A Magyar Államkincstár (MÁK) friss adatai szerint december végén a kórházak és háttérintézményeik adóssága a november végi 130 milliárd forint után elérte az 52,2 milliárd forintot. Ezen túl a négy orvosegyetem még közel 10 milliárd forintot görget maga előtt. A modellváltás miatt az orvosegyetemeknek nem kell adatot szolgáltatni a MÁK-nak.

A december végi több mint 90 milliárd forintos konszolidáció ellenére nagyot ugrott a kórházak adóssága és elérte összességében az egyetemi klinikákkal együtt a 62,2 milliárd forintot is – mondta az Economxnak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára.

Úgy fogalmazott ez az adósság brutálisabb, mint amire számított, hiszen az adósságrendezés után 40 milliárd körül kellett volna, hogy alakuljon az intézmények kintlévősége.

Január végére 70 milliárdra is ugorhat a tartozás

A szakértő szerint ez nagy valószínűséggel azt is jelentheti, hogy hogy valamiért az intézmények év végén megnyomták az eszközrendeléseiket, talán azért mert tartanak az áremelkedéstől. Azt is hozzátette: januárban mindig felfut az adósság növekedése, vagyis most, január közepén már 70 milliárd forintot kintlévőséget görgetnek maguk előtt a kórházak.

Tavaly november közepén jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy a költségvetésből 90 milliárd 225 millió forintot biztosítanak a hazai fekvőbeteg-ellátó intézmények lejárt adósságának rendezésre, ennek a határideje 2023. december 31-e volt. A konszolidáció befejeződött, a kórházak kifizették a tartozásaik egy részét, jellemzően a szeptember végén lejárt számlákat, de még elemezzük az adatokat, mondta Rásky László lapunknak.

Kapcsolódó

A kórházi adósságok legalább fele jellemzően az eszközbeszállítók felé áll fenn. De az intézmények tartoznak az őrző-védő cégeknek, a takarításért felelős vállalatoknak és az étkeztetésért felelős beszállítóknak is, sőt 2022 óta rezsitartozást is felhalmoztak. Bár azt hozzátette: a tavalyi év második félévétől a budapesti kórházak üzemeltetése a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatósághoz (KEF) kezébe került. Idén pedig már minden kórház üzemeltetését a KEF végzi, ami körülbelül évente 35-40 milliárd forinttal csökkenti az adósságok halmozódását.

Tízmilliárd az orvosegyetemeké

Kérdésre válaszolva elmondta az OSZ főtitkára, hogy a négy orvosegyetem tartozása nagyon eltérő. A Debreceni Egyetem a november végi 11,1 milliárd forintos tartozásának kiegyenlítésére kapott 8 milliárd forintot, decemberben 3,2 milliárd forint tartozása maradt. A főtitkár szerint úgy tűnik, mintha decemberben nem nőtt volna jelentősen a debreceni klinika tartozása.

A Semmelweis Egyetem a november végi 1,2 milliárd forintos tartozására kapott 914 millió forintot, és december végén 709 millió forint volt a kifizetetlen számlák végösszege, tehát a budapesti orvosegyetemnek decemberben is nőtt az adóssága.

Ugyanez a helyzet a Pécsi Tudományegyetemmel, amely 6,7 milliárd forint tartozásra kapott 6,2 milliárdot, ehhez képest mégis 3 milliárd forinttal zárt – sorolta Rásky László. Jó hír viszont, hogy az egyetemek lejárt tartozásainak zöme december végén 30 nap alatti volt.

A negyedik orvosegyetem a Szegedi Tudományegyetem egyelőre nem szolgáltatott adatot.

Pletyka, de jöhet egy év eleji nagyobb konszolidáció

Ágazati hírek szerint már akár év elején 50 milliárd forintnyi adósságrendezésre is számíthatnak a kórházak, vagyis az is lehet, hogy ha nem is a februárt, de a márciust minimális adóssággal kezdik az intézmények.

Persze az is nagy változást jelent majd, hogy az üzemeltetést nemcsak átvette a KEF, hanem mintegy 60 milliárd forintot pluszforrást is kapott a feladatra, így Rásky László szerint 2024-ben jelentősen csökkenhet a 2023-ban 100 milliárd feletti összegben keletkezett kórházi adósság.

Ugyanakkor nem megnyugtató, hogy a dologi kiadásokhoz nem nyúlt hozzá a kormány. Rásky László többféle verziót vázolt fel az idei évi kórházi adósságok alakulására. Az egyik szerint, ha az idei év elején nem kapnak a kórházak 50 milliárd forintot az adósságok rendezésére, akkor év végére megint elérheti a tartozásállomány a 90-100 milliárdot is.

Ha rendezik az elmaradt számlákat az év első negyedévében, akkor 2024 év végén a tartozásállomány megállhat 40-50 milliárd forintnál

– mondta.

A veszély ugyanakkor a szakember szerint továbbra is ott lebeg az intézmények feje felett, mert ha egy intézmény gazdálkodásában valami rendkívüli történik, akkor csak a dologi kiadásokhoz tud hozzányúlni. Rásky László utalt arra, hogy Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár korábban beszélt arról, hogy az egészségügyben a dolgozók jubileumi jutalmának a kifizetése évente a központi költségvetésnek 20 milliárd forintjába kerül. Ha ezt a büdzséből nem tudják a kórházak számára biztosítani, akkor a kórházak csak a dologi kiadásokhoz tudnak hozzányúlni, hogy a dolgozói jutalmakat kifizethessék – érvelt Rásky László.