Az elmúlt hetek esős időjárása, valamint a Duna árhulláma miatt a lárvák kikelési ideje akár a felére is rövidülhet – mondta az Economx megkeresésére Mukics Dániel, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője. Az, hogy milyen sűrűn vannak szúnyogok, nagy mértékben függ az időjárástól.

A szóvivő szerint április óta folyamatosan vizsgálják a szakértők a szúnyoghelyzetet, a gyérítés tervezett helyeiről és időpontjairól pedig mindig hétfőnként adnak tájékoztatást. Hozzátette, hogy az árhullámra tekintettel most egyszerre alkalmaznak kémiai és biológiai gyérítést is. Ugyanakkor természetvédelmi területen biológiai gyérítés sem alkalmazható.

Kapcsolódó

Mukics Dániel szerint további nehezítő körülmény lehet a biológiai gyérítés kapcsán az is, hogy

az egyes ártéri területeket nem minden esetben tudják autóval megközelíteni: van, amit csónakkal vagy légijárművel képesek csak elérni.

Szintén gondot okozhat a dús növényzet is, ebben az esetben ugyanis a biológiai gyérítés során a felszálló méreganyagot a növényzet felfogja, emiatt granulátumot kell használni. Mindezek miatt a szóvivő szerint minden gyérítésnek eltérő költségei vannak.

A szóvivő hozzátette, hogy a biológiai gyérítés kizárólag szúnyoglárvákkal szemben hatásos, a kifejlett példányokkal szemben nem. A lárvákon kívül ennek nincs hatása más élőlényekre.

Az egész Duna a szúnyogoktól hangos

A Katasztrófavédelem hétfői tájékoztatása szerint a tervek alapján 230 településen, összesen 60 ezer hektáron végeznek kezeléseket. Biológiai lárvagyérítést a Duna teljes szakaszán, a kifejlett szúnyogokkal szemben pedig a Szigetközben, a Csepel-sziget térségében, a Dráva menti településeken, valamint Békés, Csongrád-Csanád és Zala vármegyében alkalmaznak kémiai gyérítést.

Óriási szúnyoginvázió indult, ezeken a területeken érkezik a felmentősereg

A melegben a csípőszúnyog-lárvák fejlődése felgyorsul, akár egy hét alatt is kifejlődhetnek, ezért kifejezetten fontos a gyérítés. Ha többre kíváncsi, itt olvashat tovább.