Ahogy mondani szokás, ezt sem látta senki jönni, ugyanis a kormányzat hozzányúl a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokhoz (KEKVA), pontosabban a működésüket biztosító törvényhez (2021. évi IX. törvény).

Emlékezetes, még évekkel ezelőtt komoly bel- és külpolitikai vihart okozott, hogy – egyszerűen megfogalmazva –

Kapcsolódó

nagy értékű állami eszközöket (ingatlanokat, részvényeket, stb.) adtak az alapítványok vagyonkezelésébe, méghozzá úgy, hogy a kuratóriumokba a kormánypártokból, vagy azok környékéről kerültek be a tagok. 

Részint a KEKVA miatt szorultak ki a magyar felsőoktatási intézmények a közös uniós programokból. 

Mindenesetre megjelent a kormány hivatalos oldalán egy törvénytervezet, amelynek már az indoklása is sokatmondó: 

"Az uniós költségvetésnek a jogállamisági elvek magyarországi megsértésével szembeni védelmét szolgáló intézkedésekről szóló, 2022. december 15-i (EU) 2022/2506 tanácsi végrehajtási határozat (a továbbiakban: tanácsi végrehajtási határozat) alapján a felsőoktatási intézményt fenntartó közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, valamint az ilyen alapítványok által fenntartott jogi személyek nem férnek hozzá az Európai Bizottság közvetlen vagy közvetett irányítása keretében végrehajtott uniós forrásokhoz, közte az Erasmus+ és a Horizont Európa programok forrásaihoz. A Tanács által hozott intézkedés valamennyi ilyen felsőoktatási intézményt, illetve azok összes hallgatóját sújtja. Az uniós intézkedés a felsőoktatási intézményt fenntartó közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra nézve történő megszüntetése érdekében a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény módosítása szükséges."

S akkor nézzük, hogyan változtatnák meg a KEKVA-törvényt!

Például az alapítvány szervezetére vonatkozó paragrafusok közé bekerül egy új rész, mi szerint "az alapítvány kuratóriumának és felügyelőbizottságának tagjai csak a jogszabályokban és az alapító okiratban foglaltaknak vannak alárendelve, és tevékenységük körében nem utasíthatók". Ez a kitétel eddig nem szerepelt a szövegben. 

Majd három teljesen új paragrafussal (25/A., B. és C. §) egészül ki a törvény, amelyben

"az európai uniós pénzeszközöket felhasználó felsőoktatási intézményt fenntartó alapítványokra vonatkozó különös szabályokat”

gyűjtik össze. Ugyanis a felsőoktatási intézményt fenntartó alapítvány csak akkor jogosult igénybe venni a részben vagy egészben Európai Uniótól származó pénzügyi támogatást, ha megfelel az e fejezetben foglalt feltételeknek.

Ilyen például, hogy a támogatott alapítvány kuratóriuma vagy felügyelőbizottsága tagjának megbízatása a megbízatásának kezdetétől számított 6 év elteltével megszűnik, legfeljebb egy alkalommal választható vagy jelölhető ki újra.

De ami ennél is nagyobb durranás, hogy bekerült a 25/C §., amely (végre) kimondja, hogy

nem lehet tagja a kuratóriumoknak politikus. 

"Támogatott alapítvány kuratóriumának vagy felügyelőbizottságának tagja nem lehet az, aki
a megbízatásának kezdetekor

  • a) országgyűlési képviselő,
  • b) polgármester, főpolgármester,
  • c) a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) szerinti
    politikai felsővezető,
  • d) a Kit. szerinti kormánybiztos,
  • e) a Kit. szerinti miniszteri biztos,
  • f) a Kit. szerinti szakmai felsővezető,
  • g) a Kit. szerinti szakmai vezető,
  • h) a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Küt.) szerinti szervnél foglalkoztatott köztisztviselő, vagy azt megelőző egy évben az a)-h) pont szerinti tisztséget töltött be."

Illetve:

"támogatott jogi személy ügyvezetője nem lehet az, aki megbízatásának kezdetekor

  • a) országgyűlési képviselő,
  • b) polgármester, főpolgármester,
  • c) a Kit. szerinti politikai felsővezető,
  • d) a Kit. szerinti kormánybiztos,
  • e) a Kit. szerinti miniszteri biztos,
  • f) a Kit. szerinti szakmai felsővezető,
  • g) a Kit. szerinti szakmai vezető,
  • h) a Küt. szerinti szervnél foglalkoztatott köztisztviselő, vagy azt megelőző egy évben az a)-
  • e) pont szerinti tisztséget töltött be".

A KEKVA-törvény módosításáról október 9-ig tart a társadalmi egyeztetés. 

Emlékezetes, még idén májusban is arról szóltak a hírek, hogy tavaly novemberben megrekedtek a tárgyalások Brüsszellel, Hankó Balázs, akkor még államtitkárként egy lapinterjúban azt mondta, szerinte az Európai Bizottság időhúzásra játszik. Ezt azzal is magyarázta, hogy az 21 érintett hazai egyetem közül 18-nak júliusban lejár a szerződése.

Arra is figyelmeztetett, hogy ha nem sikerül új szerződést kötni, azzal a hallgatók és a kutatók is bukhatják az EU-s pénzeket. 

Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter pedig januárban mondta azt, hogy látótávolságban sincs, hogy a kormány megegyezzen az  Európai Bizottsággal az Erasmus+ és a  Horizont Európa további finanszírozásáról. 

Mindenesetre, most mégis a kormányzat lépett a vita lezárása felé.