Minden pénzünk oda! Négyezer milliárdot vásároltak el idén a magyarok

Fordulatot is hozhat(ott volna) a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) márciusi kiskereskedelmi adatsora, azonban egyelőre nem jelenthető ki, hogy jobban élünk, mint három éve.

Mindenesetre az előző év azonos időszakához képest 4,2 százalékkal, februárhoz képest 2 százalékkal nőtt a kiskereskedelem volumene, sőt, 2024. január–márciusban a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 2,2 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakát.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Kapcsolódó

Több mint 10 százalékkal esett vissza az ipari termelés

Íme a legfontosabb változások:

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 5,7 százalékkal bővült. Az élelmiszer-kiskereskedelem 77 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 5,7 százalékkal, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 4,8 százalékkal emelkedett.
A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 0,6 százalékkal növekedett. Az eladások volumene a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 3,9, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 2,3, a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 1,5 százalékkal nőtt, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 1,9, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 4,4, a használtcikk-üzletekben 5,9 százalékkal csökkent.
A kiskereskedelmi forgalomból 7,4 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 4,2 százalékkal emelkedett.
Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 3,3 százalékkal bővült.
A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 4,3 százalékkal nőttek.

De hogy mit jelent ez a mindennapok szintjén? Nos, ezt jól jelzi, hogy a KSH kimutatása szerint a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumenváltozása 2022 novembere óta először idén márciusban haladta meg a 2021-es havi átlagot.

Szintén érdekes képet kapunk, ha nem a százalékokat nézzük, hanem a kiskereskedelmet folyó áron vizsgáljuk.

Márciusban ez 1586 milliárd forintot ért el, azaz ennyi pénzt vásároltunk el a kiskereskedelemben

(forgalom 51 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 33 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 16 százaléka pedig az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott).

Idén januárban 1356 milliárd, februárban pedig 1395,3 milliárd forint értékben vásároltunk, tehát 2024-ben folyamatosan növekszik a magyarok által elköltött pénz összege. A benzinkutakon márciusban 253,5 milliárdot, a vegyes élelmiszerboltokban pedig több mint 807,8 milliárdért vásároltunk.

Az idei első negyedévben 4337,1 milliárd forint forgalmat generált a kiskereskedelem, szemben a tavalyi 4156,2 milliárddal, jócskán meghaladva a 2020-as 2968,9 milliárd forintot. Ugyanakkor itt már megfigyelhető az úgynevezett bázishatás is, hiszen 2023 hasonló időszakához képest idén eddig kevesebbet költöttünk üzemanyagra.

Az Economxnak nyilatkozó szakértő szerint azonban

még várnunk kell az örömtüzek gyújtásával.

Virovácz Pétert, az ING elemzőjét a régóta várt fordulat eljövetele kapcsán kérdeztük. Szerinte is valóban erős lett a KSH által közölt hó per hó, és év per év volumenváltozás, ugyanakkor felidézte azt is, hogy tavaly decemberben egyszer már tapasztalhattunk hasonló felpattanást, ám azt egy stagnáló január, egy igen meredek visszaesést produkáló február követte.

A szakértő szerint ahhoz, hogy trendfordulóról beszéljünk, legalább egymás utáni három hónap eredményeiben kellene látnunk érdemi növekedést, és az elemző szerint óvatosságra ad okot az is, hogy a KSH által közölt kép egyáltalán nem koherens.

Az első negyedéves GDP adatokból kiderült, a szolgáltatások, az ingatlanpiac és infokommunikációval szemben a nagy- és kiskereskedelem nem tartozott a húzóágazatok közé, azaz a szektor nem tudott érdemben hozzájárulni a GDP növekedéséhez, másrészt az áfabevételek sem feltételezik a kiskereskedelem komoly erősödését, és ezért is tűnhet furcsának a márciusi kereskedelmi adat.

Az ING elemzője arra is felhívta a figyelmet, hogy az idén márciusban hárommal kevesebb munkanap volt, mint 2023 márciusában, ami egészen extrém helyzet, a naptárhatás, a szezonális kiigazítás alaposan megrángatta az adatokat, ezért előfordulhat még felülvizsgálat. Emiatt is korai még trendfordulóról beszélni.

A 4,2 százalékos kiskereskedelmi volumenváltozás azt is jelenti, hogy a magyar társadalom jobban él?

Felvetésünkre Virovácz Péter egyértelmű nemmel válaszolt. Szerinte a volumenváltozás mellett meg kell nézni az értékesített termékek darabszámát, ami viszont a 2020-as szintnek felel meg. Ha pedig a teljes kiskereskedelmet vizsgáljuk, az üzemanyag-forgalmazással együtt, akkor is csak a 2021-es szinten vagyunk.

Jobb a helyzet, mint egy évvel ezelőtt, a lakosság többet tud és hajlandó is költeni, ugyanakkor az árszínvonal is megemelkedett, a kiskereskedelem 2021-es szinten forog

– figyelmeztetett.

Nominálisan, forintban valóban rekordokat döntöget a kiskereskedelem, de hogy lehetne ez másként? - kérdezett vissza az elemző, hozzátéve: az élelmiszer-árszínvonal 70-80 százalékkal magasabb, mint az inflációs sokk előtti években volt. A jelenlegi kedvező inflációs adatok nem azt jelentik, hogy olcsóbbak lettek az élelmiszerek, hanem hogy a korábbi csúcshoz képest kisebb az áremelkedés – magyarázta Virovácz Péter. Hangsúlyozta, hogy egyfajta felskálázás is történik, minőségibb, így drágább termékeket keresnek már a fogyasztók, de ez nyilvánvaló módon nem növeli meg a megvásárolt termékek mennyiségét.

Szintén a márciusi adatokat vizsgálta a Nézőpont Intézet is Fogyasztói Barométerben. Ebből többek között kiderült, hogy a háztartások átlagos jövedelme 2024 márciusában nettó 551,5 ezer forint volt, amely 2023 decemberéhez képest közel 10 ezer forintos növekedés, s 50 ezer forinttal több az előző év szeptemberéhez képest. A ténylegesen fogyasztásra fordítható pénzmennyiség pedig átlagosan nettó 548,5 ezer forint.

Ennek ellenére élelmiszerre a háztartások 45 százaléka 100 ezer forintot vagy annál is kevesebbet költött a márciusi hónapban.

Ez átlagosan 2,5 fővel számolva is azt jelenti, hogy naponta

maximum 1333 fordítanak ezekben a háztartásokban élelmiszerre.

Az körülbelül másfél kilogramm kenyér az ország fele számára.

Talabér Krisztián, a kimutatást készítő Nézőpont Intézet elemzője ezzel kapcsolatban az Economxnak arról beszélt, hogy a háztartások decemberhez képest még így is enyhén (3 százalékkal) többet költöttek élelmiszerre márciusban, amely a lassuló infláció tényét erősíti. Decemberben nagyjából pont ugyanennyi volt azon háztartások aránya, amelyek 100 ezer forint alatt fordítottak élelmiszerre.

A kérdőíves kutatás során azok a háztartások, amelyek 100 ezer forint alatt költenek élelmiszerre, gyakorta válaszoltak még az 50, a 60, és a 80 ezer forint megjelölésével, de ehhez az információhoz azt fontos hozzátenni, hogy hány fős háztartásról van szó – mutatott rá a politológus-közgazdász.