Hann Endre, a Medián ügyvezető igazgatója szerint kérdéses, hogy beválik-e a Fidesz taktikája, miszerint a magasabb önkormányzati választási részvétel miatt a kormánypárti EP-listára is többen szavaznak majd.
A szakember szerint magas lehet a részvételi arány a június 9-i választásokon, de ennek várható mértékéről nem közölt számot.
Arra a felvetésre, hogy vajon ez melyik pártnak kedvez, emlékeztetett a 2018-as parlamenti választásra, ami előtt mindenki azt jósolta, hogy az ellenzék profitál a magas részvételből.
Amikor viszont a Medián kijött azzal a felmérési eredménnyel, hogy a Fidesz a magas részvétel mellett is újabb kétharmadot szerez, „sokan majdnem megköveztek bennünket”
– fogalmazott Hann Endre hozzátéve: a valóság őket igazolta, a részvétel növekedett, és a kormánypárt begyűjtötte az újabb kétharmadot.
Závecz Tibor, a Závecz Research társadalomkutató intézet ügyvezető igazgatója is az eddiginél magasabb részvételre számít.
- 2019-ben, a májusban rendezett EP-választáson az arra jogosultak 43,48 százaléka,
- ugyanabban az évben az októberi önkormányzati választásokon 48,58 százaléka vett részt.
A most június 9-én várható részvételi arány alsó határaként Závecz Tibor az 50 százalékot húzta meg.
Ugyanakkor nem lepné meg, ha ennél is jóval többen mennének el szavazni.
A nagy számú elkötelezett szavazóval rendelkező párt, elsősorban tehát a Fidesz számára elméletileg inkább az alacsony részvétel kedvező, hiszen a Fidesz csúcsra járatja a mozgósítást, ami azt jelenti, hogy valószínűleg sikerül elvinnie választani a jelenleg meglévő mintegy 1,8-2 millió szavazóját. Az éremnek azonban van másik oldala is: Magyar Péter felrázta az ellenzékieket.
Ezért sem lehet megmondani előre, hogy kinek kedvez majd a magas részvétel – jegyezte meg Závecz Tibor, aki szerint az is kiszámíthatatlan, hogy a tévévitáknak és a választások elé meghirdetett tömegtüntetéseknek milyen hatásuk lesz.
Sok még a bizonytalansági tényező. Csak annyi jelenthető ki, hogy a magas részvétel nagyon rossz a kis pártoknak, így
- a Jobbiknak,
- Márki-Zay Péter pártjának (Mindenki Magyarországa Néppárt),
- Vona Gábor pártjának (Második Reformkor Párt),
- a Momentumnak és a
- Magyar Kétfarkú Kutya Pártnak.
A kutató szerint a kisebb pártok helyzetét tovább rontja, hogy az EP-választás új tétet kapott. Az ellenzéki szavazók jellemzően úgy fogják fel, hogy valójában arról döntenek majd, 2026-ban ki legyen Orbán Viktor kihívója, Dobrev Klára vagy Magyar Péter.
A választók számára ez a legfontosabb kérdés, amihez képest mellékesnek tartják, hogy valamelyik kisebb pártnak sikerül-e elcsípnie egy-egy mandátumot az Európai Parlamentben - mondta az elemző a Népszavának.