Egy évtizedes probléma a kórházi adósságok ügye, mondta Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára azon a sajtótájékoztatón, amit a három legnagyobb hazai orvostechnikai beszállítókat tömörítő szervezett tartott, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ), a Magyar Medikai Gyártók és Szolgáltatók Akkreditált Innovációs Klaszter (Mediklaszter) és az Egészségügyi Technológiai és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete (ETOSZ).
Legfrissebb adatok szerint február közepére ismét elérte a 100 milliárd forintot a kórházak adóssága, mondta Rásky László. Hiába volt tavaly év végén 90 milliárd forintos kórházi konszolidáció, vagyis adósságrendezés, decemberben a 130 milliárdot is meghaladta az intézmények kintlévősége.
A főtitkár úgy fogalmazott, a tavaly év végi adósságrendezés félmegoldás volt, hiszen február közepére ismét brutális adósságot halmoztak fel az intézmények.
Egyébként a Magyar Államkincstár (MÁK) a napokban közli majd a kórházak február végi adósságát. A legutolsó adatközlés szerint január végén 67,6 milliárd forint volt az államkincstárnak jelentési kötelezettséggel tartozó egészségügyi intézményekben a kifizetetlen számlák végösszege. De nagyságrendileg az egyetemi klinikákkal együtt 81 milliárd forint tartozás halmozódott fel a hazai kórházakban és azok háttérintézményeiben, ami történelmi rekordnak számít, ekkora adósságot még soha nem görgettek január végén maguk előtt az intézmények, erről itt írtunk bővebben.
Rásky László kiemelte: az orvosegyetemeken januárról február végére 5 milliárd forinttal nőtt az adósság.
A négy orvosegyetem február végén 18,7 milliárd forintot görgetett maga előtt.
Bár Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár többször megígérte, hogy rendezik a kórházak adósságát, de ez még mindig nem történt meg.
Megszorítások vannak a cégeknél
A főtitkár úgy fogalmazott, minden cégnek más-más technikája van a túlélésre, a kis és közepes vállalkozások (kkv) 100 százaléka már valamilyen megszorításra kényszerült, azért mert az intézmények nem fizetnek számukra. Van olyan cég, akinek 365 napnál is régebben lejárt számláját nem egyenlítették ki. Főleg a néhány száz millió forint éves árbevételű kkv-k vannak nehéz helyzetben.
Ezek a cégek az elmúlt tíz évben nem vettek ki osztalékot, az elmúlt másfél évben már a félretett tartalékaikat is elkezdték felélni.
A hazai egészségügyi ellátásban nincs olyan terület, amiben ne lenne jelen a három legnagyobb orvostechnikai beszállító, legyen az képalkotó diagnosztika vagy műtéti eszközök, esetleg egy csípő-vagy térdprotézis – válaszolták az Economx kérdésre.
Januárban a három szervezet felmérése szerint az orvostechnikai szállítók többsége a lejárt kintlevőségeinek a feléhez sem jutott hozzá, mondta Tóth Zsolt, a Magyar Medikai Gyártók és Szolgáltatók Akkreditált Innovációs Klaszter (Mediklaszter) főtitkára.
Leálltak a cégeknél az innovációk, nem tudnak fejlesztésekre költeni. Az Európai Unió által támasztott orvostechnikai eszközök megfelelősége, az úgynevezett MDR-rendelet is óriási költségeket jelent a cégek számára.
És emellett a beszállítóknak az áfa befizetését teljesíteni kell, még akkor is, ha az általuk leszállított eszköz árát meg sem kapták.
Úgy fogalmazott a Mediklaszter főtitkára, hogy kritikus helyzetben vannak a vállalkozások, napról napra élnek.
Több cég csődbe ment, sokan az alkalmazottak elbocsátása mellett döntöttek, ezért azt kérik a beszállítók a kormánytól, hogy mihamarabb rendezzék a teljes adósságállományt. Ugyanakkor az jó hír, hangzott el a sajtótájékoztatón, hogy a Belügyminisztérium kezdeményezésére egy szakmai alapokon működő munkabizottság kezdi el hamarosan a munkát, aminek az orvostechnikai beszállítók is tagjai lesznek.
A betegellátás sérül, osztályokat zárnak be
Már sérül a betegellátás is, hiszen kórházi osztályokat kell személyi vagy tárgyi feltételek hiánya miatt bezárni – mondta Rádai Tamás, az Egészségügyi Technológiai és Orvostechnikai Szállítók Egyesületének (ETOSZ) igazgatója.
Az ETOSZ igazgatója szerint a kórházi adósságok halmozódása hátrányosan érinti a betegellátást, CT vagy MRI gépek állnak le, mert nincs pénz a javításra. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) nap mint nap megjelenő kijelölő határozatai is erről tanúskodnak.
A kórházi leállások 10-15 százalékában az eszközhiány áll – mondta Rádai Tamás. Hozzátette: ez a helyzet nem fog javulni, ha az adósságokat nem rendezik, sőt inkább romlani fog.
A három szervezet úgy döntött, hogy az Állami Számvevőszékhez fordul, mert a tagvállalatok tapasztalatai alapján a tartozás után felhalmozódó kamatokat sem fizetik ki az intézmények.
A hazai orvostechnikai szektor exportorientált: 65 százalékuk szállít külföldre, bár a kormány többször hangsúlyozta, hogy a jelenlegi 18 százalékos hazai beszállítói arányt emelni szeretné, ez ilyen kórházi adósságok mellett lehetetlen, mondták a hazai orvostechnikai beszállítók a közös sajtótájékoztatójukon.