Habár Magyarországon teljes a panorámaszabadság, Európa egyes országaiban a látképek elkészítésére jóval szigorúbb szabályozás vonatkozik: nem minden esetben készíthető kép a képzőművészeti, építészeti és iparművészeti alkotásokról a szerző hozzájárulása és díjazása nélkül. De mi a helyzet az olyan népszerű turistalátványosságokkal mint az Eiffel-torony, a koppenhágai Kis hableány, vagy a brüsszeli Atomium?
Hazánkban a panorámaszabadság érvényesüléséhez három feltételnek kell teljesülnie:
az alkotásnak szabadtéren, nyilvános helyen kell lennie, és állandó jelleggel, nem csak alkalomszerűen vagy ideiglenesen kell állnia.
Az ilyen alkotásokról készült képek szabad felhasználása az itthoni jogszabályok szerint magán és kereskedelmi célra is egyaránt vonatkozik – közölte Kiss Dóra Bernadett, az Oppenheim szakértője.
Az Európai Unió sok más országában viszont nem ilyen egyszerű ez a kérdés: Dániában a műalkotások képi formában történő nyilvánosságra hozása vagy többszörözése csak akkor esik a szabad felhasználás körébe, ha a másodlagos felhasználásnak a műalkotás nem a fő motívuma, illetve arra kifejezetten magáncéllal kerül sor.
Ezért történt, hogy egy országos terjesztésű újság is kártérítés fizetésére kényszerült, amiért nyilvánosságra hoztak egy, a koppenhágai Kis hableányról készített fényképet.
Belgiumban is hasonló a helyzet a kereskedelmi célú felhasználást illetően, így az Atomium látképének reklámcélú felhasználása előzetes engedélyhez és jogdíjfizetéshez kötött.
Az Eiffel-torony esetében már nem beszélhetünk szerzői jogvédelemről, hiszen a készítő, Gustave Eiffel halálától számított hetven év eltelt, így az építészeti alkotás a közkincs részévé vált. A torony nappal, természetes fényben reklámfilm, film, videóklip, vagy influencer kampányban is megjeleníthető, de amint az esti fényei kigyúlnak, a teljeskörű felhasználás csak korlátozott mértékben érvényesül.