Az American Enterprise Institute összesítése szerint az elmúlt években Magyarországra 3194 milliárd forintnyi befektetés érkezett Kínából, ezzel a régiónkban mindenkit megelőzünk, viszont elmaradunk a nyugati országok eredményeitől. Erről is beszélgettünk Moldicz Csabával, az MCC Külgazdasági Műhelyének vezetőjével, az Európai Unió és Kína gazdasági kapcsolatainak szakértőjével. Interjú.

A kínai beruházások esetében mekkora a veszélye annak, hogy csak átfolyik a pénz hazánkon, és nem itt hasznosul?

Kapcsolódó

Minden beruházás esetében lehetőség van a befektetők számára, hogy a profitot repatriálják, ez nyilvánvalóan a kínaiak esetében is ugyanígy működik. Sokkal inkább a befektetések diverzifikációjára helyezném a hangsúlyt. A diverzifikáció az euróövezeti válság idején értékelődött fel, amikor megszületett a keleti nyitás, a kínai kapcsolódás gondolata. Ha van egy térség, ahol a növekedés megtorpan, lelassul, vagy esetleg akár vissza is fordul, akkor szükség van egy alternatívára, amelyre építve a növekedésünket tovább tudjuk folytatni. A konnektivitás erősítése ebben az esetben az elsődleges szempont. Érdemes hozzátenni azt is, hogy nemcsak kínai, hanem koreai és japán beruházások is érkeztek, a keleti nyitás nem csak Kínáról szól, hanem Magyarország gazdasági érdekeiről is. 

Ezek a csúcsgépek száguldhatnak a Budapest-Belgrád magyarországi szakaszán

Könnyen elképzelhető, hogy a Szerbiának most átadott, az Újvidék-Szabadka vonalra szánt, 200 kilométer per órás sebességre is képes kínai villamos motorvonatokat homologizálhatják a Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszára. MUTATJUK IS!

Mennyi kínai pénz, vagy mennyi kínai tőke van most jelenleg Magyarországon, azt lehet amúgy tudni, mekkora működő tőke van. 

Erre vonatkozóan különböző becsléseket, különböző megközelítéseket ismerünk. A folyó fizetési mérleg jellegű megközelítésekben alacsony összeget szoktak kimutatni, de ezek esetében kevésbé lehet látni, hogy ki a végső befektető egy-egy projektnél. Elérhetőek olyan adatbázisok, ahol a beérkező tőkét vizsgálják. Az American Enterprise Institute által összesített China Investment Tracker listán elérhető legfrissebb adatok szerint 8,45 milliárd dollárnál jár ez az érték. 

Kép: Economx.hu

A reptéri vasút kapcsán is felmerült az a modell, hogy kínai hitelből finanszírozzuk a magyarországi befektetéseket. Hogyan kerülhető el az adósságcsapda? 

Az adósságcsapda-helyzet kialakulása, amiről nagyon sokat olvashattunk afrikai, ázsiai országok esetében, nemcsak a kínai, hanem a helyi kormányzat döntéseitől is függ, viszont általában nagyon keveset beszélünk a helyi politikai vezetés felelősségéről. Srí Lanka és Montenegró esetében kifejezetten presztízsberuházások beszélhettünk, amelyek esetében jogos kérdés volt, hogy mennyire voltak hasznosíthatók, mennyire épültek be a gazdasági rendszerbe. Ezzel szemben, mivel a régiónkban az északi-déli konnektivitás alacsony szintű, ezért a Budapest-Belgrád-vasútvonal a hazai infrastruktúra számára egy hasznosítható beruházás. Szintén fontos hangsúlyozni, hogy a kínai hitelek nagyon alacsony, kedvező kamatozású pénzügyi eszközök, így rajtunk múlik, hogyan hasznosul ez a gazdaságban. 

Ez egy speciálisan kínai modell?

Az Övezet, és  Út kezdeményezés elsődlegesen a kereskedelem infrastruktúrájának a megteremtéséről szól. Ennek értelmében logikátlan lenne, ha kínai tőkebefektetés formájában épülne autópálya mondjuk Kazahsztánban. Ezeket egyértelműen a helyi kormányzatnak kell fejlesztenie. De ha már adósságcsapdáról beszélünk, akkor a kínai hitelek mellett emlékezzünk meg az úgynevezett IMF-hitelekről is, ahol ez a veszély ugyanúgy fenyeget. Annyi a nagy különbség, hogy az IMF mögött az Egyesült Államok áll. 

Kép: Economx.hu

Mit várhatunk Hszi Csin-ping kínai elnök budapesti látogatásától? 

Nyilván gazdasági szempontból lesznek nagy bejelentések, anélkül nem jönne hazánkba. Mindenesetre ez a 10-12 éve elkezdett folyamat egyik fontos állomása, amely során egy nagyon kiszámítható, stabil kapcsolatrendszer jött létre a két ország között. Magyarország nem változtatta meg a Kína-politikáját, mint más közép-kelet-európai országok, és ennek a stabilitásnak tulajdonképpen ez az eredménye.

Franciaország, Szerbia és Magyarország lesz az a  három európai ország, amit a kínai elnök meglátogat. Miért pont ezekre az országokra esett a választása? 

Szerbia elég egyértelmű, nagyon sok kínai beruházás jelent ott meg, és sokkal nagyobb a mozgásterük, hiszen az európai uniós közbeszerzési szabályok nem érvényesek. A franciaországi látogatás pedig még sok meglepetéssel szolgálhat. 

Aggódik a világ: kínai katonák özönlenek a Selyemúton

Nemcsak óriási pénzek, a turizmust biztosító rendőrök, és maga az államelnök, hanem katonák is érkezhetnek hazánkba Kínából. Utóbbiak esetében az Egyesült Államok már régóta aggódik, de eddig csak Ázsiában jelentek meg az új Selyemút mentén. Mit mondott erre a kormány? KATTINTSON!

Hogyan segíthet az amerikai-kínai nagyhatalmi versengés csillapításában Magyarország soros uniós elnöksége?  

Az Európai Unió  soros elnökének ilyen békítési funkciója nincs, a fő magyar prioritások között a nyugat-balkáni integráció szerepelhet, amelynek realitása és támogatottsága is van. De az is igaz, hogy megváltozott sok európai ország Kínával kapcsolatos viszonya, a hangnem, a hangulat komorabbá vált. Ironikus ugyanakkor, hogy miközben az Európai Unió egyre inkább az amerikai diplomáciai, vagy külpolitikai érdekeket szolgálva alakítja ki a Kínával kapcsolatos véleményét, Németországban, Franciaország, Olaszországban, valamint az EU-n kívüli Egyesült Királyságban nagyságrendileg értékesebb kínai befektetések érkeznek annál, mint amennyi Magyarországon épül.