Elsőre talán meglepő lehet, de van egy olyan gazdasági probléma, amit egyformán érzékelnek a kormánytagok és az elemzők, ez pedig hazánk gazdasági kitettsége és/vagy nyitottsága. Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlés őszi ülésszakának nyitányán például egyenesen arra figyelmeztetett, hogy a belső piacunk összezsugorodott,

ezért csak akkor maradhat fent a nemzetgazdaságunk és vele a magyar állam, ha képesek vagyunk versenyképes termékeket termelni és gyártani a világpiacra, és képesek vagyunk azokat ott el is adni. 

A kormányfő hangsúlyozta, ezért a világgazdaság akadálymentes működése,

Kapcsolódó

a világkereskedelem egységes szerkezete Magyarország számára létkérdés.

Elmondta azt is, hogy ma Magyarország exportteljesítménye eléri a nemzeti össztermék 76 százalékát, és ezzel a világranglista harmincharmadik helyén állunk, miközben a népességi világranglétrán csak az kilencvenötödiken.

A világ egyik legnyitottabb országa 

Magyarország az egyik legnyitottabb gazdaság a világon, miközben az export diverzitását és a termékek összetettségét mutató gazdasági komplexitás index szerint a világ 15 legjobb országa közé sorolható. Ugyanakkor ez nem magyar sajátosság a régióban, hasonló képet mutat Szlovénia és Szlovákia is, míg Csehország a magyarnál erősebb helyet foglal el ebben a rangsorban

 - fogalmazott az Economx érdeklődésére Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója.

Az elemző szerint ha a számokat nézzük, akkor az mondható el, hogy alapvetően jelentősen nőtt az exporttevékenység az elmúlt 10 évben, ugyanakkor ez elsősorban külföldi tulajdonú cégekhez köthető.

2023-ban az export 149,2 milliárd, az import 140 milliárd eurót tett ki, ezek rendre a GDP közel 76, illetve 71 százalékát tették ki.

A kivitel két legnagyobb forgalmú árufőcsoportját a nagy hozzáadott értékű gépek, szállítóeszközök, valamint a feldolgozott termékek jelentették. A teljes exportforgalmon belüli részesedésük 2023-ban érdemben nem változott az egy évvel korábbihoz képest: az előbbi több mint felét, az utóbbi pedig közel harmadát tette ki. Ugyanakkor jelentős importvonzat jellemzi az exportot, ami Árokszállási Zoltán szerint arra utal, hogy a hazai hozzáadott érték aránya növelhető lenne.

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy milyen nemzetgazdasági kockázatai lehetnek annak, ha az exportarány nem emelkedik.

A vállalatok a külpiaci megjelenéssel hozzájárulnak a magyar gazdaság globális sikeréhez, mivel az exportnak erős multiplikatív hatása van a gazdaság teljesítményére. Számos tanulmány mutatott rá arra, hogy az exportáló vállalatok versenyképesebbek a nem exportáló vállalatoknál

- válaszolta. 

Az MNB korábbi kutatása szerint az exportáló kkv-k termelékenységi előnye 2013-tól folyamatosan emelkedett, 2016 után pedig meredeken nőtt a nem exportáló cégekhez képest. Ágazatok szerint vizsgálva jelentős heterogenitás mutatkozott: a legszembetűnőbb, 9-szeres különbség volt az információ-kommunikáció ágazatban, míg a leginkább külkereskedelem-orientált feldolgozóiparban közel háromszoros volt különbség a tipikus nem exportáló és exportáló kkv-k munkatermelékenysége között. A különbség főként a mikro és kis vállalatméret-kategóriában jelentkezett, az ennél nagyobb méretkategóriájú vállalatoknál nem volt érdemi különbség az exportáló és nem exportáló vállalatok között. A magyar gazdaságban az exporton belüli hazai hozzáadott érték EU-s összevetésben a legalacsonyabbak között van, melynek növelése a gazdaság szerkezetének stabilitása miatt fontos lenne - húzta alá az MBH Elemzési Centrum igazgatója.

A kérdést talán úgy lehetne inkább megfogalmazni, hogy miért fontos a vállalatoknak a külpiaci megjelenés - reagált arra a felvetésünkre, hogy amelyben a cégekkel kapcsolatos kockázatokra vonatkozott. Az elemző szerint ugyanis a külpiaci megjelenéssel egyrészt diverzifikálható a bevételi források megoszlása, a cég kevésbé válik függővé egyetlen piac (például a magyar) hullámzásaitól, ami csökkentheti az árbevételi kockázatokat. A nagyobb értékesítési volumen elősegíti a méretgazdaságos működést és a javulást a működési hatékonyságban, illetve a termelékenységben, ezáltal növelheti a vállalkozás versenyképességét. Ezeken túl új üzleti lehetőségeket nyit a kapcsolatépítés révén, valamint új üzleti gyakorlatok meghonosítását is támogatja.

A magyar cégek exportteljesítményének erősíteni már régóta szerepel a kormányzati tervekben is, de ahogy az Orbán Viktor szavaiból is kitűnik, még mindig aktuális a kérdés, milyen piaci vagy állami ösztönzőkkel lehet segíteni a hazai gazdasági szereplőket. 

Az elemző úgy látja, jelentős tér mutatkozik a magyar exportáló vállalkozások számának növelésére, amit már önmagában az a tény is alátámasztja, hogy itthon

az exportárbevétel háromnegyede külföldi érdekeltségű cégektől származik.

De a nagyvállalatok részesedése is ebbe az irányba mutat, hiszen Magyarországon az export körülbelül kétharmadát nagyvállalatok adják, súlyuk meghaladja mind az EU-s országok 60 százalék körüli arányát, de a környező országok átlagát is - tette hozzá. 

Öt tuti recept, amivel segíteni lehet az exportarányt? 

Az MBH Elemzési Centrum megállapítása szerint az új exportáló vállalkozások finanszírozása kiemelt figyelmet érdemel, hiszen fontos támogatni azokat a vállalkozásokat, amelyek az első lépéseiket teszik meg a nemzetközi piacra való belépés felé. 

  1. Sok ország rendelkezik exporthitel- és garanciaprogramokkal, amelyek lehetővé teszik az új exportáló vállalkozások számára, hogy kedvező feltételekkel és rugalmasabb hitelfeltételekkel hozzáférjenek a finanszírozáshoz. Ezek a programok továbbá segíthetnek a készpénzhiány kezelésében és a növekedés elősegítésében is. 
  2. Emellett az új exportáló vállalkozásoknak lehetőségük van kockázati tőkebefektetők által nyújtott tőkét felhasználni a piacra jutáshoz, valamint az exporttevékenységük fejlesztéséhez. A kockázati tőkebefektetők szakértelme és hálózata segíthet az új vállalkozásoknak az üzleti fejlődésben és a piaci áttörésben. 
  3. Az új exportáló vállalkozások számára sok országban rendelkezésre állnak kormányzati támogatások és támogató programok, amelyek célja az exportfejlesztés és az exportálók támogatása. Ezek a programok lehetőséget nyújtanak a finanszírozásra, a piacismeret megszerzésére, promócióra és más exporthoz kapcsolódó tevékenységekre. 
  4. Néhány ország exportaccelerátor programokat kínál, amelyek célja az új vállalkozások exporttevékenységének támogatása és felgyorsítása. Ezek a programok lehetővé teszik az exportáló vállalkozások számára, hogy hozzáférjenek képzési és mentorálási programokhoz, piaci információkhoz, hálózati lehetőségekhez és népszerűsítési eseményekhez. 
  5. Továbbá az új exportáló vállalkozások számára elérhetőek nemzetközi finanszírozási programok és intézmények, amelyek segíthetik őket a finanszírozási megoldások megtalálásában és a nemzetközi piacon való növekedésben. Ilyen szervezet például a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank és az Európai Beruházási Bank.

A magyar vállalatok 85 százaléka nem exportál és nem is fog

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. 2024. szeptemberi felmérése alapján miközben a lakosság gazdasági közérzete 1,5 indexponttal javult, a vállalatok gazdasági várakozása 0,5 indexponttal vált kedvezőtlenebbé az előző hónapban mért értékéhez képest. A kutatás szerint ugyanakkor augusztusról szeptemberre a legnagyobb változás a vállalatoknál, hogy a jövőben volumennövekedést várnak exporttevékenységükben.

Az viszont nem változott, hogy a vállalatok 85,1 százaléka nem exportál, és várhatóan a következő egy évben sem exportál majd.

Isépy Tamás, a Századvég Makrogazdasági Üzletág üzletágvezetője ezzel kapcsolatban az Economxnak többek között arról beszélt, hogy a mikro- és a kisvállalatok belföldi piacra történő fókuszálása nemcsak magyar, hanem általános nemzetközi gazdasági jelenség. Ezzel szemben a megkérdezett vállalatok maradék 7 százalékát adó közép- és nagyvállalatok esetében már lényegesen kedvezőbb az exportáló vállalatok aránya, átlagosan 50 százalékuk exportál külföldre. 

Így néz ki a kkv-akcióterv 8 pontja

A Nemzetgazdasági Minisztériumon belül az önálló kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkárság, amely az alábbi stratégia alapján működik majd:

a Széchényi Kártya Program kedvezőbbé tétele,
a kkv-k beruházásait és versenyképességét támogató tőkeprogram létrehozása,
a kkv-k exportját élénkítő új hitelprogram meghirdetése,
a kkv-k kifektetéseit támogató hitel és tőkeprogram,
a kkv-k beruházásait célzottan támogató „1+1” Program,
a kkv-k digitalizációs csomagja, melynek célja, hogy minden kkv saját honlappal és email elérhetőséggel rendelkezzen, mert e nélkül egy versenyképes vállalkozás ma már gyakorlatilag nem létezhet,
vállalkozásfejlesztési uniós program,
vállalati elektromosautó-támogatási program.