Az már nem titok, hogy a tavalyi évben alaposan belehúzott a kormányzati szektor, és 5018 milliárd forintos hiányt hozott össze, ami a 2023-as GDP 6,7 százalékát tette ki, és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közléséből az is kiderül, az egyenleg az előző évinél 911 milliárd forinttal kedvezőtlenebb, GDP-arányosan közel 0,5 százalékponttal romlott. Ugyanakkor a kormányzat terveiben ennél is súlyosabb adatsorok merülnek fel. 

Nőttek a bevételek és a kiadások 2023-ban

2023-ban a kormányzati szektor bevétele 31 814 milliárd forint, kiadása 36 832 milliárd forint volt.

Kapcsolódó

2023-ban 2022-höz képest:

  • A bevételek 3645 milliárd forinttal, 12,9 százalékkal nőttek. A legnagyobb értékkel, 1142 milliárd forinttal, 9,5 százalékkal a termelési adókból származó bevételek bővültek, ezen belül 363 milliárd forint (5,4 százalék) volt az áfabevétel növekedése.
  • A jövedelemadó-bevételek 1037 milliárd forinttal, 22,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat.
  • A társadalombiztosítási hozzájárulások 959 milliárd forinttal, 14,8 százalékkal magasabbak voltak. Az egyéb bevételek 507 milliárd forinttal, közel 10 százalékkal növekedtek.
  • A kiadások 4556 milliárd forinttal, 14,1 százalékkal emelkedtek.
  • A bővülés mértéke a kifizetett munkavállalói jövedelem esetében 456 milliárd forint (6,7 százalék), a pénzbeni társadalmi juttatásokat illetően 1265 milliárd forint (18,4 százalék) volt.
  • A folyó termelőfelhasználás 400 milliárd forinttal, 7,0 százalékkal, a kamatkiadások 1660 milliárd forinttal, 88,8 százalékkal nőttek.
  • A bruttó állóeszköz-felhalmozás 232 milliárd forinttal, 6,5 százalékkal növekedett.
  • A kormányzati szektor egyéb kiadásai 543 milliárd forinttal, 7,3 százalékkal magasabbak voltak.

2023 negyedik negyedévében 2022 azonos időszakához képest:

  • A kormányzati szektor hiánya 2071 milliárd forint, a GDP 10,6 százaléka volt. Az egyenleg 410 milliárd forinttal, 3,8 százalékponttal kedvezőbb az egy évvel korábbinál.
  • A bevételek 1112 milliárd forinttal, 14,6 százalékkal nőttek.
  • A kiadások 701 milliárd forinttal, 7,0 százalékkal emelkedtek.

Pokoli év vár az önkormányzatokra

Ugyanakkor a kormányzati hiányról és adósságról szóló jelentést (Európai Unió Túlzott Hiány Eljárása - Excessive Deficit Procedure / EDP) vizsgálva kontextusban láthatjuk a költségvetési folyamatokat. 

Az adatokat a Központi Statisztikai Hivatal a túlzotthiány-eljárásról (Excessive Deficit Procedure – EDP) szóló jogszabály alapján, a nemzeti számlák európai rendszerében (ESA 2010) foglalt módszertani előírásoknak megfelelően jelentette az Európai Unió statisztikai hivatalának, az Eurostatnak.
Kép: Economx.hu

Amennyiben tartható kormányzati terv, és hatvanezer milliárd forint alatt sikerül tartani idén a kormányzati szektor adósságát, akkor megállapíthatjuk, hogy annak mértéke az elmúlt öt esztendőben közel húszezer milliárd forinttal emelkedett. 

Kép: Economx.hu

A március végi adatokkal frissített EDP-jelentésben követhetjük a központi költségvetés egyenlegének változását is. A kormányzat idén négyezer milliárd forint alá szorítaná a hiányt, ami 2020 óta egy alkalommal sem sikerült még a gazdasági döntéshozóknak. 

Kép: Economx.hu

A hiányadatokat leginkább a hitelnyújtás-felvétel aránya és a kamatköltségek befolyásolják. Ha a kormányzati szektort nézzük, akkor ott javulást tapasztalhatunk, idén 3 649 ezer milliárd forintnyi hitelfelvétellel számolhatunk. Azonban, ahogy most már sorozatban harmadik éve, az önkormányzatok hitelállománya ismét mínuszba kerül;

2024-ben az önkormányzatok eladósodottsága több mint 147 milliárd forinttal nő.

Kép: Economx.hu

Ez pedig azt is jelenti, hogy a helyhatósági választások évében egészen mélybe zuhan az önkormányzatok egyenlege,

108 milliárd forintos hiányt kénytelen elszenvedni az önkormányzati szektor.

Kép: Economx.hu

Rendben haladunk!

A Pénzügyminisztérium a KSH adatait a kedvezőtlen külső gazdasági hatásokkal magyarázta, amelyek ellenére

a magyar költségvetés a rendkívüli kiadások mellett is maradéktalanul biztosította a forrásokat a nyugdíjak és a családtámogatások védelméhez, valamint a rezsicsökkentés fenntartásához.

A tárca leszögezte azt is, hogy lakossági rezsivédelemre több mint 1300 milliárd forintot fordított a kormány 2023-ban, míg a nyugdíjkiadások megközelítették a 6400 milliárd forintot. Ezeken felül a családtámogatások és családi adókedvezmények összege meghaladta a 3000 milliárd forintot. A végleges összegek a zárszámadás során lesznek ismertek.

Isépy Tamás, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. makrogazdasági üzletágvezetője egy szakmai háttérbeszélgetésen az államháztartási hiánnyal kapcsolatban nemrég arra figyelmeztetett, hogy annak alapvetően három oka van: az elmaradó fogyasztás miatt keletkező áfabevétel-csökkenés, a magas kamatkörnyezet, valamint egyes központi költségvetési fejezetek finanszírozása.

A fogyasztás bővüléséhez a vásárlói-bizalmi index visszaépítésre van szükség, azonban a kamatköltségek kérdése, az alapkamat szintje a Magyar Nemzeti Bank és a kormányzat közötti vitán is múlik. A szakértő szerint a költségvetés finanszírozását meglehetősen nehézkesebbé teszi a magas kamatkörnyezet, amely bár csökkenni kezdett, de az áthúzódó hatások miatt ennek az érdemi hatását csak évek múlva érzékelhetjük.
Kép: Economx.hu

Azonban amíg a társadalombiztosítási alapok 2023-ig pozitív tartományban voltak, a 2024-es tervek szerint itt is elviszi a mérleget a hitelfelvétel. 

Kép: Economx.hu

Egyébként a Pénzügyminisztériumban azon az állásponton vannak, hogy rendben halad az idei büdzsé módosítása és a jövő évi költségvetés előkészítése. A kormány kitart a módosított hiánycélok mellett is: az idei évben 4,5 százalékra, jövőre 3,7 százalékra, 2026-ban pedig 2,9 százalékra mérsékeli azt.