Egy éve nem történt ilyen dráma, a torkunkon akadhat a kenyér

Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) legfrissebb jelentése szerint május harmadik hetében az étkezési búza áfa és szállítási költség nélküli termelői ára átlépte a hetvenezerforintos lélektani határt (72,9 ezer forint per tonna lett, ami 5 százalékkal magasabb az egy évvel korábbihoz képest), a takarmánybúzáé 68,6 ezer forint per tonna (7 százalékkal kevesebb, mint tavaly ilyenkor), a takarmánykukoricáé 66,4 ezer forint per tonna (11 százalékos csökkenés) volt hazánkban. 

Beindult az áremelkedés

Az AKI jelentéséből kiderül, hogy az oroszországi alacsonyabb termésvárakozásokkal kapcsolatos bejelentéskere reagálva a búza világpiaci ára meredeken emelkedett április 5. és május 13. között. 

• Németországban például a 12,5 százalék fehérjetartalmú malmi búza spot piaci ára 30 dollárral 277 dollár per tonnáig nőtt.
• A Rouenba érkező malmi búza azonnali exportára (FOB) 53 dollárral lett magasabb.
• Az Oroszországban megtermelt 11,5 százalék fehérjetartalmú malmi búza (FOB Novorossiysk) 217 dollár per tonnáért (plusz 14 dollár), a 12,5 százalék fehérjetartalmú pedig 225 dollár per tonnáért (plusz 17 dollár) volt elérhető május 13-án.
• Sőt, még Romániában és Bulgáriában jelentős áremelkedés történt: 243 dollár (plusz 30 dollár) volt a malmi búza tonnánkénti ára a jelzett időszakban.
• Szintén aggodalomra adhat okot, hogy még az Egyesült Államokban is több mint tízszázalékos drágulást realizáltak az őszi búza esetében (257 dollár per tonna az ár, 26 dolláros emelkedéssel).

A helyzetet csak tovább árnyalja, hogy a Romániában és Bulgáriában a most érvényes búzaár még így is jelentősebb magasabb a hazai szintnél, jelenlegi árfolyamon 86 712 forintot kell fizetni a búzáért a keleti szomszédunknál, míg nálunk egy tonna 72 887 forintra jött ki. 

Az viszont a hazai kiskereskedelem számára lesz probléma, ha nem sikerül gátat szabni az újabb áremelkedési hullámnak.

Az elmúlt tíz hét során az étkezési búza közel tízezer forinttal lett drágább, míg a takarmány búza ára ötezer forinttal emelkedett. 

• A fehér kenyér átlagos ára idén 871 és 877 forint között ugrált ide-oda, míg
• a félbarna kenyér a januári 725 forintról 740 forintra emelkedett április végéig,
• ezzel együtt a finomliszt kilogrammonkénti ára beragadt 176 és 179 forint közé. 

A legfrissebb KSH-adatok szerint az infláció mértéke áprilisban 3,7 százalékos volt, míg az élelmiszerek ára 1 százalékkal növekedett. 

Erre az szintre zuhanhat rá a májusban tapasztalt búzaár drágulás.

Mit tehet a kormány? 

Korábban Nagy István agrárminiszter az Economx érdeklődésére elárulta,

az akkor épp 875 forintos kenyérből mindössze 53 forint a gabona ára, és a tárcájának csak ez a bizonyos 53 forint tartozik a hatáskörébe.

S ezt még abban az időpontban mondta, amikor úgy növekedett a kenyér ára, hogy közben csökken az alapanyagért kifizetett összeg értéke. 

Azonban ennek a folyamatnak, úgy tűnik, vége. 

A legutóbbi Kormányinfón is felvettük a problémát, ám Gulyás Gergely kancelláriaminiszter szerint leginkább az energiaárak emelkedése, illetve a szállítmányozás drágulása volt az, ami a kenyér árának növekedését okozta. Vitályos Eszter kormányszóvivő ehhez hozzátette, hogy kétszer 200 milliárd forint keretösszegű mezőgazdasági, feldolgozóipari pályázatok indulnak hamarosan.

A Pékszövetség korábban azt hangsúlyozta, hogy a sütőipari alaptermékek piacát nem a szervezetük tagjait adó kis- és közepes vállalkozások uralják. 

– tájékoztatták az Economxot, hozzátéve: a kisebb vállalkozások már csak mérethatékonysági okokból sem tudnak az alaptermékek tekintetében versenyezni a kenyérgyárakkal. 

Csak a magasabb költségű – és magasabb árú – minőségi termékekkel tudnak a piacon maradni, amennyiben lesz fizetőképes kereslet

– érzékeltették a kilátásokat.