A magyar politikus a végsőkig kampányol a csendes Európában

Nem csupán Magyarországon, az EU más tagállamaiban is ismert a kampánycsend fogalma, jelensége. A műfaj elméletileg mindenütt azt célozza, hogy megőrizzék a választások tisztaságát, valamint lehetőséget adjanak a választópolgároknak, hogy voksaikat tiszta fejjel, befolyásolásmentesen adhassák le.

Az unió 27 tagállama közül kilencben azonban egyáltalán nem él kampánycsend a választási időszakban, így a jelöltek például még a szavazatok leadásának napján is bármit mondhatnak, ahogy az exit pollok eredményeit is kommentálhatják. Ezek:

• Ausztria;
• Belgium;
• Dánia;
• Észtország;
• Finnország;
• Hollandia;
• Németország;
• Svédország;
• Litvánia. 

A legszigorúbb országok

Az olaszok június 8-án és 9-én döntenek 76 európai parlamenti képviselőjük sorsáról. Náluk a vonatkozó olasz törvény megtiltja a közvélemény-kutatási eredmények megosztását már két héttel a választások előtt. A jogszabály egységesen vonatkozik minden olasz médiumra, a teljes kampánycsend pedig idén június 6-án, csütörtök éjféltől áll be Olaszországban.

Szlovákiában szintén csütörtökön kezdődik a kampánycsend, amelynek értelmében a szlovák sajtónak kötelezően hallgatnia kell a jelöltekről, a pártokról, a koalíciókról, valamint a szimpatizánsaikról. Ilyen típusú információkat szóban, képben és hangban sem szabad már közzétenni.

A spanyolok június 4-ig, keddig, azaz öt nappal a választások előttig férhetnek hozzá a legfrissebb közvélemény-kutatási eredményekhez, a jelöltek pedig a választások előestéjéig, azaz szombat éjfélig nyilváníthatnak véleményt a médiában és a közösségi oldalakon.

24 óra kampánycsend

Általánosságban 24 órás kampánycsend vonatkozik az unió tagállamaira, kisebb-nagyobb eltérésekkel – szerepel szintén az Euronews gyűjtésében. Egy teljes napos kampánycsend kell, hogy uralkodjon például:

• Horvátországban;
• Cipruson;
• Franciaországban;
• Görögországban;
• Írországban;
• Lettországban;
• Máltán;
• Lengyelországban;
• Portugáliában;

• és Romániában.

Cipruson például május 26-tól nem lehet közvélemény-kutatási eredményeket közzétenni. Érdekesség, hogy míg a kampánycsend a legtöbb uniós országban minden médiumra vonatkozik, addig Görögországban ez a kitétel nem érinti az online kiadványokat. Romániában a kampánycsend nem éjféltől, hanem a választások napjának reggelétől, egész konkrétan reggel 7-től áll be.

Franciaországban a „période de réserve” néhány kivételtől eltekintve már egy héttel a választások előtt megtiltja a magas rangú tisztségviselőknek, például a minisztereknek vagy más közszereplőknek, hogy véleményt nyilvánítsanak választási ügyekben, továbbá közvélemény-kutatásokat osszanak meg.

Korlátozott korlátozások

A jelöltek kampányolhatnak és nyilatkozhatnak a médiában, azonban a közvélemény-kutatások eredményeit az EP-választások napján már nem lehet nyilvánosságra hozni: ez a helyzet többek között Bulgáriában, Magyarországon és Szlovéniában.

Hazánkban a kampányidőszak hivatalosan a szavazás napjáig is tart, a kampány záró időpontja: június 9. - 19.00. Ugyanakkor politikai reklámot a szavazás napján már nem lehet közzétenni a különböző sajtóorgánumokban, ahogy választási gyűlést sem lehet tartani. 

Magyarország 21 képviselőt küldhet az EP-be

Június 9-én tartják az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választását, továbbá a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, továbbá a nemzetiségi képviselők választását.

Az EP magyar tagjainak választásán választójoga van mintegy 7,67 millió, Magyarország területén lakóhellyel rendelkező nagykorú magyar állampolgárnak. Közülük - a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint - 67 890-en jelezték, hogy a szavazás napján a lakóhelyüktől eltérő, más magyarországi településen kívánnak szavazni.

A magyarországi lakóhellyel rendelkező, de a szavazás napján nem Magyarországon tartózkodó magyar állampolgárok 99 ország 147 magyar külképviseletén adhatják le voksukat a magyarországi szavazás napján; az időeltolódás miatt az amerikai kontinensen a magyarországi szavazást megelőző napon, szombaton lesz a voksolás.

Összesen 21 515-en jelezték, hogy valamelyik külképviseleten voksolnának. Öt évvel ezelőtt a külképviseleti névjegyzékben 20 291-en szerepeltek.

Választójoga van az EP-választáson az EU más tagállamának magyarországi tartózkodási hellyel rendelkező választópolgárának (amennyiben magyar listára kíván szavazni), a határidőig 4638-an jelezték, hogy a magyar listákra voksolnának. Öt évvel ezelőtt 3390-en szerepeltek a névjegyzékben a szavazás napján.

Emellett - választási regisztrációt követően - szavazhatnak az EP-választáson azok a nagykorú magyar állampolgárok is, akiknek sem Magyarországon, sem az EU más tagállamában nincs lakcímük, ezt 126 959-en tették meg. Vasárnap reggeli adatok szerint már 26 392 levélszavazatot leadtak a külképviseleteken, illetve visszajuttattak közvetlenül az NVI-hez. Azok a határon túli magyarok, akiknek uniós tagállamban van a lakhelyük, az ottani EP-listákra szavazhatnak.

Magyarország 21 képviselőt küldhet az EP-be, a választáson az ország területe egy választókerületet alkot. A választáson listákra lehet szavazni, a listaállításhoz legalább 20 ezer választópolgár ajánlására volt szükség.

A Nemzeti Választási Bizottság tizenegy listát vett nyilvántartásba, a szavazólapon a következő sorrendben szerepelnek a listák:

• Megoldás Mozgalom;
• LMP - Magyarország Zöld Pártja;
• Demokratikus Koalíció - Magyar Szocialista Párt - Párbeszéd-Zöldek;
• Második Reformkor Párt;
• Mindenki Magyarországa Néppárt;
• Momentum Mozgalom;
• Fidesz-Magyar Polgári Szövetség - Kereszténydemokrata Néppárt;
• Jobbik - Konzervatívok;
• Tisztelet és Szabadság Párt;
• Magyar Kétfarkú Kutya Párt;
• Mi Hazánk Mozgalom.