Ám azt is fontos tudni, hogy nincs olyan általános szerződési feltétel, hatósági eljárás vagy jogorvoslati mód, amely megkímélne minket a bosszúságtól, a csalódástól, és a kellemetlenségtől, ha csalókkal van dolgunk – figyelmeztetett a Legfőbb Ügyészség helyettes szóvivője.

Jagusztin Tamás szerint ez még akkor is így van ez, ha minden információ megtalálható a weblapon, csak egyszerűen nem figyelünk rendesen oda. Az első „szabály”, hogy - mint minden jogügylet esetén - olyannal kössünk szerződést, akivel kapcsolatosan pozitív tapasztalatok állnak rendelkezésre.

A webáruházak ellenőrzésére csak nyilvánosan rendelkezésre álló információk alapján van lehetőségünk. Elsősorban a vásárlói véleményeket keressük, figyeljük, és lehetőleg ezek közül nem azokat, amelyek a webáruház honlapján szerepelnek, hiszen ezeket az üzemeltető manipulálhatja, és csak a rá kedvezőket teszi ki, vagy egyszerűen meghamisítja azokat.

A kamuértékelés mindenhol probléma

Egy évvel ezelőtt az Európai Bizottság a nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságokkal közösen jelentést készített a weboldalakon található értékelések apropóján, kiderült, az összes tagállamban rossz a  helyzet, az értékelések többsége, 55 százaléka félrevezető és sérti az uniós jogot. (A felmérésben Izland és Norvégia is részt vett.)

Az ellenőrök 223 nagyobb webhelyet világítottak át. Azt vizsgálták, közreadnak-e a kérdéses weboldalak félrevezető fogyasztói értékeléseket.

A jelentés szerint az átvilágított online áruházak, piacterek, foglalási webhelyek, keresőprogramok és összehasonlító szolgáltatást nyújtó webhelyek csaknem kétharmada esetében vetődtek fel kétségek a közreadott értékelések megbízhatóságával kapcsolatban.

A 223 vizsgált webhely közül 104 nem tájékoztatta a fogyasztókat arról, hogyan gyűjtik és dolgozzák fel a véleményeket. Csupán 84 weboldal tette elérhetővé az ilyen információkat a fogyasztók számára saját felületén, a többi oldal pedig apró betűkkel említette, többnyire a jogi feltételek között.

A webhelyek közül 118 nem közölt információt arról, hogyan lehet kiszűrni a hamis véleményeket.

Ez talán egy megoldás lehet

Krausz Miklós ügyvéd, adatvédelmi és internetjogi szakjogász az Economx részére korábban elmondta, hogy az esetekben a fogyasztóknak nincs lehetőségük ellenőrizni, hogy a véleményeket olyan fogyasztók írták-e, akik ténylegesen használták a terméket vagy szolgáltatást.

Ám a valódi vásárlói értékelés bizonyítására a tisztességes kereskedelmi gyakorlat szerint eljárni kívánó cégek számára van megoldás, egyszerűen bekérik a rendelésszámot, és máris bizonyítható, nem csupán képzeletbeli fogyasztó fényezi a tisztelt vállalkozást.

A céges adatok ellenőrzése, külföldi cégek kiszűrése

Jagusztin Tamás szerint emellett fontos a webáruház céges adatainak megkeresése is (székhely, elérhetőségek, stb.). Ha ezek fenn vannak az interneten máshol is, nem csak a webáruház honlapján, akkor feltehetően létező a cég.

Ezekre az óvatossági rendszabályokra azért is szükség van, mert az e-kereskedelem számokban kifejezve döbbenetes méretű, a magyar webshopok és a webáruházak tavaly 77,1 millió darab rendelést teljesítettek (az adat forrása a GKID és az Árukereső.hu Online Kiskereskedelmi Index kutatássorozata.)

Az év utolsó részében, a novemberi Black Friday leárazási dömping és a karácsonyi ajándékvásárlási láz időszakában pedig a vásárlási kedv még nagyobbra duzzad,  az online forgalom 35 százalékkal is meghaladhatja novemberben és decemberben az előző hónapokét.

Alapvetően csak a cégről közzétett adatok alapján tudjuk megállapítani, hogy magyar vállalkozás van-e a honlap mögött vagy külföldi. A holnap nyelvezete lehet magyar, a webcím végződhet „.hu”-ra, lehet megadva magyarországi telefonszám az ügyfél kapcsolattartásra, sőt még az e-mailen feltett kérdéseinkre is válaszolhatnak magyarul, mindezektől függetlenül lehet, hogy külföldi cég van a webáruház mögött.

Ennek előzetes feltérképezése azért fontos, mert külföldi cég esetén a későbbi igényérvényesítés a nyelvi és a jogi akadályok miatt nehézkesebb lesz, és a visszaküldéskor a szállítási költség is magasabb. Ezen okok miatt, a statisztikai adatok szerint, az Európai Unióban az internetes vásárlásoknak csak az egyharmada történik másik tagállamból.

A fogyasztók jobban bíznak a hazai webáruházakban - emelte ki a Legfőbb Ügyészség helyettes szóvivője.

A cégadatokat a webáruház holnapján az impresszumban vagy az általános szerződési feltételekben találjuk meg. Ha viszont semmilyen cégadat nincs feltüntetve jobb, ha máshol keresünk kedvünkre való terméket.

Trükkök a világmárkák nevével

A webáruház egy arctalan, személytelen internetes felület, nem jelenik meg tényleges ember. A webáruház csak egy honlap, amin számtalan terméket csábítóan kedvező áron meg lehet hirdetni, úgy, hogy közben a valóságban nem létezik. A csalók sokszor létező nagy márkák honlapját másolják le tökéletesen megtévesztő azonossággal. Ezeket sajnos nagyon nehéz ellenőrizni, de gyanút keltő jelek lehetnek.

Az egyik ilyen, hogy nézzük meg az általános szerződési feltételeket (általában ÁSZF rövidítés alatt találjuk), és ha az általános szerződési feltételekben nincs cégnév, címadat és elérhetőség, amelyre az interneten, vagy egy internetes cégkeresőben rá tudunk keresni, akkor rögtön gyanakodjunk.

Ha olyan oldalra tévedünk, amely valamilyen világmárkát forgalmaz, akkor a legegyszerűbb „mezítlábas” módszer az oldal nevének megnézése.

A példa kedvéért képzeljük el, hogy létezik egy olyan világ ruhamárka, hogy „MKU.” Ha az oldal nevében csak ez márkanév szerepel, akkor feltehetően minden rendben van, mert ilyen honlap nevet csak a jogtulajdonos választhat. Például a www.mku.hu vagy www.mku.com az eredeti cég oldala lenne. Viszont a www.mkuolcso.hu, vagy a www.mkuoutlet.com már legyen gyanús - figyelmeztetett végezetül Jagusztin Tamás.