Karácsony Gergely főpolgármester szerint Budapest mindig akkor lépett egy nagyot előre, amikor volt valami nagy nemzeti ügy, ami ehhez hátteret adott. Az olimpia ügyéről az Index és az ATV közös, Konkrétan Rónai Egonnal című műsorának legújabb adásában elmondta, hogy az egy olyan lehetőség, amellyel Budapest történelmi fejlődésen mehet át. Hozzátette, hogy nem maga az olimpia érdekli, hanem a lehetőségek, amelyek ezzel együtt járnak. Arról azonban, hogy hajlandó lenne-e meggyőzni a budapestieket az olimpia hasznosságáról azt mondta, csak akkor, ha tudja, hogy mindez megvalósítható, de amíg nem tudnak megállapodni a kormánnyal, addig a budapestieket sem tudja meggyőzni.

A főpolgármester a műsorban megindokolta a szerdai bejelentését, miszerint a 89 milliárd forintnyi szolidaritási hozzájárulásból mindössze 39 milliárd forintot fognak befizetni az államkasszába. Karácsony Gergely úgy véli, a szabad városok története sok száz éve a városok saját bevételeiről szól, amiket megtarthatnak.

Vannak saját és az államtól kapott bevételeik, utóbbiakat pedig azért kapják, hogy az állam helyett ellássanak bizonyos feladatokat, ezt nevezik állami normatívának

– tette hozzá. Elmondása szerint a főváros esetében mindig a saját bevétel bizonyult jelentősebbnek – nagyjából 300 milliárd forint iparűzési adóbevétele van a városnak, az államtól pedig 39 milliárd forintot fognak kapni jövőre normatívaként. Mint mondta, a perlekedés pedig azért áll fenn az állammal, mert 2017 óta a magyar önkormányzati rendszerben van egy olyan elem, amely a városi bevétel egy részét átcsatornázza a központi költségvetésbe, ez maga a szolidaritási hozzájárulás. 

Karácsony Gergely szerint a probléma az, hogy

kevesebb bevételük van az államtól, mint amennyit az visszafizetésként megkövetel, így az önkormányzat nettó befizetővé válik.

Karácsony Gergely szerint a túladóztatás Alaptörvénybe ütközik, és jogerős döntés alapján követelték, hogy ne lehessen inkasszózni. Bízik benne, hogy jogszabályi védelmet kap a költségvetési koncepciója, amelyet a közgyűléssel december 18-án szeretne elfogadtatni.

A béremelésről elmondta, hogy a bérek reálértékét meg kell őrizni, öt és tíz százalék körüli emelésre van javaslatuk, de ennek feltétele a költségvetés elfogadása. Karácsony Gergely szerint megfordultak a viszonyok, és ma már a munkaerőhiány a probléma. A cél egy lehetőleg hosszabb, mondjuk hároméves bérmegállapodás – tette hozzá.

Bevált a közös jegy- és bérletrendszer

A főváros a büdzséjében mintegy 160 milliárd forintot szán a közösségi közlekedésre. Ez az összeg Karácsony Gergely szerint csak a működésre elég. Rámutatott, a koronavírus-járvány előtti egyensúly, amely az utasok, a főváros és az állam finanszírozásából állt, jelentősen megborult, és így a legtöbb kiadás a fővárosra hárult. A járvány utáni jegyértékesítés-beszakadás után a fővárosnak sikerült visszatornáznia a jegybevételi arányt az azt megelőző szintre, még a nyújtott kedvezmények ellenére is, így a bérletárak csökkentése nem okozott bevételkiesést.

Nagyon bejött a digitális jegy az utasoknak és a BKK-nak is

A repülőtéri expressz-járatokon már a jegyek közel 40 százalékát, míg az 1-es metró vonalán minden negyedik jegyet Pay&GO-n keresztül vásárolnak a budapesti utasok. A legtöbben a Deák Ferenc téren, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, a Kálvin téren és a Hősök tere állomásokon használják a digitális fizetési megoldást. Erről itt olvashatnak többet >>>

Az állami fenntartású rendszerekkel közös jegy- és bérletrendszer, amely március elsejével indult, nagyon bevált Karácsony Gergely szerint. Van egy bevételi kassza, amit olyan arányban osztanak meg egymás között, amilyen arányban szolgáltatnak. A Budapesten belüli, a Pest vármegyei és budapesti zónában is a Fővárosi Önkormányzat van többségben. Mindent figyelembe véve a főváros nullára jön ki, hiszen az új rendszer, amely kimutatható forgalomnövekedést okozott, nem eredményezett bevételkiesést

Szerinte a városhatáron belül 21. századi a szolgáltatás, az állami szolgáltatás pedig le van maradva száz évvel.

Karácsony Gergely szerint a város jelenlegi anyagi lehetőségei pusztán arra elegendők, hogy működni tudjanak. Minden fejlesztés, amit megígért a budapestieknek, az európai uniós forrásokból valósul majd meg. A legfontosabb fejlesztés a villamoshálózatot érinti majd, a pesti oldalon a budai fonódó mintájára összekötni még kapcsolódó elemeket: érkezik 51 új CAF-villamos, és az uniós forrás is megvan hozzá, támogatási szerződés egyelőre még nincs.  

Az, hogy Budapestnek vannak érdemi európai uniós forrásai, az nem csak azért van, mert a kormány szeretett volna nekünk pénzt adni, hanem mert muszáj volt pénzt adniuk 

– mondta a főpolgármester.

Karácsony Gergely szerint az Európai Bizottság ki fogja engedni Magyarországot a lefoglalt pénzösszegek préséből, mivel megváltozott a bizottság és a parlament összetétele is, továbbá puszta megérzésnél több információ áll erről a főpolgármester rendelkezésére. 

A főpolgármester-helyettes ügyéről, miszerint jelenleg törvénysértő módon működik a főváros – hiszen sem a Tisza, sem a Fidesz nem jelölt helyettest – úgy fogalmazott, nem örül neki, mert egy várost jól vezetni nem „one man show”.

Karácsony Gergely szerint a város ugyan nem fog belerokkanni, de „azért jobb lenne csapatban dolgozni”.  

Tarlós István lealjasozta Vitézy Dávidot, és inkább Karácsony Gergelyt választaná

Tarlós István kemény kritikával illette Vitézy Dávidot, és tanácsot is adott Karácsony Gergelynek, hogy vágja ki magát a helyettesei megválasztásával kapcsolatos patthelyzetből. Itt vannak a részletek a véleményéből >>>