.

A legfontosabb talán az, hogy nem köteles vallomást tenni, ugyanis a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény értelmében „A büntetőeljárásban senki sem kötelezhető arra, hogy önmagát terhelő vallomást tegyen vagy önmaga ellen bizonyítékot szolgáltasson.”

Megtagadható-e a válaszadás?

A kihallgatás során feltett kérdésekre a gyanúsított a válaszadást megtagadhatja. Ebben az esetben további kérdések hozzá nem intézhetők, ám a vallomástétel megtagadása semmilyen szinten nem akadálya az eljárás folytatásának. Amennyiben az eljárás során úgy dönt, hogy mégis tesz vallomást, erre természetesen joga van.

Noha a gyanúsítottnak, ellentétben a tanúval, nincs igazmondási kötelezettsége, ez a joga nem terjed ki arra, hogy mást bűncselekmény elkövetésével hamisan vádoljon.

A védelemhez való jog

Végül, de nem utolsó sorban, megilleti a védelemhez való jog, melynek keretében egyrészről maga választhatja meg a védőjét, azonban ha nincs meghatalmazott védője, az ügyész vagy a nyomozó hatóság rendel ki számára egyet. A védői díjat adott esetben az állam viseli, ha ezt a gyanúsított személyes körülményei alapján indokolt.

Az első kihallgatás azért is fontos, mert az ott elmondottakat érdemes a védekezés alapjául használni az eljárás későbbi szakaszaiban is, ugyanis ha az eljárásban folyamatosan változtatja a gyanúsított a vallomását, azzal egyben saját szavahihetőségét ássa alá.

Ügyvéd nélkül kis savanyúsággal megeszik

Tehát, nem célszerű a kihallgatáson védő nélkül részt venni, nemcsak a vallomás megtétele, avagy meg nem tétele szempontjából, hanem azért is, mert a képzett védőügyvéd így a büntetőeljárás kezdetétől fogva folyamatosan tudja tájékoztatni a gyanúsítottat a jogairól és a kötelezettségeiről, valamint tanácsolhatja, hogy mit tegyen, vagy ne tegyen.

Ha már az elejétől fogva mindig jelen van a védő is, elkerülhető, hogy olyan adatokat szolgáltasson a gyanúsított a kihallgatás alkalmával, melyek később hátrányosan befolyásolhatják helyzetét az eljárásban – hangsúlyozta végezetül dr. Szép Árpád Olivér.