Kína Budapesten akart éket verni Európa és az Egyesült Államok közé?

Hszi Csin-ping kínai elnök budapesti látogatása számos kérdést is nyitva hagyott, ugyanis Pekingben úgy látják, hogy Magyarországgal jó barátokként és átfogó stratégiai partnerként közösen „arany útra” léptek. De vajon mennyire gyümölcsöző hazánk számára a kínai kapcsolat? Kerülhetünk-e adóscsapdába? Erről is kérdeztük Goreczky Pétert, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) vezető elemzőjét. Interjú.

Hogyan lehet bemutatni Kína és Magyarország kapcsolatát Hszi Csin-ping elnök látogatásáig?

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Kapcsolódó

Alig ért haza Hszi Csin-ping Budapestről, magához rendelte Putyint

A 2008-ban kezdődött globális pénzügyi és gazdasági válság Kínát is negatívan érintette, ám gazdasága ennek ellenére továbbra is az EU átlagát meghaladó ütemben növekedett. Ezért a Kínával való gazdasági kapcsolatok felértékelődtek valamennyi kelet-közép-európai ország számára. A magyar kormány részéről ez a felismerés vezetett a 2010-es évek elején a keleti nyitás meghirdetéséhez, melynek egyik fő fókuszpontja a kezdetektől fogva Kína volt. A gazdasági kapcsolatok életre keltésének jegyében az első Kína-Közép és Kelet-Európa Üzleti Fórumot 2011-ben tartották Budapesten. Magyarország az EU tagállamai közül elsőként nyilvánította ki, hogy támogatja Kína Övezet és Út Kezdeményezésének megvalósítását. 2017-ben a két ország kapcsolata az átfogó stratégiai partnerség szintjére emelkedett.

Mennyire és miért fontos hazánk Peking számára?

Hazánk Peking számára azért is fontos partner, mivel az Európai Unió országai közül talán egyedül képviseli egyértelműen azt az álláspontot, hogy az Unió és Kína közti vitás gazdasági kérdéseket nem a kapcsolatok elvágása, vagy legalábbis lehatárolása révén lehet megoldani, és hogy Brüsszelnek nem szabad átvennie az Egyesült Államok Kínával szembeni leválási politikáját. Emellett az ideológiamentes kapcsolatépítés fontosságát illetően is hasonló állásponton van a két ország. Ezen felül a magyar és a kínai konnektivitási törekvések időzítésüket és tartalmukat tekintve is hasonlóak, ami elősegítette az elmúlt több mint egy évtizedben a kínai–magyar kapcsolatok fejlődését.

Előnyös, vagy hátrányos ez a kapcsolat Magyarország számára?

A kétoldalú kapcsolatok fejlődése ellenére Kína hozzájárulása a magyarországi FDI állományhoz sokáig viszonylag csekély maradt. Amikor azonban az elmúlt években az ázsiai vállalatok részesedése a Magyarországra áramló közvetlen tőkeberuházásokon belül növekedésnek indult, a kínai befektetések is látványosan megugrottak, és Kína vált az újonnan bejelentett FDI projektek összértékét tekintve a legnagyobb befektetővé 2020-ban és 2023-ban. A trend elsősorban annak köszönhető, hogy kialakulóban vannak az elektromos járműipar európai értékláncai, és az ázsiai nagyvállalatok megkezdték a gyártási és értékesítési hálózataik kiépítését a kontinensen. Az ázsiai, és azon belül kínai vállalatok növekvő szerepe hozzájárul a magyar FDI állomány diverzifikációjához, csökkentve ez által az ország kitettségét a nyugati gazdaságok iránt. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy mindezek ellenére Magyarország továbbra is elsősorban az európai értékláncokba van mélyen beágyazódva, és a nyugati beruházó vállalatok a hazai gazdaság kulcsfontosságú szereplői maradnak.

Sulyok Tamás köztársasági elnök katonai tiszteletadással fogadja Hszi Csin-ping kínai elnököt a Budavári Palota Oroszlános udvarában 2024. május 9-én

Kép: Getty Images / Anadolu Agency, Kurucz Árpád

Mennyire tagozódott be a kínai pénz a magyar gazdaság különböző szegmenseibe?

A közvetlen külföldi tőkeberuházások (FDI) mérésére többféle módszertan létezik, amelyek sokszor eltérő eredményekre vezetnek, így nem könnyű feladat meghatározni egy adott országból származó beruházások valós összértékét. Kérdés az is, hogy a bejelentett, de még meg nem valósult projektek értéke, vagy csak a már lezárult beruházások volumene kerül beszámításra. A kínai FDI összértékét illetően a kormányzati kommunikációban éveken keresztül 4 milliárd dollár körüli összeg hangzott el, ez azonban biztosan jócskán megemelkedett, vagy meg fog emelkedni a CATL és a BYD vállalatok elmúlt években bejelentett, több milliárd eurós beruházásainak köszönhetően. Az elektromos gépjárműipar értékláncai mellett jelentős kínai tőke érkezett korábban a hazai vegyiparba, több mint egy évtizeden keresztül a BorsodChem 1,6 milliárd dolláros felvásárlása a Wanhua Chemical Group részéről maradt az egyetlen, valóban nagy léptékű kínai beruházás a hazai FDI történetében.

Hogyan működik a kínai hitelezés a beruházások finanszírozásánál?

Általánosságban elmondható, hogy a külföldi infrastruktúra-fejlesztési beruházásokban leggyakrabban résztvevő kínai állami bankok ritkán teszik közzé az általuk nyújtott hitelek feltételeit. A legtöbbször csak anekdota értékű híradásokból és a Nemzetközi Valutaalap egyes jelentéseiből lehet következtetni arra, hogy az általuk nyújtott hitelek között a kamatmentes konstrukciótól a piaci kamatláb mellett nyújtott hitelig minden megtalálható.

Milyen kamatszinttel?

Több tényezőtől függ, hogy egy projekt kapcsán felvett hitel milyen mértékben szolgáltat ki egy adott országot Kínának. Meghatározó ebből a szempontból az ország gazdasági teljesítménye, a valutatartalékok nagysága, az adósságállomány szerkezete. A tapasztalatok azt mutatják, hogy elsősorban azok a viszonylag fejletlen országok kerülnek veszélyesen kiszolgáltatott helyzetbe, amelyeknél hiányzik a gyors a gazdasági növekedés, amely fedezné az adósságszolgálatot, illetve amelyeknél a fejlesztési beruházásokra felvett hitel a GDP jelentős hányadát teszi ki. A veszélyes eladósodás mögött legtöbbször gazdaságosság szempontjából nem igazolható beruházások, illetve a helyi politikai vezetés hibái is megtalálhatók, de szerepet játszhat a megfelelő körültekintés hiánya a kínai hitelezők részéről, illetve bizonyos esetekben a kínai hitelek kedvezőtlen feltételei is.

Potenciális veszély hazánk számára az adósságcsapda?

A nyugati gazdasági struktúrákba való beágyazottsága és stabil makrogazdasági helyzete miatt Magyarországot jelenleg nem fenyegeti az a veszély, hogy adósságcsapdába vagy veszélyes függő helyzetbe kerüljön Kínával szemben.

Kína tervei megvalósultak meg az európai turné során?

Kína stratégiai érdeke azt megakadályozni, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok egységes táborként sorakozzon fel vele szemben. A kínai elnök franciaországi látogatásának egyik fő motivációja is vélhetően ez volt, ebből kifolyólag pedig kezelni szándékozott az EU és Kína közti feszültségeket, elejét venni egy komolyabb kereskedelmi konfliktus kialakulásának, amire a Kínában gyártott elektromos gépkocsikra esetlegesen kivetendő uniós védővámok miatt van esély.

Mennyire szolgálta a csúcs Franciaország érdekeit?

A találkozók során Macron elnök elsősorban az uniós termékek kínai piacra való belépésének könnyítésért szállt síkra, illetve azért, hogy a kínai elnök vesse latba befolyását Moszkvával szemben az ukrajnai háború befejezéséért. A találkozókon a vitás kérdésekben nem született látványos előrelépés, ám a francia elnök részéről érzékelhető volt az igyekezet, hogy kifejezze, országának nem célja teljesen eltávolodni Kínától. A látogatás pedig erősítette Macron személyes kapcsolatát Hszi Csin-pinggel, ami azért is fontos a francia elnök számára, mivel országát a fejlődő világ vezető hatalmainak fontos partnereként akarja pozicionálni. A két vezető hasonlóan vélekedik arról, hogy az Egyesült Államok hegemóniája helyett multipoláris világrendre van szükség, amelyben az EU autonóm szereplőként van jelen.

Szolgált meglepetéssel a budapesti látogatás?

Húsz év után utazott el kínai elnök hazánkba, ami önmagában kiemelt diplomáciai eseménnyé tette a látogatást. Ráadásul ez alatt a húsz év alatt Kína a világ egyik meghatározó hatalmává nőtte ki magát mind gazdasági, mind geopolitikai értelemben, amely állam vezetőjének látogatását a világ bármely országában hatalmas figyelem kísérné. Magyarország esetében ehhez még azt is érdemes hozzá tenni, hogy az elmúlt tíz évben intenzívebbé váló kétoldalú kapcsolatok még inkább kiemelték az eseményt.

A csúcstalálkozó alapvetően nem hozott meglepetést abból a szempontból, hogy a két ország vezetői megerősítették elkötelezettségüket az iránt, hogy folytatják az elmúlt évtized politikáját, a kétoldalú kapcsolatok elmélyítését. A konkrét bejelentéseket tekintve a két ország kapcsolatát új szintre emelték, amelynek elnevezése magyarul nagyjából úgy hangzik, hogy „minden körülmények között fennálló átfogó stratégiai partnerség”. Kína esetében ebbe a kategóriába az országoknak csak egy szűk csoportja tartozik, amelyekre Peking kiemelt partnerként tekint. Mindez egyfajta keretnek tekinthető a kapcsolatok jövőbeni kiterjesztését illetően.

Mit tudhatunk a 18 megállapodásról és a részleteiről?

A konkrét együttműködési területekre és projektekre vonatkozó megállapodásokról sok részlet nem derült ki. Úgy tűnik, ezek többsége úgynevezett egyetértési nyilatkozat vagy szándéknyilatkozat, ezek a dokumentumok inkább kiindulás alapot jelentenek ahhoz, hogy a felek megkezdjék a részletek kidolgozását. Így egyelőre azt sem lehet megbecsülni, hogy milyen értékű új befektetéseket jelentenek majd ezek a projektek.

Milyen gazdasági és esetleges bel- és külpolitikai változásokat eredményezhetnek a Kínával megkötött szerződések?

A kínai részvétellel, illetve finanszírozással zajló fejlesztések kapcsán az egyik leggyakrabban elhangzó kritika a nyugati sajtóban, hogy az érintett ország függő helyzetbe kerül Kínától. Ezért fontos hangsúlyozni, hogy a magyar nemzetgazdaság egésze a most bejelentett beruházások miatt nem fog Kínától függésbe kerülni úgy, mint ahogyan egyes délkelet-ázsiai országok ki vannak téve a Pekinggel való gazdasági kapcsolatnak. Magyarország továbbra is elsősorban az európai értékláncokba van beágyazódva, a nyugati beruházó vállalatok a hazai gazdaság kulcsfontosságú szereplői. A közvetlen külföldi tőkeberuházások magyarországi állományát tekintve Németország még mindig közel kétszer akkora részesedéssel bír, mint Kína, sőt az ázsiai országok közül a dél-koreai cégek is nagyobb értékben ruháztak be eddig hazánkba, mint kínai társaik.

Mekkora értékű új befektetés érkezhet így hazánkba?

A most bejelentett magyar-kínai projektek megvalósítását illetően ugyanakkor kihívást jelenthet, hogy a másik ország nyelvét és kultúráját ismerő szakemberek képzése nem tart lépést a gazdasági kapcsolatok gyors fejlődésével, a további beruházások, közös projektek esetében az egyik szűk keresztmetszetet a másik nyelvét és kultúráját ismerő szakemberek hiánya jelenti. Ezért szükséges lenne új kulturális kezdeményezésekkel elősegíteni az érkező beruházások és projektek sikeresebb beágyazódását a helyi közösségek életébe, hogy a meglévő kulturális különbségek a lehető legkevésbé akadályozzák a sikeres együttműködéseket.

Milyen visszhangja volt a budapesti látogatásnak Kínában?

A kínai sajtóban megjelent beszámolók a két ország kapcsolatának új szintre történő emelését hangsúlyozzák, és megemlítik a baráti fogadtatást, amiben Hszi Csin-ping Budapesten részesült. Idézik a kínai elnök mondatait, mi szerint Magyarország és Kína kapcsolata sosem volt ilyen harmonikus, és hogy ez a viszony a változó nemzetközi környezet próbáját is kiállta.

S hogy látták ezt nyugaton?

A nyugati tudósítások többsége semleges hangvételben, a tényeket felsorolva számolt be a kínai elnök budapesti látogatásáról, szintén kiemelve a kapcsolatok új szintre helyezéséről szóló megállapodást és az együttműködés kiterjesztéséről aláírt dokumentumokat. Egyes beszámolók – inkább háttérinformációként- kitértek arra is, hogy az elmúlt időszakban számos kínai beruházás érkezett Magyarországra, illetve utaltak rá, hogy az Európai Unióban hazánk ápolja a legszorosabb kapcsolatot Kínával.